Ökologikus középületek — Élő-zöld homlokzatok
Dobóczy Ákos: "a tervezésben a gondolati fejlődés lehetősége akár lényegesebb is lehet a végeredményként létrejövő épületnél. Egy deklaráltan nem-megvalósuló háznál mindenképpen."
A terv bemutatásának célja, hogy még egy példát adjon a viszonylagosan kevés hasonló hazai terv mellé, ezzel bővítse a téma iránt érdeklődők számára rendelkezésre álló anyagok mennyiségét. Aktualitását pedig az Építészfórumon nemrég megjelent „Kis növénytan óra: építészeknek" című cikk szolgáltatta. A fenti írás a „Földalatti Beszélgetések" sorozat 2010. januári összejövetelének beszámolójaként jelent meg, amelyen az est zárásaként alkalmam volt a házat néhány szóban bemutatni.
A terv vállaltan egy kísérlet, bár diplomamunkaként készült el, személyes okoknál fogva (másoddiploma stb.) nem az ebben a „műfajban" szokásos utat követtem, és nem is szeretném, ha diplomamunkaként tekintenék a tervet az érdeklődők: az tévútra vinné a téma körüli gondolkodást.
Összegezve a tanulságokat, azt lehet mondani, újra bizonyossággá vált, hogy az épülettervezésben a gondolati fejlődés lehetősége akár lényegesebb is lehet a végeredményként létrejövő épületnél. Egy deklaráltan nem-megvalósuló háznál mindenképpen. S hogy mit is tudtunk meg konkrétan? Sajnos nem sokat, sőt odáig is eljuthatunk, hogy ezen épületek puszta létének a jogossága is kétségbe vonható, de ha elindul egy közös gondolkodás, ahol feltesszük az alapvető kérdéseket, talán van remény válaszokra is:
- Milyen globális ökológiai problémáink vannak?
- Ezekre helyes válasz lehet-e a „vertical farming" vagy más hasonló ötletek?
- Milyen lokális problémáink vannak városaink élhetőségével?
- Ezekre megfelelő válasz lehet-e a zöldtető, zöld homlokzat, függőleges park, az autonóm ház, passzívház és egyéb ötletek?
- Hogyan lehetne hatóságilag jól szabályozni a kérdést és hogyan lehetne a beruházókat motiválni?
- Milyen technológiai lehetőségeink vannak mindezek megvalósítására?
- Milyen művészeti értéket hordozhatnak ezek a házak, van-e a „környezet szeretetének" esztétikája? Hogyan alakulhatna át városképünk, utcaképünk?
Ha legalább ezekre az alapvető kérdésekre tudunk helyesen válaszolni, akkor kezdődhet csak a részletekbe menő vita, az alkalmazott technológiáról, pszichológiai teljesítményekről, művészeti értékekről.
Az majdnem bizonyosnak tűnik, hogy nem lehet szigetszerűen gondolkozni az ilyen fajta házakról. Környezeti kapcsolataik, környezetük rehabilitációja - esetleges hálózatba szervezésük - indokoltnak tekinthető. Itt hivatkoznék Janesch Péterre, aki a Kormányzati Negyed projekt kapcsán ezt szintén hangsúlyozta. Ugyanilyen fontos a közösségi kapcsolat is, és bizonyos technológiai kérdések is meghatározóak.
A terv tehát egy gondolatkísérlet arra, hogy milyen lehetne egy ház, egy hálózat, egy intézmény ma Budapesten, amiben és amivel elkezdhetünk kísérletezni, gondolkodni és válaszokat találni a fenti kérdésekre.
Dobóczy Ákos
A diplomaterv a Pécsi Egyetemen készült, a PTE-PMMK Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Karán, 2009-ben.
