Nézőpontok/Vélemény

Okos mérnökség nélkül nincs építészet

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Okos mérnökség nélkül nincs építészet
Nézőpontok/Vélemény

Okos mérnökség nélkül nincs építészet

2008.11.25. 13:37

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Huszti István

Vélemények:
8

Az elmúlt napok-hetek írásait, véleményeit olvasva, kijelenthető, hogy a szakma a jelenlegi helyzetét nem tarthatja elfogadhatónak. Meggyőződésem, hogy a változtatás egyik leghatékonyabb eszköze a társadalmi hasznosság bemutatása, igazolása. Ennek egyik első lépése a tervezett házak „mérnöki okosságának" mérhetővé tétele. Ez szerintem a mérnökök és az építészek közös feladata, ami más tervezői magatartást, más kommunikációt igényel mind egymás közt, mind a társadalom felé. Huszti István írása

Régi szerkezettervezés jegyzetem bevezetőjében a következő idézet áll:

„A mérnökség az a hivatás ill. mesterség, amely a matematika és a természettudományok ismeretét, a tapasztalat és a gyakorlat tanulmányozását alkalmazza annak megítélésére, hogy milyen módon fejlessze, ill. válassza meg azt az utat, amely a anyagainak és erőinek optimális, gazdaságos – a környezeti hatásokat is mérlegelő – kihasználásához vezet a társadalom fejlődésének javára" (Palotás)


Én ezt az idézetet az építészet meghatározására saját részemre átírtam az alábbi módon.

„Az építészet az a hivatás ill. mesterség, amely a matematika, a természettudományok és a művészetek ismeretét, a tapasztalat és a gyakorlat tanulmányozását alkalmazza annak megítélésére, hogy milyen módon fejlessze, ill. válassza meg azt az utat, amely épített környezetünk optimális, gazdaságos – a környezeti hatásokat is mérlegelő – létrehozásához vezet a társadalom fejlődésének javára"


Tudom, az építészetnek több eltérő megfogalmazása van, de nekem ez teljes, viszont nem azért hoztam fel, hogy e teljességről beszéljek. Ami szerintem igazán fontos az az, hogy az eredeti megfogalmazás a mérnök és az építész társadalmi szerepkörét meghatározza. Ennek a szerepkörnek két fő jellemzője van.

  1. A mérnöknek és az építésznek nem az a feladata, hogy a megadott társadalmi igényeknek megfelelően végrehajtson egy feladatot, hanem hogy munkájával kijelölje azt az utat, ami a társadalom fejlődését szolgálja. Ez teljes jogú partneri viszony a társadalom többi tagjával, ami felelőséggel és jogokkal jár. A mérnök és az építész felelőssége – a minél magasabb szakmai szintre való törekvésen kívül – saját társadalmi jövőképének megfogalmazása, ennek kinyilvánítása és képviselése. Az ezzel járó jog pedig nem csak a kinyilvánítás, hanem a képviselés a döntéshozatalban. Ez a képviselet a szakmai szervezeteken (kamara) keresztül valósulhat meg úgy, hogy ezek a szervezetek a szakma működését meghatározó döntésekben teljes jogú partnerként vegyenek részt. A szakmai kamara megkerülésével ne lehessen szakmát érintő szabályt alkotni – pl. OTSZ. Ezen szempontokból vizsgálva a jelenlegi helyzetet, megállapítható, hogy szakmai felépítményrendszerünk nem demokratikus. Nem elfogadható ennek a helyzetnek a fenntartása, elsősorban azért, mert társadalmilag káros, ugyanis a mérnököt és az építészt pont abban korlátozza, hogy a társadalom fejlődésének helyes útjának fejlesztésében részt vegyen.

  2. A mérnöknek és az építésznek feladata a megoldás optimalizálása. De nem csak feladata, hanem érdeke is. Többek között azért, mert ezzel tudja a társadalom felé bizonyítani hasznosságát. A társadalom nem-szakmai szereplőitől nem várható el, hogy a hasznosságot saját maga felismerjék, az optimumot mérhetővé kell tenni és azt közérthetően be kell tudni mutatni. A megrendelő, építtető teljesen jogosan elvárhatja – és el is várja ! -, hogy a háza „okos" legyen. Érdekli pl. fajlagosan mennyi a beton, az acélfelhasználás, mennyi a hőszigetelés megtérülési ideje, az építés hogyan organizálható stb. Nem elég egy tervnél kijelenteni, hogy az a vonatkozó előírásoknak megfelel, mert szabályaink sajnos nem arra irányulnak, hogy optimális megoldások szülessenek, sőt néha akadályozzák azt. Az optimum mérhetősége a szabályok valós kritikai alapjául szolgálhat.
    Fontos a mérhetőség abból a szempontból is, hogy az egyes terveket azonos mércével lehessen megítélni. Nem azonos értékű az a terv, ami megfelel minden szempontból, de pl. bizonyíthatóan 20%-kal több beton van benne, mint a szükséges, azzal, amelyik ezt mérhetően bemutatja. Hogyan álljunk ki az általunk jogosnak vélt tervezési díjak mellett, ha azok társadalmi hasznosságát nem igazoljuk? Hogyan lehet egymással tisztességesen – nem áralkuval – versenyezni? Lehetne még számos kérdést feltenni, de nem célom most a részletekbe belemenni.

