Mintha egy sci-fi filmet néznénk

@csoszka: Balra a négyszintes épület szinte eltörpül a csillagflotta bármelyik tagja mellett. Nem értem, hogy lehet ünnepelni egy ilyen beépítési sűrűséget, ami ugyan meg van dizájnolva, de összességében mégis csak egy lakótelep. 

@lecsó: Már Fürjes doktor is megmondta, a látványterv az blöff.

Hát ha még be lesznek rajzolva – a tavakon és a zöldterületen átfutó –tűzoltási felvonulási utak!

Ryhe

Ui. Egyszer találkoztam egy sztárépítésznek a magas házak indoklásául készített beépítési tervjavaslatával. Ott is minden szép volt, csak éppen nem lehetett a magas házakat megközelíteni tűzoltó gépjárművel (a megfordulásról meg nem is beszélek).

@Hartmann György Sándor: Hát ezért kell fejleszteni egy tervet meg egy koncepciót... Szerintem Te sem sejteted komolyan, hogy egy építész gondolkodását a felvonulási utak határozzák meg... Az egy olyan elem ami a végén kerül beillesztésre/megoldásra. 

@Hartmann György Sándor: Nem ismerem a szegedi árakat, de nehéz elhinni, hogy az emlegetett 350 ezres eladási árba belefér ennyi ívelt vonal (minőségi) megépítése abban az országban, ahol egy szimpla egyenes is kihívást szokott jelenteni.

@iwel: De, ha építész zsigereiben nincs bent, hogy a feladat megoldása során milyen követelményeknek kell megfelelni, akkor az, egy rossz építész!

Ahogy mifelénk mondják: „Álmodozás az élet megrontója!”

@Hartmann György Sándor: Ezt most remélem nem mondod komolyan... Egy terv folyamatosan fejlődik, látványok folyamatosan készülnek, nem csak a végállapot esetén... Ne terjeszd ezt légyszives, hogy rossz szakember akinek a koncepciójából nem jön kiaz utolsó fűszál sem. Folyamatosan megoldandó helyzetek jönnek, lehet hogy épp mozdítani kell tömeget bizonyos követelmények miatt igen. És ? Tifelétek lehet hogy hülyeségeket beszélnek akkor :D

@lecsó: Háborúban élünk. A „minden eddigi istennél gyorsabb üdvösséget kínáló szentháromság, az üzlet a fogyasztás és ürítés totális egyeduralmát „szolgáló pénz-hatalom folytat háborút ellenünk, mintha érdekeinket szolgálná. A  tábornoki vezérkar ott áll településeink térképei előtt és kis zászlókkal jelöli ki a minél alacsonyabb ráfordítással megszerezhető ingatlanokat, amit úgymond fejleszteni fog. ”…Visszafordíthatatlanul átalakulóban van egy kétezer éves európai településkultúra…paradigmaváltás előtt vagyunk (illetve benne) …a fejlődés már szinte szinonimája a városok, városrészek, utcák, ingatlanok közt éleződő gazdasági versenynek…A tematikus parkoknak(mint a lakópark is) már nincs kötődésük sem földrajzi, sem történelmi, sem etnikai, sem kulturális értékekhez....a települések fejlődésének démonikus paródiája már nélkülözi mindazt a szellemi töltetet és elkötelezettséget, amin egykoron létrejött…”.Az idézetek Meggyesi tanár úrtól („A jövő urbanisztikája - az urbanisztika jövője” című konferencián elhangzott előadásából), aki mindezt már 1998-ban is látta. Egy korabeli francia urbanista  megfogalmazásában :”az emberi léptékű térrendezés - magyarul: városépítészet - egyike alapvető antropológiai értékeinknek.”  Eltelt  20 év és már ez sem ingat meg senkit, a politika és a pénz  most már nem koporsót szögel várostervezés ügyben, hanem az elhunyt  porát ereszti éppen szét a szélben.

