Épületek/Középület

Kékes Étterem — Gyöngyös

1/19

Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös

építés közben: Kékes Étterem — Gyöngyös

?>
Kékes Étterem — Gyöngyös
?>
Kékes Étterem — Gyöngyös
?>
Kékes Étterem — Gyöngyös
?>
Kékes Étterem — Gyöngyös
?>
Kékes Étterem — Gyöngyös
?>
Kékes Étterem — Gyöngyös
?>
Kékes Étterem — Gyöngyös
?>
Kékes Étterem — Gyöngyös
?>
Kékes Étterem — Gyöngyös
?>
Kékes Étterem — Gyöngyös
?>
Kékes Étterem — Gyöngyös
?>
Kékes Étterem — Gyöngyös
?>
Kékes Étterem — Gyöngyös
?>
Kékes Étterem — Gyöngyös
?>
Kékes Étterem — Gyöngyös
?>
Kékes Étterem — Gyöngyös
?>
Kékes Étterem — Gyöngyös
?>
építés közben: Kékes Étterem — Gyöngyös
?>
1/19

Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös

építés közben: Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös
Épületek/Középület

Kékes Étterem — Gyöngyös

2008.12.12. 10:19

Projektinfó

Letölthető dokumentumok:

A korábban is működő, a 100 legjobb magyar étterem sorai közt számon tartott létesítmény igencsak megérett a megújulásra. építészet: Sugár Péter, Buzder-Lantos Zsófia (RADIUS B+S Kft.); belsőépítészet: Farkas Zsófia Eszter – Weichinger Miklós

Nemrég nyitotta meg újra kapuit a Kékes Étterem Gyöngyös főterén. A ház kívül-belül megújult illetve átépítésre került. A korábban is működő, a 100 legjobb magyar étterem sorai közt számon tartott létesítmény igencsak megérett a megújulásra.

 

Kékes Étterem — Gyöngyös
1/19
Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös
2/19
Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös
3/19
Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös
4/19
Kékes Étterem — Gyöngyös

 

Gyöngyösön vagyunk, egy nyugodt kisvárosban ahol nem egy fővárosi „design vetélkedő" egyik elemét kell megteremteni, hanem egy nem tolakodó, maradandó dizájnnal bíró éttermet, ahova a vendégek továbbra is szívesen betérnek. A tervezés során természetesen nem titkolt szándék volt, hogy az étterem fővárosi viszonylatban is megállja a helyét, kisvárosi viszonylatban a maga nemében pedig úttörő legyen. A századfordulón épült ház dupla belmagasságú tere jó és igen nagyvonalú adottságnak bizonyult az étterem belső megfogalmazása során, de drasztikus váltásra volt szükség, hogy az eredeti rózsaszín falú, világoskék abroszos, mahagónis világot teljesen újjáfogalmazzuk.

 

Kékes Étterem — Gyöngyös
5/19
Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös
6/19
Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös
7/19
Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös
8/19
Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös
9/19
Kékes Étterem — Gyöngyös

 

Térszervezés szempontjából annyi változás történt, hogy az étterem dupla belmagasságú terében létesült egy meglehetősen visszahúzott galéria, mely alatt a pincérlépcső bútorszerűen van elrejtve, és az alatta lévő tér pedig gardróbként szolgál. A gardrób étterem felé néző faburkolatát osztja az az egyedi, vörösen világító áttört felület, melynek mintázatát a galérián és a galériához kapcsolódó különteremben használt tapéta babérlevél mintája ihlette. Az étterem dupla belmagasságú falfelületére egyedileg készített, strukturált gipszfelületet terveztünk. Ez a felület és az előtte kiképzett dobogó együtt hivatott megteremteni az étterem egyik kiemelt helyét. A központi csillár szépsége, hogy befoglaló formája az antik csillárok világát idézi, viszont légiessége révén kellően semleges marad a térben.

 

Kékes Étterem — Gyöngyös
10/19
Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös
11/19
Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös
12/19
Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös
13/19
Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös
14/19
Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös
15/19
Kékes Étterem — Gyöngyös

 

Az eredeti portál helyére egy új, a tér felé kimozdított szerkezet került. Így jött létre a bejárati szélfogó, valamint a másik nagy nyílásban helyet kapott egy ülőpad. Ez a fülke-szerű kiképzés ismétlődik a passzázs felé is, újabb tereket nyerve az étterem számára.

Az újjáépítés során az étterem mellett illetve felett kialakításra került egy bálterem, a harmadik szinten pedig az irodák kaptak helyet. Az alagsori helyiségben ezer fős konyha létesült, mely a Mátra–Party partiszerviz szolgáltatásainak hátterét adja.

