Közélet, hírek

Ökomúzeumba szervezik a romániai Mócvidék hagyományos településeit

?>
Felsőgirda fatemploma. Forrás: Țetcu Mircea Rareș/Wikipedia
?>
Csertés. Forrás: Țetcu Mircea Rareș/Wikimedia Commons
?>
Székelyjó. Forrás: Andrea Polereczky/Wikimedia Commons
?>
Forrás:Țetcu Mircea Rareș/Wikimedia Commons 
Ökomúzeumba szervezik a romániai Mócvidék hagyományos településeit
Közélet, hírek

Ökomúzeumba szervezik a romániai Mócvidék hagyományos településeit

2024.02.23. 16:16

A népi építészetéről híres romániai Mócvidék (Tara Motilor) eredeti képének megőrzése céljából ökomúzeumba szervezik az Erdélyi-szigethegység Nemzeti Park területén lévő hagyományos hegyvidéki településeket.

Románia első ökomúzeumának térsége nagyban megegyezne a Bihar, Kolozs és Fehér megye hegyvidéki részén elterülő nemzeti park 75 ezer hektáros területével. Több község márciusban dönt a csatlakozásról – jelentette be szerdán Alin Mos, a Nemzeti Park igazgatója.

Az élő, interdiszciplináris ökomúzeum célja, hogy az embert saját természeti és kulturális környezetében identitásának megőrzésére és a közössége fejlődésében való részvételre ösztönözze.

"Ez lenne az első ökomúzeum Romániában, amelyet az elmúlt ötven évben kifejlesztett európai javaslatok mentén hoznánk létre" – idézte a nemzeti park igazgatóját, Alin Most az Agerpres román hírügynökség. Mint mondta, a nemzeti park vezetése az ezzel kapcsolatos tudást adná át a helyi közösségeknek, ernyőszervezetként felügyelné az ökomúzeum megszervezését.

Ez kezdetben hét-nyolc község területén alakulna meg, később további települések csatlakoznának hozzá önkormányzati döntéssel. A tagok az ökomúzeum chartáját is aláírják, vállalva, hogy követik az ebben megfogalmazott, a helyi identitás, értékek őrzésére irányuló alapelveket.

Székelyjó. Forrás: Andrea Polereczky/Wikimedia Commons
3/4
Székelyjó. Forrás: Andrea Polereczky/Wikimedia Commons

Alin Mos szerint a charta aláírása az ökomúzeum megalakulását is jelenti, amely nem összeférhetetlen a nemzeti park tevékenységével, a két entitás valójában kiegészíti egymást.

Az ökomúzeumba első körben a nemzeti park területén lévő 17 község kapott meghívást, az egyeztetések tavaly kezdődtek el. Elsőként a Fehér megyei Felsőgirda (Garda de Sus) község képviselőtestülete döntött a csatlakozásról, és márciusban a megye másik négy községe is napirendre tűzi a kérdést. Bihar megyéből Bondoraszó (Buduresa), Kolozs megyéből Székelyjó (Sacuieu) község jelezte csatlakozási szándékát.

Az első tagok májusban írhatják alá az ökomúzeum chartáját. A projekt megvalósítását segíti, hogy a fiatalok nyitottak a hagyományos falukép, a népi hagyományok őrzésére, közülük sokan visszatérnek falura, ahol a helyi értékekre építő saját vállalkozást indítanak, így az ökomúzeum a térség gazdasági fejlődését is elősegítené – mutatott rá Alin Mos.

Bihar, Kolozs és Fehér megye önkormányzata 2021-ben fogott össze az Erdélyi-szigethegység kivételes szépségű karsztvidékének fejlesztése, népszerűsítése, turizmusának fellendítése céljából. Vállalták, hogy területükön felújítják a Pádis-fennsík természeti látványosságaihoz vezető utakat, és közös projektet dolgoztak ki egy hegyvidéki kerékpárúthálózat kiépítésére. 227 kilométer kerékpárút épül uniós alapokból, ebből 99,3 kilométer Bihar, 92,4 kilométer Kolozs, míg 35,3 kilométer Fehér megye területén.

A magyar, román és nyugat-európai bakancsos turisták körében egyaránt népszerű Erdélyi-szigethegység területén mintegy 1500 barlang található, több közülük nemzetközi jelentőségű. Leglátványosabb része a Pádis-fennsík és környéke, főbb látnivalói a Csodavár, a Galbena-sziklaszoros, a Szamos-bazár, a Medve-barlang, az aranyosfői (szkerisórai) jégbarlang és a havasrekettyei vízesés.

Forrás: MTI

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.