Még októberben dönthet a parlament az új beruházási kerettörvényről

A törvény elkészült, szerdán a kormányülésen döntenek róla, aztán az országgyűlés elé is beterjesztik. Ezzel kapcsolatban Lázár János építési és beruházási miniszter néhány részletet is kiemelt egy keddi konferencián, valamint arról is beszélt, hogy nem tervezik újabb beruházások leállítását. 

Lázár János építési és beruházási miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége által szervezett konferencián jelentette be kedden, hogy elkészült az új beruházási kerettörvény – ennek hírét közösségi oldalán is megosztotta. Mint írta, az új törvényt a magyar építőipar képviselői is formálták javaslataikkal. Az MTI tudósítása szerint a miniszter arról is beszélt a konferencián, hogy megalkotása érdekében 26 szervezettel egyeztettek, amelyektől 900 darab javaslatot kaptak, és azok nagy részét be is építették a szabályozásba. Az új kerettörvényről szerdán dönt a kormány, és még ebben a hónapban az Országgyűlés elé kerül.

Lázár elmondása szerint hisz abban, hogy ez a törvény a magyar építőipari multik megszületésének és sikerre vitelének is hatékony eszköze lesz, hogy a Mol-hoz és az OTP-hez hasonlóan az építőiparban is szülessenek olyan nagyvállalkozások, amelyek képesek regionálisan terjeszkedni. "Magyarország Kelet-Közép-Európa építőipari nagyhatalma lehet a következő évtizedben" – mondta.

A szakma szempontjából a legfontosabb tényezőnek nevezte, hogy az új szabályozás hatására létrejön az Állami Beruházások Érdekegyeztető Tanácsa, ami nem kormányzati szervezet lesz, tagjai a szakmai testületekből, érdekképviseletekből verbuválódnak. Feladatai közé tartozik egyebek mellett az építési beruházási feladatok és a tervezői szolgáltatások rendszere, illetve a BIM-szabályozás, valamint a közbeszerzési feltételrendszer kialakítása.

Saját Facebook-oldalára feltöltött videója szerint "a kormány magára nézve egy sokkal kiszámíthatóbb, megfontoltabb és végiggondoltabb döntési folyamatot hozott meg", ami abban áll, hogy jövő március végéig minden tárcavezetőnek le kell tennie egy szakpolitikai ágazati koncepciót a miniszterelnök és a kormány asztalára. Miután ezt elfogadják, az építési és beruházási miniszterrel (azaz vele) közösen szeptember végéig el kell készíteni egy ágazati beruházási tervet pontos számításokkal, hatástanulmányokkal, költségelemzésekkel alátámasztva, hogy az adott ágazatnak 2035-ig milyen fejlesztésekre van szüksége.

A törvény hatálya az 50 százaléknál nagyobb arányban állami költségvetésből finanszírozott beruházásokra vonatkozik, minden ilyen beruházás Lázár minisztériumának költségvetésében lesz. "Leegyszerűsítve: a kormányülés dönt a miniszterek szakpolitikai elképzeléseiről, de ezeknek a technikai, tárgyi megvalósítása, létrehozása és megépítése az építési minisztérium költségvetési, jogi és politikai felelőssége lesz a jövőben" – foglalta össze beszédében. A koncepció szerint "kiviteli tervig tervezünk mindent, engedélyes tervet nem engedünk közbeszerzésre kiírni, és a tervezőket pedig tendereztetjük". A jövőben állami beruházás az üzemeltető bevonása, észrevételeinek figyelembe vétele nélkül nem indulhat. 

Az ATV híradójának a miniszter azt nyilatkozta, nem tervezik újabb beruházások leállítását, bár hozzátette: ha a háborús és/vagy a gazdasági helyzet romlik, akkor további felülvizsgálatra is sor kerül.