Helyek

Lépcsőn-ülő-klocnik

1/9

Lépcsőn-Ülő-Klocnik, tervező: Városi Tájkép Csoport

Lépcsőn-Ülő-Klocnik, tervező: Városi Tájkép Csoport

Lépcsőn-Ülő-Klocnik, tervező: Városi Tájkép Csoport

Lépcsőn-Ülő-Klocnik, tervező: Városi Tájkép Csoport

Lépcsőn-Ülő-Klocnik, tervező: Városi Tájkép Csoport

Lépcsőn-Ülő-Klocnik, tervező: Városi Tájkép Csoport

Lépcsőn-Ülő-Klocnik, tervező: Városi Tájkép Csoport

Lépcsőn-Ülő-Klocnik, tervező: Városi Tájkép Csoport

?>
Lépcsőn-Ülő-Klocnik, tervező: Városi Tájkép Csoport
?>
Lépcsőn-Ülő-Klocnik, tervező: Városi Tájkép Csoport
?>
Lépcsőn-Ülő-Klocnik, tervező: Városi Tájkép Csoport
?>
Lépcsőn-Ülő-Klocnik, tervező: Városi Tájkép Csoport
?>
Lépcsőn-Ülő-Klocnik, tervező: Városi Tájkép Csoport
?>
Lépcsőn-Ülő-Klocnik, tervező: Városi Tájkép Csoport
?>
Lépcsőn-Ülő-Klocnik, tervező: Városi Tájkép Csoport
?>
Lépcsőn-Ülő-Klocnik, tervező: Városi Tájkép Csoport
?>
1/9

Lépcsőn-Ülő-Klocnik, tervező: Városi Tájkép Csoport

Lépcsőn-Ülő-Klocnik, tervező: Városi Tájkép Csoport

Lépcsőn-Ülő-Klocnik, tervező: Városi Tájkép Csoport

Lépcsőn-Ülő-Klocnik, tervező: Városi Tájkép Csoport

Lépcsőn-Ülő-Klocnik, tervező: Városi Tájkép Csoport

Lépcsőn-Ülő-Klocnik, tervező: Városi Tájkép Csoport

Lépcsőn-Ülő-Klocnik, tervező: Városi Tájkép Csoport

Lépcsőn-Ülő-Klocnik, tervező: Városi Tájkép Csoport

Lépcsőn-ülő-klocnik
Helyek

Lépcsőn-ülő-klocnik

2011.08.23. 11:05

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Szöllőssy Barbara, Pyka Zsolt

Vélemények:
3

Az idei nyár egyik szenzációja a Városligeti-tavon megrendezett kortárs szoborkiállítás, amelynek népszerűsítése keretében rendhagyó köztéri padok kerültek a Szépművészeti Múzeum lépcsőjére. Ehhez a munkához a Városi Tájkép Csoport tervezői, Szöllőssy Barbara és Pyka Zsolt az általuk kifejlesztett, nagy mennyiségben gyártható, művészi formálásra alkalmas, speciális összetételű és technológiájú betont használták fel.

A Szépművészeti Múzeum ezen a nyáron nagyszabású kortárs szoborkiállítást rendezett a budapesti Városligeti-tavonArt on Lake" címmel. A múzeum és az általa felkért szakmai bizottság úgy döntött, hogy míg az ezredfordulón huszonkét magyar képzőművész szerepelt, 2011-ben több mint húsz alkotó kap meghívást az Unió tagállamaiból, Magyarországot is beleértve. Fitz Péter, a Fővárosi Képtár igazgatója, Jerger Krisztina művészettörténész és kiállítás rendező, valamint dr. Alexander Tolnay, független kurátor 2008 nyarán fogtak bele a kiállítás szakmai előkészítésébe, felvették a kapcsolatot a művészekkel és elkezdődött a közös gondolkodás az új alkotások létrehozásáról, meglévő művek vízre adaptálásáról.