építész konzulens: Kapy Jenő, Veres Gábor
tájépítész konzulens: Balogh Andrea
opponens: Ertsey Attila
09:06
Az ablaktalan irodák betervezése érthetetlen. Ráadásul OTÉK ellenes, vagyis nem is lehetne engedélyezni. Itt meg is bukik az egész koncepció. Amit az egyik kezemmel adok, azt a másikkal el is veszem. A 4. oldalon a bal felső sarokban a Parlament épületén látható kis karikában olvasható ez a felirat :"nagy baj". Az ilyen gegek tesznek egy tervet teljesen komolytalanná. Amúgy az éles sarkok, "sniccerrel vágott" alaprajzi szerkesztés a földszinten, szerintem szintén ellentmond a koncepciónak. De azon is el lehetne gondolkodni, hogy itt tulajdonképpen nem egy foghíj beépítéséről van szó, hanem egy meglévő tér megszűntetéséről. Furcsa alapvetés, pont a "zöld gondolat" mentén.
21:12
@Mócsi Gábor: Megköszönve a hozzászólásokat, megpróbálok röviden reagálni az eddigiekre, ha nem is tételesen de legalább nagy vonalakban:
Ha nem általánosságban a felvetett témáról beszélünk, hanem a házról, akkor valóban a terület beépítése az egyik legvitathatóbb pont. Amiért úgy döntöttem, hogy ezt a helyet választom (a hálózat többi eleme zömével foghíjakon lett kijelölve) az pontosan az, hogy növelni szerettem volna a zöldfelületet, ezt ugyan nehéz megérteni a megszokott nézőpontból, mert ahhoz vagyunk szokva, hogy ha beépítünk egy területet akkor ott csökken a "zöld lehetősége", de ez alapvetően csak akkor igaz, ha hagyományos funkciókban gondolkodunk, itt a funkció - és ez válasz egy másik kérdésre is - maga a "zöld". Alapvetően egy függőleges park, egy növényzettel telezsúfolt városi tér volt a cél, ahol a téren jelenleg lévő növényállomány sokszorosa kaphat helyet, több szinten mint az egy db utcaszint. A tetőkert pedig egy felértékelt városi közparkként működhet, a város zaja, pora fölé emelkedve kissé. Minden más funkció kiegészítő és segítő szerepet tölt be.
Az irodák, előadó, kertészet, mind mind azért került be, hogy helyet adhasson a témával kapcsolatos "kísérletezésnek". Ilyen mennyiségű növényzetet és az azt tápláló ültetőközegeket, csak ilyen nagy tömegű szerkezettel gondoltam megvalósíthatónak. A kérdesfeltevések közé most be is iktathatjuk, hogy hogyan lehetne csökkenteni a beépített tömeg mennyiségét, ami alapvetően hátráltatja pl a zöldtetők-zöldhomlokzatok terjedését. Hivatkoztam a bevezető szövegemben a gondolati fejlődésre, jelenleg ott tartok, hogy a kiegészítő funkcióktól eltekintve talán a legjobb megoldás az lenne ezen a terülten is, ha olyan megoldást tudnánk találni aminek a végeredményeként néhány hatalmas lombkoronájú fával és a rájuk függesztett rámparendszerrel próbálnánk elérni hasonló zöldfelület növekedést és adnánk meg vmiféle park funkciót... ("szerényebb beavatkozás"!) ott egy hatalmas "légtér" a metrómegálló fölött amit valahogyan fel szeretnék tölteni ÉLETTEL! Ez volna a cél, sajnos csak idáig jutottam 2009-ben, ami a tervben látható... Gondolkozzunk tovább, ha a célokkal legalább egyetértünk!
(az irodáknak a bütü homlokzaton vannak ablakai és egy belső és egy érintő átrium felé, hogy hogyan van elképzelve az a 14-es oldal D03 részletén látszik, az alaprajzon PDF-ben beszürkültek az ablakok sajnos, nem is vettem észre... elnézést kérek! Gábor! a gegekkel kapcsolatban egyetértek, gyönge pillanatom volt...)
ui.: a szerves formálással kapcsolatban is szeretnék reagálni, nagyon fontosnak tartom a kérdést, ahogy az opponenciának is sarokköve volt, visszatérek még rá...
06:46
@doboczyakos: mert ahhoz vagyunk szokva, hogy ha beépítünk egy területet akkor ott csökken a "zöld lehetősége"
- ez így van - a növényzet egy két méter körüli feltöltésben, szigorúan vasbeton környezetben kevésbé érzi jól magát, mint a "normál" fölfdben. És biztos hogy drágább is a fenntartása - márpedig egy épület "zöldségéhez" a megvalósítás és a fenntartás energiafelhasználása is hozzátartozik.