Zaha Hadid pedig forog a sírjában,szellemi örökségének ügyes formalizmussá süllyedését látva. Amikor elkezdünk mosolyogni, hogy végre egy kis 21.század, ránkfagy a mosoly, mert minél többet nézegetjük az alaprajzokat, rájövünk, hogy itt is ugyanaz történik, mint a kockásabb „hatékony térkihasználások” esetében(egy pillanatra bevillan a passzívház gondolata is,mint e-századi elvárás,de a kétrétegű hőszigetelő üvegtábla nem ezt sugallja..). Ha végigsétálunk a Street Map-el Szegednek ebben a városrészében, elgondolkodhatunk, hogy akkor most OK ufocity, de akkor mit keres itt körülötte Szeged ? „Bakay Nándor utca: itt jelenleg kertes házak, kisebb, szolidabb társasházak és pár ipari létesítmény van ezen a szakaszon. Ez már önmagában egy eléggé elfuserált utcakép, most azonban tovább fuserálódik. Képzeljük csak el, hogy két év múlva sétálunk erre: magas, szürke gyár, 19. századi laktanya, Kádár-kocka, majd hirtelen a semmiből egy óriási földönkívüli űrhajó lakópark. Huszár utca: a kedvencem, itt áll ugyanis a 19. század végén felépült huszárlaktanya főépülete, ahol ma a polgármesteri hivatal van. Nem szeretném elképzelni, hogy fog kinézni a gyönyörű téglaépület fölé magasodó megalakópark szürkesége.Rigó utca: hasonló a Bakay-hoz, csak kisebben. Van ugyan gyár itt is, méghozzá egy finomöntöde, nagyrészt azonban régebbi, századforduló környéki lakóházak állnak itt. Kifejezetten érdekes lesz az utca végi macskakő és a lakópark kontrasztja, hacsak el nem bontják.Mura utca: régi és új kertes házak és a huszárlaktanya régi istállója a lakópark sarkában. Újabb érdekes installáció várható, nézzük csak. Viszlát műemlékvédelem ! Két épület menekült meg a bontás alól a területen. Az egyik a Huszár utcai főépület, a másik pedig a Mura utcai istálló, mindkettő baromi régi, tégla, és igazán mutatósak. Vagyis azok lennének megfelelő környezettel, így azonban, hogy szinte rájuk fog megépülni a Cédrus, kérdéses, hogy egyáltalán mi értelme volt akkor megmenteni őket? Egyedül talán az, hogy ha túlélik a lakóparkot, van esély, hogy korhű, vagy legalábbis nem ennyire távoli környezetet létesít a város, de ez még a nagyon távoli jövő kérdése."(ollózás a Szegeder-ből, Szűcs Dánieltől)

A néhai kábelgyár is úgy csapódhatott Szeged térképére, mint bomba, mentségére sok embernek adott munkát. A becsapódás változatlan és a marketing látványterveken látható sok-sok fa, majdhogynem erdő, úgy 30-40 év alatt ki is nőhet akár. Jelenleg ez a helyzet:

https://www.google.hu/maps/place/Szeged,+Huszár+u.,+6724/@46.2558225,20.1310907,548m/data=!3m1!1e3!4m5!3m4!1s0x474487dede36bcdb:0x3

Akiknek a tó jut látványként, azokat persze baromira nem fogja érdekelni, hogy valaki majd a Bakay utcai vű-t nézi full északi tájolású szuperdiffúz csőlakásában, hatalmas üvegtáblák mögül.(ugyanazon a nehezen hihető nm áron…)

Volt egyszer egy ember Szegeden, Lechner Lajos. Személyében az első hivatásos városi főmérnököt tisztelhetjük az 1800-as évekből. Szeged újjáépítése című könyvét még most is tanulságos fellapozni. Fejében volt az egész város, az úthálózatok, a csatornák, az útépítések, a közúti hídszerkezetek,a fásítások a szivattyútelepek,a feltöltések, a lakóházak és közintézmények és egyáltalán minden olyan szabályozás, ami egy várost működő várossá tesz. Ezenkívül tudta, hogy a város mindenkié, hogy alakításában mindenkinek részt kell vennie, hogy a város a társadalmi élet ideális helyszíne, feltéve, hogy karakterét sikerül megőrizni. Egy tudás, amivel valóban lehet fejleszteni egy települést. Multidő.

Az emberek meg veszik majd az ufo lakásokat, mint a cukrot, mert úgy vélik, egy szakadékot ugranak át, a minimál személytelen intelligenciájába csomagolt „álomház” „álom”-lakásában. Az ugrás élménye persze lehet valós, mert a kádárkocka-panel-avíttas társasház és az „álomlakás’ között nincs szinte semmi.