Farkas Zsófia Eszter

Kékes Étterem — Gyöngyös
16/19
Kékes Étterem — Gyöngyös

Kékes Étterem — Gyöngyös
17/19
Kékes Étterem — Gyöngyös

építés közben: Kékes Étterem — Gyöngyös
18/19
építés közben: Kékes Étterem — Gyöngyös


Gyöngyös, Kékes Étterem – Mese tanulságokkal

Hol volt, hol nem volt, Gyöngyös főterének a közepén, a Kékes Étterem, a Polgármesteri Hivatal és a volt tisztikaszinó épülete (Mende Valér, 1914) mellett állva, évtizedek óta a város kedvelt „főtéri étterme". Maga az épület, aminek a földszintjét foglalja az étterem, az 1910-es évek végén épülhetett, a nagy gyöngyösi tűzvészt követően, nagyrészt a helyén állt eklektikus lakóház megmaradt anyagaiból. Az L-alakú (utcai traktus + a beforduló szárnyban lépcsőház) épületet (pince + földszint + mezzanin + emelet + dupla magasságú padlás) eredetileg valószínűleg banknak építhették; azt mindenesetre tudjuk, hogy a háború után kétszintes belmagasságú, galériás terében bank működött az 1960-as évek közepéig; aztán jött az étterem. Az étteremmel együtt meg a konyhai szárny, amit az udvar beforduló traktusához hozzáépítettek.

Az étteremre alaposan ráfért a felújítás, nemcsak a dizájn miatt: a konyha már nem tudott megfelelni az új előírásoknak. Az étterem üzemeltetője időközben az egész épületet megvette, és úgy döntött, hogy kiterjedt parti-szerviz szolgáltatásához ide koncentrálja a konyhai hátteret és gazdasági központját is. Így született meg az a program, ami az 50-fős, elegáns étteremhez három szintes, 1000 adagos komplett főzőkonyha-üzemet rendelt, hidegkonyhával és cukrászkonyhával (szellőző gépházzal, kazánházzal: amivel kell), majd építés közben, – ahogy a pályázati pénzek is befutottak – eldőlt, hogy az emeleten 150-fős rendezvényterem lesz konyhai háttérrel, és a padlástérben a cég irodái foglalnak majd helyet.

Így a szerényen induló beruházás majd 2000 m2 nettó alapterületűre növekedett.

A tervezés menete így meglehetősen kalandos volt, de még inkább kalandos volt a kivitelezés. Az hagyján, hogy utólag kellett a meglévő épületek jó részét alápincézni, talajvízben álló, görgeteges altalajon (a Gyöngyös patak hajdani medrében), és itt kellett porszáraz konyhaüzemet létesíteni. De a jó állapotúnak látszó épületről kiderült, hogy nincsenek alapjai, és előbb a főfalait, majd a tartószerkezeteit is lépésről lépésre ki kellett cserélni. A szép formájú korai vasbeton tartószerkezet a különterem többlet terheit már nem viselte el, így gyakorlatilag teljesen újjá kellett építeni. Szinte csak a főtéri homlokzat maradt meg „változatlan formájában" (az összes nyílászáró és a teljes hájazat cseréjével, természetesen). Nem metafora, hogy a régi épület teljesen újjászületett.

Mindezt azért is említem, mert maga az építés processzusa leírhatatlanul heroikus volt, és bővelkedett a drámai fordulatokban. Le kell, hogy írjam: ha ez az építkezés Budapesten van, és a mindenki által ismert fővállalkozói rendszerben zajlik (a fővállalkozónak nincsenek saját kivitelező emberei, az alvállalkozóit állandóan versenyezteti, és a szereplők gyakran cserélődnek), akkor még ma sem jutott volna túl az alapozási munkákon, de már mindenki perben állna mindenkivel. Itt nem ez történt: a helybeli vállalkozók (az étterem tulajdonosát is beleértve) egytől egyig ismerik – és becsülik – egymást, és kivétel nélkül mindenki profi. Itt nem lehetett hibázni, mert minden nap találkoznak az utcán, ebédelnek az étteremben, és legközelebb megint együtt fognak dolgozni egy másik munkán. Mindenki a tudásának a legjavát nyújtotta. Az építés fordulataival járó infarktus-közeli helyzeteket mindenki tolerálta, senki sem hisztizett, nem próbált meg kibújni a feladatok alól. Megbeszélték, megegyeztek, megoldották korrektül, nagy szakértelemmel.

A tervezés menetében új fordulatot hozott Farkas Zsófi és Weichinger Miklós belépése. Munkájuk nyomán kapott értelmet a korábbi küzdelem. Sikerült megfogalmazniuk egy olyan új építészeti-belsőépítészeti világot, ami a vendégeknek segít abban, hogy a ház „régi" hangulatához is visszataláljanak, nosztalgikus múltidézés nélkül.