Alapvetően egy függőleges park, egy növényzettel telezsúfolt városi tér
Nem tudom hogy készült-e ezirányú számítás, nekem kifejezetten kevésnek tűnik a zöld, pláne egy parkhoz képest: néhány fa, és jó, persze sok függőleges zöld, ezek egy része viszont árnyékban - kockázatos, költséges, és a befektetett energiából gyönyörűen rendbe lehetne rakni 10 budapesti parkot, beton nélkül, és máris jobb lenne a város oxigénháztartása: olcsóbban, hatékonyabban, használhatóbban, kevésbé környezetszennyezően.
Ilyen mennyiségű növényzetet és az azt tápláló ültetőközegeket, csak ilyen nagy tömegű szerkezettel gondoltam megvalósíthatónak.
Ha ez így van, akkor ennek az üzenete számomra az hogy ez túl nagy ár. Ha egy (léptékében) tucatnyi fa ültetésére alkalmas terület csakis ekkora betontömbként, ennyi parkolóval és energiabefektetéssel és szennyezőanyag-kibocsátással valósulhat meg, akkor ez nincs arányban a létrejövő környezeti értékkel, és annak bizonytalanságaival.
ott egy hatalmas "légtér" a metrómegálló fölött amit valahogyan fel szeretnék tölteni ÉLETTEL!
A "légteret" - még ha valamikor be is volt építve - ma úgy hívják hogy "tér", és persze volna mit javítani rajta, de a terv most nem élettel, hanem betonnal tölti meg, a pinceszinteket meg autóval és benzingőzzel...
ha a célokkal legalább egyetértünk!
Ez az amit nem értek még most sem pontosan... Mik a célok? "Adjunk több zöldet a városnak?" - erre ott vannak a parkok, volna mit fejleszteni rajtuk, de biztos hogy nem beépíteni kéne őket. "Építsünk minél több zöldtetőt"? - jó, de ne beépítetlen tereken, elvéve a helyet és a napot a városlakóktól; és olyan épületre lenne érdemes, amire a városnak szüksége is van, ami nem ürügy csupán arra, hogy egy zöldtető és zöldhomlokzat-kutatás kísérleti terepe legyen. Ez így iszonyatosan drága, fenntarthatatlan, nem ökologikus.
az irodáknak a bütü homlokzaton vannak ablakai
Tényleg nem látszik- de sajnos a homlokzaton sem... Az alaprajzon irodák vannak végig 3 homlokzaton, ha egyetlen szakaszon némelyiknek van ablaka, az azért sovány vigasz... Ráadásul a "bütühomlokzat" ugye pont északi, tehát PONT nem a jó benapozású részen nyílik az a kevés ami nyílik. Tehát sok irodának továbbra sincs ablaka... Ez elfogadhatatlan.
*
Így most rengeteg beton beépítésével elég komoly statikai és építésszervezési problémát (ergo: költséget és energiafelhasználást) okozva magunknak építünk egy házat azért, hogy azon néhány fa nőjön, s hogy azt mesterségesen szellőztethessünk és hogy (gondolom a több zöldhomlokzat miatt?) ne minden emberi tartózkodásra alkalmas helyisége kapjon természetes fényt?... Nekem nem az a bajom hogy 1-2 kevésbé ökologikus megoldást találok, hanem hogy alig találok ilyet egyáltalán... Pardon.
08:58
@mB: Hol lehet ilyet találni ? Renzo Piano féle San Francisco Academy of Science ?
