Kiszakított délibáb - az A Fiúk Építész Stúdió terve a Hortobágyi Deportálások Emlékhelye pályázatán
„A tervezett épület tömegformálása magában hordozza az emlékhely fő üzenetét. Egy letisztult, egyszerű motívum, mely impozáns mérete ellenére elegánsan simul bele a tájba, miközben a lehető legkevésbé avatkozik be a természetes környezetbe." – Írják pályaművükről a tervezők.
TERVEZÉSI ALAPONDOLATOK
A táj és ember kapcsolata e helyen több rétegű, a rétegek között pedig erős átfedés és kölcsönhatás van. Az ember tette a Hortobágyot azzá és olyanná amilyennek ma látjuk. A XIX. századi Tisza szabályozás következtében vízhiány alakult ki, és a szikes terültek terjeszkedni kezdtek. A Hortobágy tavasszal és ősszel áthatolhatatlan sártengerré, nyáron száraz pusztasággá válik. Érintetlensége és vadregényessége adja szépségét. Mind az épület, mind annak mikrokörnyezete a lehető legminimálisabban szeretne a tájba tolakodni, nem akarja annak végtelenségét és beépítetlenségét megtörni. Az épület ellebegése lehetőséget ad a horizont láttatására, a pillérek a tájon fellelhető ritkás facsoportok képét idézik. A homlokzaton, valamint az épület alján lévő homályos tükröződést adó panelek a Hortobágyra oly jellemző délibáb hatását keltik a szemlélődőben, ezzel mintegy belemossák az épület a tájba.
A tervezett épület tömegformálása magában hordozza az emlékhely fő üzenetét. Egy letisztult, egyszerű motívum, mely impozáns mérete ellenére elegánsan simul bele a tájba, miközben a lehető legkevésbé avatkozik be a természetes környezetbe. Az alapgondolatot maga a forma lényegíti meg négy egyszerű lépésben.
ŐSKÉP – BŰNTELENSÉG | Kopár, megműveletlen vidék. Érintetlen hely. A Bibliában a kietlen, száraz pusztaság a szántóföld ellentéte; a terméketlenség, a pusztulás, a halál szimbóluma. Démonok, vadállatok tanyája, „A nyomorúság és ínség földje". Termékeny legelőként csakúgy szerepelhet, mint a kietlenség és terméketlenség képeként.
MÚLT – BŰNBEESÉS | A táborok létrehozásával a puszta elvesztette ártatlanságát, emberi szenvedés kirekesztés és kiűzetés helye lett. A táj tanúja lett a diktatúra embertelenségének és értelmetlenségének. Emberkísérlet helyszíne, a test és lélek megtörésének kínzókamrája. Egyben gazdaság, ahol haszonra váltották az emberi rabmunkát.
FELEDÉS – KISZAKADÁS | A táborok felszámolásával a traumák nem tűntek el, csak egy másik "síkra" lettek száműzve a diktatúra által. A hallgatásra ítélt egykori táborlakók kollektív tudatában ott él a múlt, melynek nem létezik fizikális emlékezet helye, ahol el lehetne gyászolni a megtörténtet és feloldozást, megnyugvást lehetne nyerni.
LEHORGONYZÁS – EMLÉKEZÉS | Az emlékhely arra szolgál, hogy a csendet és az ismeretlenséget megtörve bemutassa az itt raboskodó emberek életet és szenvedéseit, megfoghatóvá és átélhetővé tegye az itt történt borzalmakat. A hely egyszerre tanít és figyelmeztet a határtalan önkény és diktatúra embertelen aspektusára.
TERÜLETALAKÍTÁSI, ÉPÜLET ELHELYEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI KONCEPCIÓ
Az emlékhely összes lényegi funkcióját egyetlen elegáns geometrikus tömegben helyeztük el, ráadásul a léptéket meghazudtoló szinte láthatatlan módon, a természeti környezetbe való minimális beavatkozással. A parkoló és kiszolgáló egységek a telek utcafronti sávjában kaptak helyet, biztosítva a lehető legnagyobb együttes és összefüggő zöldfelület. A rendelkezésre álló terület hátsó harmadába húzott épülettömeg kecsesen ráfordul a fő autós megközelítés által kijelölt délkeleti főbejáratra, így egybe az építészeti koncepciót legjobban kifejező arcát mutatva a megérkező látogatók felé. A hangsúlyos, ám mégis letisztult kapuként szolgáló emlékezés falánál már kezdetét veszi a látogatói élmény, melyben fontos szerepet játszik az emlékhely előcsarnokába vezető dromosz nyugalmas ám mégis deprimáló hangulata.
KAPCSOLÓDÁS A TERMÉSZETI KÖRNYEZETHEZ
A telepítés, a tömegformálás, az épület építészeti mondanivalójának egyik legfontosabb eleme a természeti környezethez való kapcsolódás. Fontosnak tartjuk, hogy a hortobágyi puszta szakrális erejének megtartása érdekében az emlékhely a lehető legkevésbé avatkozzon bele a tájba, amit a fő tömeg ellebegtetésével oldottunk meg. A puszta, a horizont, a táj ezáltal érintetlen marad, visszautalva a táborok előtti időre. A beruházás így minimális földmunkával és a felszín alatti talajvíz okozta műszaki problémák nélkül valósítható meg, ami egyszerre elegáns és költséghatékony megoldás.
Továbbá ezen a ponton is fontos kiemelni a homlokzati kialakítás építészeti megoldását és megjelenését, mely sejtelmesen tükröződő felületével gyakorlatilag eltünteti a teljes épületet. A homlokzati felületről visszatükröződő égbolt és pusztai táj csupán egyfajta délibábént jelenik meg a végtelen horizonton.
A TERÜLET KÖRNYEZETALAKÍTÁSA, ZÖLDFELÜLETI RENDSZERE
A tervezési terület természetes megjelenésében magában hordozza azt, amit meg szeretnénk mutatni. Maga a táj egy emlékmű, ahol kiszakadunk abból, amit megszoktunk: nincsenek falak, nincs domborzat. A puszta van és az ég. Amikor megérkezünk, áthaladunk a kapun, hátrahagyjuk a mindennapi világot, nem látunk vissza. A pusztán találjuk magunkat, ahol felettünk lebeg délibábként tükröződve az épület tömbje. Szándékosan kerültük a vertikális elemeket és a megszokott motívumokat. A cél, hogy a természetbe a lehető legkevésbé avatkozzunk be. Hortobágyot akkor tudjuk legjobban bemutatni, ha a legkevesebbet tesszük hozzá.
A kert, a hagyományos értelemben vett szabad tér legfontosabb elemei azok a kősávok, melyek középről indulva az egyes táborok felé vezető utat szimbolizálják, elnyújtott emléktáblákként, végpont, cél nélkül.
Minden más az épület alatt történik, ahol nem tudunk növényt ültetni, de a nagy, falak nélküli területen kényelmesen elfér egy előadótér, lehetőség van időszakos szabadtéri kiállítás megrendezésére védett helyen, de az is megtalálja a helyét, aki csak leülne. Természetes fény nem csak a külső oldalak irányából, hanem a középen található belső udvar felől is érkezik.
A FIÚK ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ
Szerk.: Winkler Márk