Még a főtéri homlokzatról: Az emeletes, nem túlzottan karakteres és színvonalas eklektikus homlokzat földszintje teljesen átalakult. Modern alumínium portálok épültek – amiknek a VM zinklemez borítása még nem készült el (a helyükön is „modern" volt egyébként: Fémmunkás). A modern portálokkal, a nemes tetőfedéssel (VM Zink ADECA) és a visszafogott (egyszínű) színezéssel a homlokzat megnemesedett, a megkopott építészeti fordulatok tartalmat kaptak.

A gyöngyösi közönség azóta kóstolgatja az új ételeket, az új éttermet és az új homlokzatot.
Jó volt ebben a konstruktív, alkotó légkörű – de egyébként nagyon feszes és felelősségteljes! – munkában részt venni.

A megnyitó pazar volt, válogatott finomságokkal és közönséggel, polgármesterrel, papi áldással: úgy, ahogy kell. A kivitelezők, akik még barátok is ráadásul, a megnyitót követően sokáig ott maradtak, és jó bor mellett hosszan beszélgettek. Jól érezték magukat az általuk létrehozott házban: tudták, hogy jól van megépítve. Így volt, magam is ott voltam, hogy most mindezt elmondhassam. Aki nem hiszi, járjon utána!

Sugár Péter építész


Kékes Étterem — Gyöngyös

tervezők
építészet: Sugár Péter, Buzder-Lantos Zsófia (RADIUS B+S Kft.)
belsőépítészet: Farkas Zsófia Eszter – Weichinger Miklós
statika: Nagy András (BEND-STAT Kft.)
épületgépészet: Szabó István (Kovács Pál és Társa Kft.)
épületvillamoság: Handó József (MÁTRA –Elektro Bt.)

építtető: Kósa László (MÁTRA PARTY 98 Kft.)
kivitelezés
generál kivitelező (szerkezetépítés, építőmesteri munkák): Kucsera József (Andezit Kft.)
gépészet: Paziczky László (Komfort Plusz Kft.)
elektromos: Nemoda János (Qualitat Kft.)
portálok: Bubori Gábor (VETLANDA Kft.)
tetőfedés: Mayer Tibor (Mayer Bádogosipari Kft.)
asztalos munkák: Szabó László (Galignum Kft.)
műszaki ellenőrzés: Szántó János (Szántó Familia Kft.)

Vélemények (8)
sityu
2008.12.12.
13:11

Szép munka, de azért egy dologgal kritikus lennék.

Portál:

 wérgida sokat cincált kifejezésével élve: nem elég "meleg":történetinek túl "modern", "modernnek" túl történeti;a külső bordák rajzolata túl "hagyományos" ahhoz, hogy határozottan leváljon az eklektikus háttérről;a szinezés is (legalábbis a fényképek szerint) inkább visszahúzódó, harmonizáló, mintsem karakteres;nem érzem rajta a belső rafinált bátorságát;a cégfölirat pedig egyenesen necces:a puritánság nem rossz kiindulópont;de ez így nagyon eccerű lettaz egybeírt "KÉKES" szórész sárgás színű elkülönítése nem csak színben halovány (ha már, akkor én bevállaltam volna a kékes színárnyalatot);a használt Helvetica jellegű font (nekem Akzidenz-nek tűnik) is túlságosan átlagos;a föliratok elhelyezése is túlságosan konvencionális (mind arányaiban, mind középre rendezett elhelyezésében, mind szerkezeti kialakításában;az egész úgy néz ki, mintha a 100-as engterves homlokzatra jelzésként ráírt föliratot valósították volna meg;Mindezek alapján el kell keserítenem azokat, akik azt gondolnák, hogy nekem ez a ház egyáltalán nem tetszik: a ház szerintem jó, csak a portál nem ugyanazt a magas lécet viszi át, mint az épület többi része. 

sponcsak
2008.12.12.
16:30

@sityu: Az étterem belul nagyon jol néz ki, gratula a belsoépitésznek.

Itt azonban inkabb a "a puritánság nem rossz kiindulópont"-ra szeretnék reflektalni: tudom hogy most ez a divat, de a puritansagbol soha sem szulettek nagy, idot allo dolgok. A hires, turista vonzo épuletek nem éppen puritansagukrol hiresek. Sokkal inkabb latogatom meg Parizst meg Romat, mint Helsinkit vagy Oslot és nem csak a jobb idojaras miatt...

sityu
2008.12.12.
20:24

@sponcsak: Én viszont óvnálak az ilyesfajta általánosításoktól.

S nem csak amiatt, hogy a turistavonzás nem egyenlő a valódi értékkel. Hanem mert az ilyesfajta kinyilatkoztatások általában nem szoktak igazak lenni.