10:19
@mB: Természetesen sok energia volna megépíteni ezt a házat és ilyen szempontból ellentmondásnak is tűnik, de itt nem arról van szó, hogy az anyatermészetben, tiszta lappal létrehozunk egy új várost és annak milyennek kellene lenni (annak teljesen másnak), hanem a múlt "hibáival" terhelt kész helyzetünk van. És persze ennyi pénzből sok parkot rendbe lehetne hozni - kellne is - én magam is azt támogatnám pillanatnyilag. Pontosan azt hangsúlyoztam, hogy kísérletezzünk, próbáljunk egy vagy több lépéssel előre szaladni fejben... azzal is lehetne foglalkozni, hogy hogyan lehetne a közparkokat jól "helyrerakni" ,biztos ezzel is sokan foglalkoznak, de én ezzel a tervvel kapcsolatban azon gondolkodtam, hogy az alapvetően már sűrűn beépített belváros tereiben hogyan lehetne javítani a helyzeten anélkül, hogy mondjuk tömböket bontunk ki... Tehát tényleg nincs arányban, egyensúlyban a befektetett energia és a nyereség, de ezen a terepen talán nem is lehet ez máshogy. (Itt sokkal fontosabb lehet pl a tudatformálás, a mikrokörnyezet javítása, a technológák megismertetése, ha csak azt néznénk mi mennyi energia, akkor nem lehetne bemutatni mondjuk az esőerdők pusztulásáról szóló képanyagot, mert oda kellett utazni elkészíteni ami sok energia és a fényképezőgépet is le kellett gyártani stb. stb. Ha ezzel viszont sok ember "felébred" akkor megérte, talán így kellne gondolni az ilyen kezdeményezésekre is.) Azzal viszont vitatkoznék, hogy "ürügy" volna a ház, a városnak szerintem igenis szüksége van ilyen terekre... ahol egy minimális zöld folt létrejön (pl a közeli Erzsébet tér) rögtön megjelennek az emberek és leülnek a fűbe... Dobjatok be ötleteket, terveket a fentiekkel kapcsolatban! Ti mit tennétek?
15:22
@doboczyakos: Petrus Ferenc
Én is sokat foglalkozom zöldhomlokzatokkal, és nagyon örülök, hogy mások is kisérleteznek ezzel. Jelenleg úgy látom, hogy a homlokzatra rögzített termőközeg egy drága rétegmegoldás. Ami viszont nagyon jó és akár mindennapos, az a futtatott zöldhomlokzat. Nemcsak azért jó mert olcsó, és nem gazosodik, de közvetlen kapcsolatban van a föld kapilláris zónájával, a fennmaradását biztosítja, ellentétben pl. a zöldtetőkkel.
A zöld homlokzatnál azonban még érdekesebb a zöld árnyékolás, ahol a futtatott növényzetet az ablakok előtti, fölötti árnyékolónak használjuk, ami télen átengedi a napfényt, de nyáron takar, és párologtatással hűt.
Egy futónövény akár 20-25 méteresre is megnő, így az itthon tervezett épületek jó részénél megfelel.
Nagy öröm számomra, hogy megtevezhettem az első olyan zöldhomlokzatú és zöldárnyékolt házat, aminél a zöldfelület gépészeti hatékonyságát külön is tudjuk majd mérni, így mindenki meggyőződhet a rendszer hatékonyságáról
ha valakit érdekel a téma, írhat nekem a petrusferenc@vipmail.hu ra
22:01
Őszintén gratulálok
a bátor tervhez,a kísérletező és környezettudatos szemléletmódhoz, de különösképpen a kérdésfelvetéshez! Szerintem is alapvető fontosságú lenne minél hamarabb megoldásokat és jól működő alternatívákat találni ezekre a problémákra: no nem ám csak azért, mert a csapból is az folyik, hogy élj/építs fenntartható módon, hanem mert meggyőződésem, pont a fenti kérdések lelkiismeretes megválaszolásával tehetnénk harmonikusabbá, korszerűbbé, energiatakarékosabbá(!) a házainkat, élhetőbbé városainkat. Így az építészek némi harmóniát csempészhetnének rendkívül diszharmonikus világunkba, ezzel talán felkelthetnék az emberek mélyebb érdeklődését, tiszteletét a környezetük iránt, és ezáltal talán visszaszerezhetnék az építészet méltó helyét a kultúra területén is…
Azt hiszem, válaszok megtalálásához gyökeres és folyamatos szemléletváltásra lenne szükség, ami minden bizonnyal óriási szellemi energia befektetést igényel. Fiatal, tapasztalatlan és (még talán túl) lelkes építészként úgy érzem, a képesség meglenne bennünk, de a cselekvés nálunk még igencsak várat magára...
