Lélek- és térformálás – református templom, Újszeged
Anyagszerű és immateriális folytonosság, a szertartásokon túl az összetartozás megerősítése, egységes köztér alkotása a szomszédban, teljesen más léptékben épülő fürdőkomplexummal közösen, attól mégis függetlenedve. Ezek voltak a legfontosabb szempontok, melyeket Vesmásné Zákányi Ildikó és munkatársai figyelembe vettek, mikor új templomot terveztek Újszegedre, a református egyházközség számára. A templom a lebontott imaterem tégláiból épült, a régi szószék és Úr asztala is – kis átírással – visszakerült a szakrális térbe.
Előzmény:
A Szeged-Újszegedi Református Egyházközség régi szándéka volt, hogy az 1928-ban épült templomtér helyére új templomot építsen, mivel az imaterem kicsinek bizonyult a templomba járók számához viszonyítva. A szomszédban épülő ligetfürdő jelentősen érintette a szigetszerűen ottmaradó telek helyzetét. A hátsó telekhatáron a fürdő részben térszín alá süllyesztett gépészeti terével érintkezik, melynek járható tetejéről a fürdő gazdasági kiszolgálása történik. A déli oldalon a szomszédos önkormányzati telekből egy 6 m-es telekhányadot megkapott az egyházközség. A fennmaradó telken egy rámpán át közelíthető meg a fürdő térszín alatti parkolója.
Ez a kitettség egyrészt megerősítette az építés szándékát, másrészt a telek bővülése erre módot is adott. A Liget Fürdő tervezésével párhuzamosan módosult a terület szabályozási terve, ami az érintett sarki telekre egyedi előírásokat tartalmaz. Ennek alapján 2009 januárjában építési és bontási engedélyterv készült, melyre 2009. márc. 31-én a megbízó engedélyt kapott.
A templomtérről:
A protestáns templomok archetípusát keresve két vonulat létezik. Egyik a középkori katolikus templomok átalakításával, átrendezésével születik. A kelet-nyugati hosszanti elrendezésű templom déli megnyitásával a berendezés centrális áthangolása történik. Középre, rendszerint egy pillérre épül a szószék, elé vagy közvetlenül mellé kerül az Úr asztala, az úrvacsoraosztás színtere. A centrális kialakítást erősíti a karzatok L- vagy U-alakú bekerülése. A II. József türelmi rendeletét követően épült templomok döntően ugyanezt az elvet követik. Az újkori templomaink másik típusa eleve centrális kialakítású, 5 illetve nyolcszögű alaprajzzal.
A tervezett templom ideája a középkori templom áthangolását idézi. Fontosnak tartottuk a folytonosságot, a gyülekezet megfogalmazható kötődéseinek beépülését az épületbe. A templom a lebontott imaterem tégláiból épült, és az ott lévő szószék és Úr asztala is bekerült a templomtérbe, azok kis átírásával. A kóruskarzatra hagyományos sípos orgona készült.
A protestáns lelkületet Ravasz László (1934) református püspök intencióit elfogadva igyekeztünk megfogalmazni: „A református templom minden porcikája mondjon igazat, a fa ne hazudja magát vasnak, a malter ne akarja a kő és faragott márvány illúzióját kelteni, a gipsz stukkó, rabic s megannyi potemkin építészeti fogás számára tilos legyen az Isten háza."
A református templomok időszakos használata miatt nagy gond a felfűtés. Emiatt is fontos volt az épület hőtechnikailag igényes kialakítása megfelelő hőszigetelésű falazattal, 3 rétegű hőszigetelő nyílászárókkal. Fontos funkcionális szempont volt, hogy az istentisztelet után a hívők maradjanak, éljék a közösségi életet. Ezek színtere egyrészt a bejárati fogadótér, melyet nagy ünnepekkor a templomtérrel egybe lehet nyitni, másrészt az udvar, ami a közösségi élet színtere. A templomtérhez támaszkodik az udvar felől a vendégszoba, emeleti részén az ifjúsági terem, melynek galériája alkalmi szálláshely is egyben.
Általános leírás:
A gyülekezet a három szegedi református gyülekezet közül a legkisebb. 1928-ban alapították azért, hogy az akkori egyetlen városi gyülekezetet tehermentesítse a város körüli falvak szórványgyülekezeteinek ellátásában. Azóta a gyülekezet célja megváltozott: ma már elsősorban a helyi hívek közössége, bár továbbra is igen nagy szórványt lát el.
