Nyíregyháza – Örökösföld református templom, közösségi épület, lelkészi hivatal és parókia épületegyüttese
A Nyíregyháza-Örökösföldi Református Egyházközség új épületegyüttesének összetett programnak kellett megfelelnie. A közvetlenül mellette található templomépületekre is reagáló templomot a tervező, Kulcsár Attila mutatja be.
Program
A tervezést meghívásos tervpályázat előzte meg. A program alapos, mindenre kiterjedő részletességű volt. Az örökösföldi gyülekezet hosszú távú életének, minden építészeti elemére, és azok környezetére is műszaki megoldást kért. Ez mindig szerencsés, mert a templom, gyülekezeti ház, lelkészi hivatal, és a lelkészlakás így alkothatnak egy építészeti együttest, egymással harmonikus kapcsolatban lévő tömegekkel – egy ütemben megvalósítva. A templom kért földszinti befogadó képessége 150 fő, a karzaté 50 fő.
Területfelhasználás
A telek településközponti vegyes zónába tartozik. Mérete elegendő a paplak életterének és a református gyülekezet közösségi életének zavartalan elkülönülésére, parkolók és zöldterületek kialakítására. A két funkciót egy fedett-nyitott közlekedő passzázs köti össze, amely érzékeny tömegkapcsolat és vizuális köldökzsinór a funkciók között Az építés előtt a telken hatalmas hagyásfás nyárfák álltak, ki kellett vágni őket, a kerítés melletti új fasor gondoskodik róla, hogy 50 év múlva, visszafogadja az emberi alkotást a teremtés zöld ölelése.
A telek beépítési előírása
A három utcás saroktelken szabadon álló beépítés kötelező. Személybejárata a közeli buszmegálló felől racionális, a gépkocsis megközelítés a kis forgalmú lakóutcáról. A 10 méteres előkerti szabályozás sugallta a tömegek kelet-nyugati tengelyű szervezését.
Az alaprajz és tömeg kialakítása
A református templom a Szentháromság téren egy együttes része lett. Három eltérő karakterű templom egyike, melyek egymással valamilyen viszonyban vannak, és összehasonlításra adnak alkalmat. Mi a római katolikus templom közelsége miatt a tömegképzésben némi vertikális hasonlóságot hoztunk létre. A templom mégis a lakótelep vizuális közelségében áll majd, melyen 30 méter magas házak sorakoznak. Ha nem akar hangsúlytalan lenni, kell némi messzire szóló üzenetet is hordoznia. Az építészet arányokkal dolgozik.
A templom tornyát a telek sarkára helyeztük, hogy a hagyomány szerint – „hic templum est" – minél távolabbról is látható legyen, – felkiáltó jel. A torony a templomhajó tömegéhez képest sarok szimmetrikusan helyezkedik el, utalva a református templomok „Türelmi rendelet" előtti helyzetére és utáni lehetőségire, – az utólag mellé építhető toronyra. Ez a tradíció azóta is sok új református templom esetén folytatódik, itt egy építészeti együttes elemeként, a szimmetrikus elrendezést nem is éreztük konzekvensnek. A templomtér négyzete átlós szervezésű. A sarki bejáratokkal szemben helyezkedik el a szószéket, és az ülés-sorok karélyosan fordulnak felé.
A gyülekezeti házat a templommal szervesen összekakapcsoltuk, de külön is üzemelhet, saját bejárattal is rendelkezik. A lelkészi hivatal is ebben a Szalag utcai tömegben kapott helyet, mely megközelíthető a gyülekezeti rendezvények zavarása nélkül is. Az egyes funkciókat a közlekedőkön át, ruhatár és a program szerinti szociális helyiségek szolgálják ki.
A lelkészi lakás földszint plusz emeleti szinten teljesíti a programot, a Thököly utcával párhuzamos, különálló nyeregtetős tömegben. A tetősíkok, az égtájak figyelembe vételével alkalmasak napelemek elhelyezésére, de csak korlátozott mértékben. Telepítésük udvar felé eső tetőfelületeken nem zavaró a szakrális tömegeken.
A bejáratokat összekötő tornácok és közlekedők hasznos átmeneti terek.