 

Lépcsőn-Ülő-Klocnik, tervező: Városi Tájkép Csoport
1/9
Lépcsőn-Ülő-Klocnik, tervező: Városi Tájkép Csoport

Lépcsőn-Ülő-Klocnik, tervező: Városi Tájkép Csoport
2/9
Lépcsőn-Ülő-Klocnik, tervező: Városi Tájkép Csoport

Lépcsőn-Ülő-Klocnik, tervező: Városi Tájkép Csoport
3/9
Lépcsőn-Ülő-Klocnik, tervező: Városi Tájkép Csoport

Lépcsőn-Ülő-Klocnik, tervező: Városi Tájkép Csoport
4/9
Lépcsőn-Ülő-Klocnik, tervező: Városi Tájkép Csoport

 

 

A helyszín egész Európában egyedülálló; egy 20.000 négyzetméteres mesterséges tó Budapest szívében, a Városliget kapujában, amely egész nyáron várja a hűsölni, csónakázni, sétálni vágyókat. A terület egyben szimbolikus jelentőségű is, hiszen több mint száz évvel ezelőtt a magyarság - többek között - az itt található épületekkel, terekkel fogalmazta meg saját maga és a világ számára, hogy mit gondol az elmúlt ezer évéről itt, Európában. 2011-ben erre a helyszínre Európa különböző országaiban élő és alkotó művészek terveznek új alkotásokat. Így vált a kiállítás sajátosan egyszerre magyar és európai produkcióvá. A kiállítás 2011. szeptember 4-ig tekinthető meg. A kiállítási program nem csupán tematikájában, hanem promóciós kampányának tekintetében is rendhagyó.

Az ingyenes kiállítás népszerűsítésének köztéri terveit a Városi Tájkép Csoport tervezőiroda (vezető tervezők: Szöllőssy Barbara & Pyka Zsolt) készítette el. A terveknek köszönhetően a kiállítási logók aszfaltfestés formájában jelentek meg a nagyobb tömegközlekedési csomópontokon, és kerültek ki a Lépcsőn-Ülő-Klocnik a Szépművészeti Múzeum lépcsőjére. Ezeken a rendhagyó köztéri padokon megpihenhetnek a múzeum vendégei, a térre látogató turisták és városlakók. Vannak olyanok, amelyeken üldögélni, várakozni, olvasgatni lehet, és vannak nagyobbak, amelyeken akár el is nyújtózhat, napfürdőzhet, vagy szunyókálhat a használó. A különleges formájú beton idomok egyaránt szolgálnak köztéri ülőbútorként, illetve a múzeum egy-egy kiállításának egyedi hírnökeként, majd a kiállítás zárása után azok emlékköveként.

 

Lépcsőn-Ülő-Klocnik, tervező: Városi Tájkép Csoport
5/9
Lépcsőn-Ülő-Klocnik, tervező: Városi Tájkép Csoport

Lépcsőn-Ülő-Klocnik, tervező: Városi Tájkép Csoport
6/9
Lépcsőn-Ülő-Klocnik, tervező: Városi Tájkép Csoport

Lépcsőn-Ülő-Klocnik, tervező: Városi Tájkép Csoport
7/9
Lépcsőn-Ülő-Klocnik, tervező: Városi Tájkép Csoport

Lépcsőn-Ülő-Klocnik, tervező: Városi Tájkép Csoport
8/9
Lépcsőn-Ülő-Klocnik, tervező: Városi Tájkép Csoport

 

 

A Városi Tájkép Csoport tervezőiroda 2011-től a korábbi évek alatt kifejlesztett, előregyártott különleges betonterméke piaci megjelenésével szélesítette portfólióját. Az innovatív módon kialakított, már az öntés során formált betonfelületek teszik sajátossá a tervezők által készített beton burkolatokat és különféle tárgyakat. A technológia lényege, hogy kötéskésleltető vegyszerekkel és különféle nyomtatási módszerekkel művészi alkotások és minták hozhatóak létre a betonfelületeken. Az újítás a technológiában az, hogy sikerült létrehozni egy olyan ipari gyártmányt, ami akár hatalmas mennyiségben is képes építészeti felületek kreatív megalkotására, ellenben az ismert hagyományos módszerekkel, amelyek főként kézműves eszközökön alapulnak. A testek öntömörödő, nagyszilárdságú, szálerősített betonból készültek, olyan zsaluzási és öntési technikával, amelynek köszönhetően a legérzékenyebb, legapróbb mintázatú grafikát is életre lehet kelteni a különleges beton felületén.

 

Vélemények (3)
mB
2011.08.23.
22:03

I like klocni.

sityu
2011.08.24.
13:37

@mB: én is szeretek klocni (bár régen nem kloctam már) egyébként szívesen olvastam volna még arról, hogy ezeket a tuskókat (sulykolókat, döngölőket) hogyan és kik klocták? merthogy szép dolog, hogy ők bármit meg tudnak klocni ezzel a technológiával, de mi van azokkal akik szívesen klocatnának hasonlót? vagy szükségük lenne arra, hogy klocassanak

Pákozdi Imre
2011.08.25.
08:48

@sityu: :-))

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.