Kiskunmajsa DONŐR – Ábrahám-Fúrús András diplomamunkája

“Elsősorban a narratíva átírására, vonzó atmoszféra megteremtésére és a figyelem felhívásra törekedtem." Ábrahám-Fúrús András diplomamunkájában az elhagyatott laktanyák újrahasznosítására tesz alternatív javaslatot.

Diplomamunkámban egy speciális barnamezős témával, a laktanyák problematikájával foglalkoztam. Ezek rendszerint építészetileg semlegesek, monoton térszervezésűek, embertől idegen léptékűek. Militáris múltjuk és általában kevésbé értékes építészetük miatt szinte kizárólag negatív érzelmek kapcsolódnak hozzájuk. A tervezés alatt elsősorban a narratíva átírására, vonzó atmoszféra megteremtésére és a figyelem felhívásra törekedtem. Továbbá célom volt a munkahelyteremtés. Műszaki szempontból pedig egy olyan kísérleti szerkezet konstruálásán dolgoztam, mely additívan viszonyul a meglévő épülethez, rentábilis és könnyen adaptálható.

A munkát az országos épületállomány elemzésével kezdtem. Következetes szűkítésekkel jutottam el a megdöbbentő eredményhez: 24 teljesen, vagy részben használaton kívüli laktanya van az országban, amely mezőgazdasági környezetbe ékelődik.

A kiskunmajsai előbb magyar, később szovjet laktanya is ilyen.  Tömbjei mára elhagyatott épületcsontvázak – egy kivételével. Ott a Baptista Menedék Szolgálat Menedékvárosa ad oltalmat otthontalanná vált családoknak. A terület léptéktelenül nagy, egykor 2000 ember élt itt (Majsa akkor 10 ezer főt számlált). Fókuszban a három blokkos tiszti kaszárnya épülete áll. A bezárás óta a Menedékváros raktárépülete, de a majsaiak is hordtak ide ingóságokat, takarmányt stb.

Három évszázada egy apró falu jött létre a vad pusztán, melyből mára mezőgazdasági település lett, az érintetlen természet idővel kiszorult a tájból. A kisvároshoz később hozzánőtt egy hatalmas zárt rendszer, amit néhány évtizede elkezdett újra birtokba venni a természet. Az újjászületés a gyakorlóteret elfoglaló vadvirágokkal és az összetört rostokat átszövő gombafonalakkal kezdődik.

Szándékom szerint a micélium biokompozit manufaktúra indukáló funkció. Inkább átmeneti, kísérleti jellegű, mely viszonylag kis beruházással létrehozható. Úgy gondolom, alkalmas a figyelem felhívásra, továbbá képes életet, mozgást generálni környezetében. Ennek megfelelően a labort, az adományboltot, a szállásokat és a közösségi tereket a manufaktúra köré szerveztem.

A micélium biokompozit előállítás fokozott sterilitást követel meg. A takaríthatóság szempontja vezette a kezem a szerkezeti anyagok választásakor. (A témában való elmélyülés lehetőségét Minkó Mihály kutatónak köszönhetem.)

A terv úgy számol, hogy az üzemeltetés egészét a Baptista Menedék Szolgálat munkatársai és lakói kezelik. Így a közösségi terek kettős rendeltetésűek. A munkaközi szünetek és a szabadidő is eltölthető ezekben. A tereket a lakók labor kutatóival együtt használják, ennek célja a kölcsönös érzékenyítés.

A meglévő épület tereit csak ott temperáltam, ahol feltétlen kellett. A fűtetlen zónákkal együtt alkotnak koherens térstruktúrát. Az épület hőigényét termálvízzel elégítem ki, mely egy meddő szénhidrogén kúton keresztül érkezik a felszínre. Az épület előtt két ideiglenes építmény kapott helyet. Úgy érzem befogadhatóbb léptékbe helyezik, emberibbé teszik a homlokzatot. Tartószerkezeteik a kibontott ablakok, melyek körbevéséssel kerülnek ki a falból. A program nem használja a kaszárnya összes terét. Úgy értékeltem, a terület fejlesztésének első szakaszában ennyi tér belakása a reális vállalás. Optimális esetben az élet beindul, elburjánzik, míg át nem szövi a pangó termeket.

kúrDONŐR

A hely jelenlegi állapota kiábrándító, a technológia első hallásra nehezen érthető.  A történettel szerettem volna ezeket feloldani. Bár a mese álomszerű képei kontrasztban állnak a valósággal (barokk kastély-málló laktanya), a szándékolt új atmoszféra érzékelhető és a tervezett narratíva könnyebben elképzelhető. A hátrahagyott metaforák miatt a technológiai folyamat befogadhatóbb. Továbbá jó volt megtapasztalni, hogy a terv egyszerűbben megérthető azok számára is, akiknek terveztem.

A felolvasást és a szöveg korrigálását köszönöm barátomnak, Horváth Péter írónak.

Ábrahám-Fúrús András

“Egy ilyen funkció máshogy viszonyul az építészet klasszikus elveihez. A tartósság, a hasznosság és a szépség fogalomhármas mellőzött, vagy éppenséggel direkt elutasított. Ennek legszembetűnőbb megnyilvánulása a terek pangó bősége. Egy talált helyen, kvázi foglalt házban képzelhető el az a téri luxus, ami az egyes funkciók duplázásában és tágasságában tetten érhető.
A klasszikus elvek helyébe új játékszabályok lépnek. A takarékosságnak az a megközelítése, ami a hideg, meleg és öszvér terek rendszerét létrehozta, felhívja a figyelmet arra, hogy az energia- és környezettudatosság okán elsősorban a komfortigényeinkkel szemben kell visszafogottságot  tanusítanunk."
/Részlet Helmle Csaba opponenciájából.

Források:
Anthony Acciavatti: Ganges Water Machine: Designing New India’s Ancient River, San Francisco: Applied Research and Design, 2015
Anuradha Mathur, Dilip da Cunha: SOAK: Mumbai in an estuary, New Delhi: Rupa and Co, 2009
Richard Misrach, Kate Orff: Petrochemical America, New York: Aperture, 2014
Bársony Róbert : Bezárt katonai- és határőrlaktanyák hasznosításának helyzete Magyarországon. Területfejlesztés és Innováció, Pécs, 2018
Merlin Sheldrake: Az élet szövedéke, Budapest: Park Könyvkiadó, 2020
Frédéric Debuyst: A hely szelleme a keresztény építészetben, Pannonhalma: Bencés kiadó, 2005
Csík Antal, Kozma Huba, Takács András: Kiskunmajsa története, Kecskemét, 1981

Szerk.: Winkler Márk