Multidiszciplináris művészeti és inspirációs központ - MMIK revitalizáció – Gyarmati Dóra diplomaterve

A zalaegerszegi Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ (MMIK) újraértelmezése és bővítése az évtizedek óta kihasználatlanul álló épület újjáélesztése mellett a város kulturális életének felpezsdítésére is kísérletet tesz. Gyarmati Dóra diplomamunkája következik, melyet a tervező szavaival mutatunk be. 

HELYSZÍN

Zalaegerszegen születtem és nőttem fel, így a diplomamunkámat mindenképpen ide szerettem volna tervezni egyfajta hommage-ként a városnak, hiszen az számos építészeti értéket rejt, kiváltképp az 1970-es és 1980-as évek időszakából, ekkor épült a MMIK is. Az épület a Zala Megyei Tervező és Beruházó Vállalat (ZALATERV) tervei szerint készült két ütemben, ám 2007 óta üresen áll. A művelődési központ Zalaegerszeg belvárosában található. A terület a belvárosi elhelyezkedésének köszönhetően több szempontból is ideális arra, hogy az épület megtartsa kulturális funkcióját.

Az épülettel szemben található az Ady Endre Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola, ami a város kulturális életében fontos létesítmény, rengeteg tehetséges diákkal és elismert művésztanárral, képző- és iparművészeti-, táncművészeti- és zeneművészeti szakokkal. A két intézmény közötti kapcsolat magától értetődő, így az MMIK hasznosítása a művészeti iskola szempontjából is kedvező volna.

PROBLÉMÁK

A szakdolgozatomban az alulhasznosított művelődési házak új életével foglalkoztam. Kutatásom főként a 70-es évektől napjainkig terjedő időszakból származó vidéki megyeszékhelyek kulturális intézményeire fókuszált a tér, az egyén és a közösség szempontjából, de külföldi példákkal is kiegészült. A tervezést előkészítő helyszínelemzés során három fő problémát állapítottam meg:

1.    Az épület történelmi okokból fakadó általános negatív megítélése.

2.     A rugalmatlan térelosztások, elavult technológiai megoldások.

3.    A fő funkciók átalakulása, lecserélődése.

MEGOLDÁSOK

Erre a három problémára kerestem megoldást a tervezés során. A tervezési program összeállításakor törekedtem új funkciók beemelésére a helyi igényeket figyelembe véve. Az elemzés során világossá vált, hogy Zalaegerszegen ma egyetlen olyan intézmény üzemel, ami kifejezetten kulturális rendezvényhelyszín (és nem sportcsarnok), viszont ez az intézmény a külvárosban található. A másik felismerés a városi képtár és a művészeti galériák hiányossága volt a megyeszékhely életében, miközben a városban aktív művészeti oktatás zajlik. Felfedeztem emellett, hogy Zalaegerszeg ad otthont a szlovén eredetű képzőművészeti rezidencia programnak. Magától értetődő volt beleszőni ezt a kezdeményezést egy új, komplex művészeti és ifjúsági központba, hiszen műhelyek eredetileg is helyet kaptak az épület falai közt, mivel egykor kreatívipari felnőttképzés zajlott az épületben. A harmadik új funkciócsoport a fejlesztési programban egy ifjúsági mentálhigiénés központ karrier irodával, hogy irányt mutasson a kreatív fiataloknak.

A következő lépés egy új építészeti karakter kialakítása volt. A meglévő épület karaktere érdekes és mozgalmas, a főhomlokzat (északi homlokzata) jellegzetes félcső elemeit az előregyártott PI födémpanelek eredményezik. Ezen a homlokzaton így  csak minimális beavatkozás történt a tervezés során. Az épület déli részén történtek a látványosabb változtatások, mondhatni “business in the front party on the back" volt a rendezési elv. Az északi homlokzaton félcső idomok jellegzetes vörös színét fehér vakolás váltja fel, ezzel kissé makett-szerűvé változtatva a formát. Ezt a vöröses színt  anyagában vas-oxiddal színezett nyersbeton felületekkel szerettem volna visszaidézni az új épületrészeken. A bővítmények karaktere a meglévő épület elemkészletéből inspirálódott, felhasználva, újraértelmezve, néhol pedig kiforgatva az épület legmeghatározóbb ornamentikáját, a már fentebb is említett félcső idomot. Külső megjelenésükben szándékosan nem hasonulnak az új elemek a házhoz, funkciójukat tekintve viszont kifejezetten simulékonyan viselkednek, hiszen ezen ízesülések segítségével lesz rend az épületben és válik teljes mértékben körbejárhatóvá. A “C" bővítmény a legnagyobb volumenű beavatkozás a tervben, ebbe az új tömbbe kerül a városi képtár.

Az épület jellemzően cellás kiosztású tereit igyekeztem a lehető legjobban fellazítani, áramló és multifunkciós tereket kialakítani bennük. Különösen inspiráló volt a térformálás során a polivalens térhasználat elve. A földszinti fogadótér egyetlen áramló térré alakult, benne sziget-szerűen jelenik meg a kávézó, ami egy kis méretű kiállítótérbe torkollik. A lépcsőzetes kialakítású színházterem és a szintén lépcsőzetes belső udvar egyetlen sík felületű padlót kaptak. Ennek eredményeként adott esetben a belső udvar és a multifunkciós rendezvényterem az akusztikus mobilfal rendszerének köszönhetően külön, de összenyitva egyetlen hatalmas térként is tud funkcionálni. Itt köszön vissza a tervben a polivalencia “a külső környezet betör a belső térbe, kitágítva határait".

A rendezetlen állapotú déli homlokzat egységesítése mellett külön figyelmet fordítottam annak a „hátsó udvarral" való kapcsolatára.  A betonozott sportpálya területe kellemes közparkként születik újjá. Az épülettel közvetlenül érintkező területek burkolt felületet kapnak, így akár egyes rendezvények ki is tudnak “folyni" ide az épületből.