S hirtelen eszembe jutottak a piramisok, amik azért elég puritán formálásúak.

Meg az, hogy pl. Szeged eklektikus városképéért sem zarándokolnak milliók (mégha én kedvelem is a hangulatát, s puritánnak sem mondanám, a szülővárosom is, nem szeretném ha eltűnne; de mégsem mondanám, hogy fenemód értékes, meg időtálló volna).

sityu
2008.12.12.
20:47

@sityu: Az építész írása a portál történetéről. Tanulságos. Árnyalja a képet. Csak sajnos ismerős a történet az elfogyó pénzről, energiáról.

Jahoda Róbert
2008.12.12.
21:21

@sityu: Hááát, azért azt így nem mondanám. Ugyanott születtem, a Hősök Kapuja környékén. És ha melléteszed az ugyancsak századfordulós Arad, Temesvár, Nagyvárad (ezek hasonszőrűek) nagyvonalú várostervezését (Temesvár), míves és igényes épületállományát, a hajdani, élhető platános utcákat, akkor csak sajnálni lehet, hogy az átkozott forradalmi korszakoknak ez nem volt eléggé értékes. És, hogy nem időtálló? Rohadt drágák az ingatlanok ezeken a helyeken, ma is. Valahogy a túristák is inkább ilyen helyeken kóvályognak. Mindezt nem az étterem kapcsán írom, mert az igényes. Amúgy Gyöngyös is egyre igényesebb. Fővárosi szemmel meg pláne...

sityu
2008.12.12.
22:35

@Jahoda Róbert: Már mit is nem mondanál?

Merthogy én mit is írtam: "mégha én kedvelem is a hangulatát, (...), a szülővárosom is [bár én asszem a kettes kórházban születtem], nem szeretném ha eltűnne".

Tehát pusztán csak árnyalni szerettem volna a képet a puritán kontra historizáló fölvetéssel kapcsolatban. S eredetileg sem azt írtam, hogy a puritán az egyetlen jó megoldás, hanem csak azt, hogy "a puritánság nem rossz kiindulópont" (az adott esetben).

Mint ahogy nem gondolom, hogy csak e kettő között lehetne választani; s hogy ezek kizárnák egymást. Sőt. Alapvetően kontraproduktívnak tartom ezt a dichotómiát, nem is szeretem használni. S az eltűnőben lévő szegedi eklektikával sem az a bajom, hogy eltűnik, hanem, hogy jobbára színvonalban alacsonyabb kerül a helyére.

De azért vannak igazán jó példák is: íme egy új társasház a szegedi belvárosból (a zsinagóga közvetlen szomszédságából).

S bár nem szeretném csökkenteni a "forradalmi korszakok" vétkeinek súlyát, de az is tény, hogy a történelem nem 45-ben kezdődött, a korábbi korok is elpusztítottak egy csomó olyat, ami ma hihetetlenül értékes lenne. Ezen bánkódni kár. Visszasírni butaság. Visszaépíteni meg még inkább. A fenti társasház meg (bár egekbe sem szeretném meneszteni), határozottan jobb, mint az emlékeim szerint ott állt földszintes eklektikus (s a valóságban is jobb, mint a képeken). Ha ilyenek épülnek, nem érzem, hogy komoly baj van. 

Jahoda Róbert
2008.12.13.
08:57

@sityu: Persze, persze nincs is vita köztünk, legalábbis nem éles. Azt írtad: "de mégsem mondanám, hogy fenemód értékes, meg időtálló volna". Erre szisszentem fel, pláne Szöged kapcsán. Szerintem pedig az. Nem is biztos, hogy baj az, ha egyes épületek nem világot megváltók, ha az összteljesítmény ilyen egyenletes tudott lenni. Nemrég láttam egy rakás ház-típustervet abból a korból. Döbbenetesen funkcionális alaprajzok, terek, tájolás, egyszerűség. A homikra sem mondanám, hogy öncélúan díszítettek. De ez megint egy másik téma. A dichotómiáról szót sem érdemes, én utálom a tabukat.

Masznyik Csaba
2008.12.12.
11:23

Kedves Alkotók!Szép ez a mese. És jó, hogy valóság, hiszen a mesék közül is mindig az a legtanulságosabb, ami megtörténhet. Az utalás arra, hogy mindez hogyan történt volna Budapesten, különösen szívet gyönyörködtető... mármint a tudat, hogy a vidék - legalábbis kisvárosi szinten - még mindig normális. Remélhetőleg az is marad.Gratulálok az Alkotóknak!Mivel gyakran járok arrafelé, mindenképpen szerét ejtem, hogy megnézzem és kipróbáljam :-)(ps: a cikket nem én pontoztam, utálom ezt a gyerekes pontozósdit...)Üdv!mcs

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.