@FenyvesiHK: "úgy vélik, egy szakadékot ugranak át, a minimál személytelen intelligenciájába csomagolt „álomház” „álom”-lakásában. Az ugrás élménye persze lehet valós, mert a kádárkocka-panel-avíttas társasház és az „álomlakás’ között nincs szinte semmi."Annak idején a paneltől majdnem annyi mindent kaptunk, mint a rómaiaktól. A hátrányokkal együtt is, az tényleg nagy ugrás volt a rászorulóknak. Most azok költöznek be ezekbe az újpanelekbe, akik alapvetően nincsenek erre rászorulva (még 350 ezerért is csak a lakosság egészen kis része tud lakást venni magának), azaz tényleg álmokat kergetnek, még ha a konkrét esetben a formai megoldások adnak is erre valamennyi alapot - már amennyiben a látványterv nem bizonyul megint blöffnek. Ami szomorú, hogy Szeged elvileg egy klasszikus polgárváros, s mint ilyen, az ember feltételezné, hogy képesek mértéket tartani. Mert a mértékletességre kellett volna helyezni a hangsúlyt a látványépítészet helyett. A sci-fi alapja a jövővel kapcsolatos várakozás, a jövőbeli változás reménye/félelme. Ebben a sci-fiben sajnos, az a legfélelmetesebb, hogy nem ígér túl sok változást a jelenhez képest.

@lecsó: Sci-Fi = Science Fiction = Tudományos Fikció 

Látsz ebben a tervben tudományos fikciót ? Fejezzük már be ezeknek az ostoba szakmaiatlan nevetséges lőzungoknak az állandó ismételgetését... A tv-n   felnőtt közeg ilyen promt és primitív képzettársításai ne emelkedjenek már a szakmai közbeszéd szintjére... Másik legjobb mikor hasonlítgatják építészek más tervét valami állathoz vagy tárgyhoz, egyszerűen szánalmas.

Harmadik a blöff - hihetetlenül sértő kifejezés a szakmára és az építészre nézve,ennél megalázóbb, gusztustalanabb szót nem is lehetett volna találni, és mint ilyen páran itt felkapták és állandóan ezt mantrázzák, mint egy jó kis bulvártéma. Tudod mi a blöff ? Maga a hozzászólásod az egy nagy blöff, mert tele van hülyeségekkel, PL. egy progresszív tanulmánytervet (nem mintha ez az lenne) amire maga az ipar nincs felkészülve "blöff"nek nevezni, az maga a a retrográd de olyan tényleg igazi maradi rosszízű kultúrbarbarizmus. 

@lecsó: Kiegészítés: FenyvesiHK és lecsó nagyon igazat ír, ráadásul frappánsan ("most OK ufocity, de akkor mit keres itt körülötte Szeged?"). Azt azért árnyalnám, hogy "Annak idején a paneltől majdnem annyi mindent kaptunk, mint a rómaiaktól. A hátrányokkal együtt is, az tényleg nagy ugrás volt a rászorulóknak." A rászorulók, tehát a panellakók demográfiai gyökerei ugyanis megérdemelnének egy misét, de legalábbis egy alapos kutatást. Az a gyanúm, hogy a panellakók első generációja nagyrészt a téeszcsésítéssel földjükről elűzött földművesek és azok gyermekei közül került ki. Persze, tudom, hogy a zsellérlakásoknál jobb a panel; de középparasztok házai és a földosztással néhány évre helyzetbe hozott kisgazdálkodók falusi otthona bőven versenyképes volt a panelrengetegekkel. Nagyon nagy kár, hogy ezt a sokszázezer embert érintő elűzetést - tudomásom szerint - senki fel nem dolgozta. Az egyetlen mű, amely címe szerint erről szólna, adatforrásként harmatgyenge: (Ö. Kovács József: A paraszti társadalom felszámolása a kommunista diktatúrában. Korall kiadó, 2012.)

U.i.: Most vettem kézhez a Magyar Szemle 2017. júniusi számát. Ebben kiváló írás található a fentebbi ("elűzetéses") tárgykörben, Szenti Tibor tollából. Sajnos ő sem adatokkal operál, de a Hódmezővásárhely környéki, 1945 - 1970 közötti történéseket ismerteti. (Az írás nem csak erről szól, hanem a térség, kiváltképp annak Puszta nevű tájegysége történetét ismerteti, évszázadokra visszamenően.)