Az 1928-ban épült beépítés Újszeged villanegyedébe illeszkedett. A sarki épület emeleti részén parókia, a földszinten gyülekezeti ház funkcióját ellátó közösségi terek, lelkész iroda, csoportszobák, WC-k, ruhatár volt. A közösségi terekhez a fürdő tér felőli oldalán egy kb. 90 fő befogadására alkalmas imaterem épült, amely később igen szűkösnek bizonyult. A gyülekezet szándéka volt, hogy a templom ezen a helyen, a tér felől megközelíthető módon épüljön fel. Ez egyben lehetőséget nyújtott az épülő fürdőkomplexum felől bizonyos elszeparálódásra, ami a funkciók különbözősége folytán egy fontos szempontot jelentett. Az épület déli oldala a szabályozási tervnek megfelelően zártsorúan épült be. A kerítésnek támasztott szín a gépkocsik tárolásán túl a melléképület egyéb funkcióit is befogadja, és bensőséges átriumszerű udvar kialakítását teszi lehetővé.
Megközelítés:
A saroktelek két irányból közelíthető meg, autóval a Szent-Györgyi Albert utca felől lehet behajtani. A szükséges parkolószámot telken belül sikerült biztosítani. Ugyanebből az irányból történik kerékpáros beközlekedés. Gyalogosan, illetve tömegközlekedéssel a tér felől tártuk fel az épületet. Ide került a templom főbejárata. A szabályozási tervnek megfelelően egy 4m széles zöld sáv szegélyezi az északi homlokzatot az új fürdő tér előtt. A templom tervezésénél egyeztettünk a fürdő tervezőivel, így a templom mellé kerülő transzformátorház épülettömege igazodik a parókia és a templom épületéhez.
Vesmásné Zákányi Ildikó
14:50
Református templom tervezésekor a mai napig megoldatan annak az ellentmondásnak a feloldása, hogy a historikusan ismert hosszanti templomtérbe egy közel centrális erendezésű liturgikus tér kerül. A múlt század elején ugyan születtek próbálkozások a református templomtér megújítására, de láthatóan a mai napig a rk. templomtér a kiindulási alap. Minden magas szinten kimunkált részlete ellenére a bemutatott ház is ezzel a probémával küszködik.
18:41
Az új református templom tervében néhány dolog nagyon furcsa. Egyrészt az, hogy a régi parókia csúcsos tornya (amely ráadásul hordozza a református templomtornyok tipikus ékítményét is) zavarba ejtően versenyez a tulajdonképpeni templomtoronnyal. Így a kettős építmény - legalábbis első pillantásra - kétséget támaszt. Bár a szép kialakítású új templom formája sugallja annak funkcióját, de a homlokzati felületek aránya megint csak nem győz meg arról, hogy a hangsúlyos templomrész tényleg az új imaterem. A belsőépítészet szép, bár a centrálisnak nevezett keresztirányú elrendezés hátrányosan érintheti a szélen ülőket. A karzat mintaszerű, a fali világítótestek is azok. A nagy, kerek csillárok azonban számomra - lehet, hogy indokolatlanul - a középkort idézik, pontosabban a flamboyant gótika korát.
09:34
@Pákozdi Imre: Mivel Zsitva böcsületesen lefotózta környezetében(illeszkedésében) az épületet,valóban nagyon esetlen ez az ikertorony kompozíció. Amilyen szép maga a homlokzat (meg az egész épület)a finom architektúrájával, minél tovább nézem, annál zavaróbb ez a torony dolog. A parókiatoronyra(ami épphogy elmegy szódával)most hirtelen hangsúly helyeződött,amit korábban sem igényelhetett igazán, legfeljebb az épület sarok pozícióját emelte ki. A templom viszont egy zárt kompozíció belső eleme, így a sarokra húzott torony hamis hangsúllyá válik. Kár. Persze van megoldás: abból a látószögből kell nézni,ahonnan a harmadik képkockán a fotós állt. Akkor minden OK. Érdemes megfigyelni, hogy a látványterv színhagsúlyai és a tényleges színek közötti különbség mennyire átértelmezi az egész együttest. A látványterven szinte semmi zavaró nincs, csak aztán az a fránya valóság ne lenne.
07:20
@FenyvesiHK: őszintén szólva nekem a parókia tornya fel sem tűnt, annyira lenyűgözött a szomszédban található Mi Urunk Transzformátorállomása ;-)))
08:45
@nagylaszlo71: Pedig az Ur dícsérete közben is kell transzformálni. Ez a transzformátor dolog Janáky mester figyelmére is érdemes lenne, mit követtek el a témában széles e hazában. Alapesetként van a szabadonálló kibővített kutyaólra hajazó modell romantikus felhangokkal, a kivégzőoszlop típus és az ipari ufó betonból, fémből. Nem tudom melyik lett volna itt építészetileg megfelelőbb. Nekem ez a változat kifejezetten tetszik, Szeged városi szövetébe nagyon illik. Se többet, se kevesebbet nem akar, csak (vizuálisan legalábbis) csendesen transzformál.