Egyelőre inkább az értetlenséget és érdektelenséget tapasztalom, ami a témát övezi. Mi sem mutatja ezt jobban, minthogy dacára annak, a terv izgalmas kérdéseinek (talán kicsit hosszú?) sora immár 4 napja megjelent itt – az egyik legjelentősebb hazai építészeti médiában, eddig egyetlen, árva, eltévedt hozzászólás sem érkezett hozzá, ami valamiféle vitát generálhatna…
Mivel veszettül kíváncsi lennék mások véleményére is a témában, gondoltam elkezdem.
Ami így első blikkre szimpatikus a tervben:
városépítészet: a gondolat, hogy az ilyen épületek akkor működnek igazán jól, ha egész környezetüket „felemelik” a saját szintjükre, valamint hogy a városszövetbe épülő új környezettudatos elemeket valamiféle hálózatba szervezzük, melyben az elemek erősítenék egymást, fizikai és szellemi értelemben egyaránt - kérdés, hogy ezt gyakorlatban hogyan lehetne hatékonyan megvalósítani…a sok zöldfelület és a zöld technológiák népszerűsítése, mint funkcióa meditációs tér kialakítása felemelő a kellemes grafika, vagány fotók Ami kérdéseket vet fel bennem:
úgy gondolom egy épület akkor tud igazán fenntartható módon működni, ha az első skicctől kezdve az utolsó részletképzésig az építészeti minőség fejlesztése mellett a környezettudatos elvek/megoldások is folyamatosan fontos szerepet kapnak a tervezés folyamán. Elnézést, ha tévesen ítélek, de nekem úgy tűnik, ha lefejtjük a házról a zöldséget, kapunk egy hatalmas, szétszabdalt, lebegő vasbetontömböt. Végül is mi teszi még fenntarthatóvá az épületet, és mik azok a megújuló energiák, amit a működéséhez használna? személy szerint sokkal harmonikusabbnak érzem azt a tanulmányi verziót, amit „szerves építészetként” nevezel az 04-es tervlapon. Nem lehetett volna egy legfeljebb feleekkora, kompaktabb, megfelelően tájolt tömegbe bezsúfolni a szükséges funkciókat, és meghagyni a maradék területet pusztán az eredeti zöldfelületnek (szerényebb beavatkozás)? Amúgy Riszpekt!
08:17
@róóóland: No én pont tegnap néztem bele ebbe a tervbe kicsit részletesebben – valamiért rendetlenkedik a pdf-olvasóm, így lehet hogy nem mindent láttam vagy nem mindent jól, de nekem – az előző hozzászólóval szemben – alapvető kérdéseim és fenntartásaim keletkeztek:
- Nekem többszöri nekifutásra sem derült ki, mi is az épület funkciója?... Ez annak a megítélésében is segített volna (már az alap-információn túl), hogy megértsem, miért is kell egy ekkora tömeggel beépíteni a teret a metrólejáró felett.- valóban az ökologikus szemléletet és a fenntarthatóságot közvetíti egy ekkora tömegű, hatalmas, lábakon álló betontömb?... Hihetetlen betonmennyiség, elképesztő statikai problémák, nehezen megoldható infrastrukturális kiszolgálás, nehéz megközelítés… Mik az előnyök? Nem értem egyszerűen a kiindulást.- Jól láttam hogy (emlékezetem szerint az első szint) ablaktalan (!!) irodákkal van tele?... A többi helyiségnek se nagyon van ablaka, de az irodáknál egy egész egyszerűen fájdalmas. Hogy fordulhat ez elő?- Mi jelenti valójában az épület ökologikus voltát? Az ablakok hiánya nyilván nem, a betonfödémen álló fák sem, a talajtól való elemeltség sem, a nagyon mozgalmas (így geometriai hőhidaktól hemzsegő) tömegképzés sem…
Talán a fenti kérdések azok, amik igen nehézzé teszik az épülethez való viszonyulást – nekem mindenképpen. Egy gondolat jut eszembe, amit a műleírás is érint: Budapesten tudomásom szerint európai viszonylatban igen kevés zöldfelület, közpark van – legalább azt a keveset NE építsük be ami még most megvan… Pláne ne vasbeton tonnaezrekkel.