@Pákozdi Imre: Erre mondják, hogy a játékot szapuld ne a játékost. Te talán nem pénzért dolgozol ? Az archicadet pl. viccből fejlesztetted ki ? :) Ugyanígy mi sem merő szórakozásból tervezünk ilyen sűrűségű beépítéseket, ezt diktálja gyakorlatilag minden tényező. Sokkal jobb lenne mindenhová Wekerle-telepeket tervezni igen, de az nem kedvez a profitmaximalizációnak ahogy azt valaki teljesen jól megfogalmazta. Továbbá gazdasági társadalmi folyamatok irányítják a folyamatosan csúcsra járó urbanizációt is, mi csak ezeknek outputjait tudjuk kezelni, nincs ráhatásunk. Szerintem is meg kell állítani az ilyen mértékű túlcentralizációt, nem egészséges a 150ezer fő/km2 népsűrűség... De ezen körülmények között, ez a terv izgalmasan vázolt fel bizonyos elképzeléseket. 

@iwel: Felvetéseidre szépen, sorban válaszolok. Az ArchiCAD-et eleve nem én fejlesztettem ki, részt sem vettem a fejlesztésben. Hozzászólásaimat illetően a graphis vonal amúgy is felejtős, hiszen már 18 éve nem dolgozom a cégnél, sőt, már részvényese sem vagyok. A Virág Csaba-féle rézmáli lakótelepen sem beruházóként, tervezőként vagy beszállítóként jártam, hanem vásárlási szándékkal, amiről egyébként lemondtam. A fentebb leírt véleményem is tipikusan felhasználói és kifejezetten a csőlakásokról szólt. Az, hogy kinek mire van ráhatása viszont megérne egy misét (a bizonytalanság annak szól, hogy fogalmam sincs, hogy te ki vagy, ingerült ismeretlen :-). Az utolsó két mondatoddal pedig egyetértek. Üdv.

@Pákozdi Imre: Az izgalmasan felvázolt elképzelések mellett nekem már csak egyetlen kérdésem maradt.Megvesszük ezt a szimpatikus északnyugati fekvésű lakást, mert szeretjük a szelet és a csapóesőt és beköltözünk a gyerekkel.Szegediek vagyunk,( környezet tudatosak is),ezért biciklivel közlekedünk munkahelyre, iskolába, de van egy autónk is, az megy a közös mélygarázsba. Azt tessenek megmondani, hogy  hova tegyük a 3 bringát? Ha esetleg a teraszt tetszenek javasolni, akkor az üvegkorlátnak vagy az üvegablaknak döntsük?(a sífelszerelést, a szörföt és a kajakot már megbeszéltük, az a rokonságnál lesz a kertes házukban) 

@FenyvesiHK: Semmilyen társasházi lakás nem bír el 3 biciklit és a sífelszerelést. Azoknak jól-rosszul a garászban alakítanak ki tárolókat.

Ebből a lakásból amúgy mintha hiányozna egy wc az OTÉK előírásaihoz képest. Nem vagyok az előírások minden áron való követésének nagy barátja, de a meglévő wc is kicsit túl direkt nyílik az étkezőből...

@csoszka: Pontosan.Éppen erre akartam a figyelmet felhívni,hogy amikor külső megjelenésében egy új dimenziójú várost akarunk létrehozni, az nem pusztán formai bravúr kell legyen.A tartalomnak legalább annyira mutatnia kell egy új életformára való törekvést.Ha azt harsogjuk,hogy tessék kerékpárra szállni az autó helyett, (és Szegeden ez teljesen jogos és teljesíthető alternatíva) akkor az új és küllemében egy valóban újat definiáló lakóháznak tartalmaznia kell az ehhez szükséges infrastruktúrát,logisztikát, mert így csak egy vizuális trükkbe bújtatott lakáshalmaz, ami semmivel nem tud többet, mint egyszerűbb megjelenésű társai.