A templomtér
A református liturgia prédikáció centrikus. „Scola scriptura" – mondja az ige, vagyis mindent a szentírás szerint. Az istentisztelet lelke az igehirdetés, és magyarázata. Ezt jól láthatóan és hallhatóan a szószékről teszi a lelkész, a gyülekezet anyanyelvén. Kálvin óta keresik a tervezők azt a jellegzetes teret, amelyben ez legjobban érvényesül és különbözik a katolikus terek linearitásától. A katolikus templomokból átalakított református templomokban a szószéket középre tették és a szentélybe ülések kerültek. Így létre jött az a centrális tér az úrasztal és a szószék körül, még egyhajós téglalap alakú térben is, néha 90 fokos szögelfordulásba ültetve a híveket. A tervezési program is kérte, hogy a templomi padok öleljék körül az úrasztalt. Ezt alkalmanként 20-30 fős énekkar, és zenekar térigénye miatt egy átlós szervezésű, négyzetes alaprajz jól szolgálja, de az egész elrendezés a szószékre szerveződik. Egy kicsit Christoph Sturm 1712-ben publikált, protestáns templom elrendezési javaslatát idézve.
A szószék mellett a lelkészek széksora, a Mózes szék foglal helyet, melyet arcus triumphalis íve helyett csak egy pódium választ el a tér centrumától. A fedés szerkezete is kihangsúlyozza a szertartás fókuszát. A karzat ülései követik a koncepciót. Lépcsős padlója lehetővé teszi a kért láthatást. A hagyományos, soksípú épített orgona helyett csak szembe forduló harmónium, vagy elektromos orgona biztosítja a zsoltárok kíséretét.
A torony
A torony a templomok dísze. Települések jelképe, tájékozódási pontja. Itt is három égtájból messziről látható. Formája sokféle, de az egyházi jelképeken túl szerkezetük is különbözik egymástól. A katolikus templomok inkább historikusok, bár a II. Vatikáni zsinat óta ők is keresik az új kifejezési formákat. A református templomok építői és tervezői is gondolkodnak az új jelképeken, a modern eszközöktől se riadnak vissza. A Felső-Tiszavidék műemlék református haranglábjainak és tornyainak jellegzetes formáját nem akartuk idézni, anakronizmus lenne. Itt a lakótelep szélén valamilyen kortárs torony tömegét próbáltuk megfogalmazni. Tömegében az alsó karzati feljáró keskenyül el, és hozza létre a karcsú torony sziluettet. A felső szintjén a perforált tégla-rács nyitottsága biztosítja a harang messze hangzóságát. Az északi oldal zsalus ablaka a harangok beemelhetőségét. A támpillérek a torony statikai állékonyságát vizuálisan is hangsúlyozzák.
Közösségi épület, gyülekezeti terem
Megközelíthető külön bejárattal, de a templomból is az összekapcsoló előtéren át. Itt foglal helyet a gyülekezeti terem, a baba-mama kör és kiszolgáló helyiségei, az emeleten a gyermek istentisztelet tere. Valamennyit kiszolgálja a ruhatár, és bútorraktár. Ezek a termek az alkalmak ülésrendjei szerint átbútorozhatók a mobil székekkel, aszatokkal. Az ülőkék és asztalok rakatolt tárolására helyiség van kialakítva. A wc csoport valamennyi rendezvény látogatóit kiszolgálja. A konyha és kamra a szeretet vendégségek, agapék bázisa. Ebben a blokkban helyezkednek el a földszinten a lelkészi hivatal irodái, akár a szélfogóból közvetlen eléréssel is.
Lelkészlakás, parókia
A program szerinti szobaszámot és a kiszolgáló helyiségeket két szinten alakítottuk ki. A földszinten és az emeleten helyeztük el a vendégszobát és a papi dolgozót könyvtárral valamint egy nagycsalád kényelmes életterét.
Szerkezetek
Az együttes alapvetően hagyományos szerkezetű. A nagy fesztávú templomtér a vb pillérek felett ragasztott fa fő- és melléktartókkal áthidalt. Az alacsony hajlásszögű tetők fa ácsszerkezetek felett állókorcos fémlemez fedést kapnak. A gyülekezeti társalgó tér felülvilágított.
Homlokzatképzés
Az épület fehér műanyag vékony vakolatos a hőszigetelő rendszer részeként. A lamella szerű falazott díszítő elemek fehér mészhomok tégla sorokkal készülnek, a lábazatok hasonló burkolattal, helyenként álló fogsoros díszítő betétekkel. Az épület karaktere, reformátusosan puritán akar lenni, fehér, fehérrel díszítve. A tömegeket szürke állókorcos fémlemez fedés héjazza, fekvő ereszcsatornákkal szegve. A templomtér koordináta váltását a kapcsolódó tömegek befogadják, és a tetősíkok harmonikus disszonanciákban találkoznak. A református templom tömegének élei a szomszédos katolikus templom kolumbáriumával alkotnak tömegkapcsolatot, összerímelnek
Kulcsár Attila DLA
Szerk.: Winkler Márk