Az alaprajzon hosszan lehetne rugózni,már rögtön a megérkezéskor: cipőcsere, télikabátok,esernyő,esőkabát,a gyerek korcsolyája, de ez nagyon messzire vezetne és nagyon a beköltöző(k) szokásaitól függő kérdés.Tapasztalatom szerint az igényesebb vásárló már a tervvel a kezében belsőépítészt fogad és átalakít.A beruházó pedig újabb bevételhez jut, mert rendszerint minden változtatásért pénzt kér.Sőt, saját belsőépítészét ajánlja, aki készségesen átalakítja a használhatatlan alaprajzot persze jó pénzért.

@Pákozdi Imre: Pákozdi Imre: Nem az volt a lényeg, hogy fejlesztetted -e vagy nem hanem hogy nem ingyen dolgozol, bármit is csinálsz. A legfontosabbra viszont nem reagáltál: Arra, hogy mi volna egy felelős építész feladata jelen pillanatban. Mert beszóltok amúgy a projektekre, meg ekézitek kegyetlenül a lakásokat, diszpozíciókat stb. de valahogy nem jön át a tanulság, bár sok hasznos információt elmondtok, ezért is olvasom ezt a fórumot(pl. a parasztság elleni hadviselés összehangoltsága és az urbanizáció kikényszerítése a szovjet blokkban és nyugaton stb. stb). Elmondom mi a munkám: Egy alkalmazott geometria, megkapom a kiírást és megtervezem a formáját, tereit stb mindenféle szempontot figyelembevéve. De ha nem felelek meg  a kiírásnak nem kapom meg a pénzem, értitek ezt ? Jó van valamennyi mozgásterem persze, de ha szállodát rendel egy befektető nem adhatok el neki egy közparkot :D Ezért mondtam, ne minket csesztessetek itt állandóan, hanem pl. gyakorolj lobbitevékenységet hatóságokra h kötelezzék az építtetőt emberi belmagasság és alapterület megépítésére... Ez nem ingerültség, egyszerűen csak nem értem...

@Pákozdi Imre: Pákozdi Úr, miért törölted ki a hozzászólásod ? Nem volt azzal semmi baj, reagálni akartam rá, csak gondolkodni akartam előtte egy kicsit. Egy klasszikus dilemmát vázoltam fel, Te egy egyenes választ adtál: ne csináld meg ha ellenkezik az elveiddel. És ha beruházásaink 90%-a ellenkezik az elveinkkel ? Az összes kolléga úgymond a sötétséget építi a Földön ? Nem járulhatok hozzá pro-urbanizáló projektekhez, nem építhetek a piaci standardoknak megfelelő alaprajzot, mivel szinte minden ellenkezik a méltósági és pszichikai egészség-standardokkal. Van itthon pár -amúgy jól ismert- kolléga aki vidékre költözött és kiszállt a klasszikusan vett  "üzletből" és a fenntarthatóság felé, mikroközösségek építése felé vette az irányt. Azthiszed engem nem gyötör kétely ?

@riken: Miért baj a mély lakás Riken ? Szokatlan, de ha nem túlfrakcionált a tér a diffúz fény eljut mindenhová ha elég nagyok a nyílások.

@iwel: Mert a diffúz fény és a diffúz szellőzés nem elég. Láttam ilyen lyuklakást a Felvinci úti, új, karéjszerű lakótelepen (http://epiteszforum.hu/virag-csaba-villaparkja-a-rozsadombon), ahol láthatóan az volt a cél, hogy minél több független lakóegység jusson, legalább egy szoba szélességének erejéig, a völgybe nyíló, álomszerű kilátáshoz. Az általam megtekintett kégli nem volt 14 méter mély, de a leghátsó helyiség - a konyha - természetes megvilágítását tényleg csak a beszivárgó fény biztosította. Nem azt a konkrét lakást, de a jellegét jól mutatja a fentebbi linken elérhető írás utolsó képe.

@Pákozdi Imre: Én voltam már ilyen térben, engem nem igazán zavart, hogy mesterséges fény segít rá a diffúzra, cserébe néha rengeteg pluszt tud adni a tervezés, mint pl ez a panoráma is amit említesz. A belmagasság kérdésében tökéletesen egyetértek, kötelezővé kellene tenni 2,70 helyett a 3,20bm-et. Egyébiránt pedig nagyon súlyos problémák vannak a jelenlegi lakások tervi minőségével, a szocialista dispozíciók uralják még mindig a szemléletet. Nem véletlen, hogy a bérházat kívánod vissza, azt funkcionális és komfortigények hozták létre, nem egy beteg ideológia...