Az elmúlt napok-hetek írásait, véleményeit olvasva, kijelenthető, hogy a szakma a jelenlegi helyzetét nem tarthatja elfogadhatónak. Meggyőződésem, hogy a változtatás egyik leghatékonyabb eszköze a társadalmi hasznosság bemutatása, igazolása. Ennek egyik első lépése a tervezett házak „mérnöki okosságának" mérhetővé tétele. Ez szerintem a mérnökök és az építészek közös feladata, ami más tervezői magatartást, más kommunikációt igényel mind egymás közt, mind a társadalom felé. Különös felelősség hárul ebben az építészre, aki a dolog természeténél fogva ennek a folyamatnak a szervezője, neki kell koordinálni, neki kell a kérdéseket megfogalmazni. Elfogadva azt, hogy az építészet létrejöttének szükséges feltétele a mű okossága, akkor azt is el kell fogadni, hogy „okos mérnökség nélkül nincs építészet".

Huszti István
építész

Budapest, 2008. november 23.

Vélemények (8)
HI
2008.12.03.
07:29

Egy beszúrás a http://koos.hu/2008/03/08/290-2007korm-kiviteli-terv/#comment-7628 honlapról.

"Kedves LászlóMivel segítséget kért - és Miklós megkért, hogy mondjak véleményt - monadnék a kiviteli tervről néhány szót, talán hasznos lesz. „25 év tervezői, kivitelezői és minőségellenőrzési tapasztalattal talán van jogom az alábbi néhány megállapításra.

1. Egy jó kiviteli terv mindig kevesebbe kerül, mint a helyszíni rögtönzések költségei.2. A kiviteli terv a legalkalmasabb segédseszköz az ütemezés, a minőségellenőrzés és a költségek ellenőrzésére.3. A tervező a tervezés természeténél fogva az egyetlen azonos érdekeltségű partnere az építtetőnek. Ez a partneri viszony akkor teljes és hatékony, ha nem az eng. tervig tart, hanem az épület átadásáig.4. Sajnos a kivitelezők - még a jónak mondhatők és jó hozzáállásúak (akik nem csak pénzkeresetnek tekintik a munkát) - nagy százalékban néha az alapvető technológiákat nem, ill. hibásan ismerik. Gyakran előfordul, hogy néha többlettmunkával és anyaggal építenek hibás szerkezetet. A kiviteli terv itt is segítség.

Szándékosan nem tértem ki a szabályozási anomáliákra, arra próbáltam rámutatni, hogy a kiviteli terv akkor is hasznos, ha nem kötelező.Kedves László! Próbálja így közelíteni a dolgot és az összes tervező bevonásával készítessen kiviteli tervet, a koordinációt bízza az építészre, meggyőződésem, hogy meg fogja érni.A házát pedig semmi esetre sem tervezze át 5,40-esre, biztos azért nem az, mert az Ön igényeit kielégítő ház nem azt igényli. Ilyen javaslat szerintem a szabályozás önhitségének manifesztuma, engem felháborít, mert cinikus is.

MiklósUtólagos engedelmeddel, remélve, hogy nem hibázom, ezt a szöveget beteszem a http://www.epiteszforum.hu/node/11184honlapra. Nem reklám miatt, hanem azért, mert meggyőződésem, hogy a szakmán belüli egymás okosítása nem vezet sehová, minden lehetőséget meg kell ragadni a  az építtetőkkel folytatott párbeszédre. A Te honlapod ezt szolgálja, igen jó kezdeményezés, a két fórum közötti átjárás talán mind a két helyen hasznos."

Huszti István

ortibor
2008.11.26.
14:23

Kedves István!

Igazad van, én is hasonló érvekkel próbálok hatni (no meg a szépségre, eleganciára hivatkozással), de így is nagyon nehéz. Az a baj, ezt nem az éppíttető akarja, hanem a mi tervezői tisztességünk.

Nekem az egzakt számításokkal és mérlegelésekkel addig nincs is bajom, amíg az a tervezést szolgálja, addig én is hasznosnak és szükségesnek mondom, művelem is. A baj ott kezdődik, amikor a bürokrácia miatt kell felesleges köröket futnunk (pl. hulladék tervlap, ép. eng. szinten). Amikor a szakmát kezdtem a 70-es évek végén, az eng. terv rajzokból állt, a műleírás 1, max. 2 oldal volt, olykor csak a rajz egyik A4-es szegletére írva. Ma pedig a 30-40 oldalas dokumentáció végén mintegy mellékletként fityegnek a rajzok.Ez azért túlzás.

Véleményem szerint az igazi alkotáshoz kell némi nagyvonalúság, és némi kockázat. Azt hiszem  a 100%-os biztonság, a 100%-os igazolhatóság, a 100%-os kiszámíthatóság korunknak olyan utópiája ami a világról és az emberről való megzökkent közgondolkodás eredménye.

Amikor a tervezés és építés általános jog volt, működött egy erős kontroll: a zárt társadalom. Eszébe nem jutott volna senkinek a megszokott, bevált módszertől eltérni (különben jaj volt neki). Ma ilyen iránytű nincs, ezért nem folytatható a régi gyakorlat. (Van egy érdekes analógia a zárt társadalom és az ösztön között. A fejlődés egy fokán mindkettő remekül működik. A fejlődésben való továbblépés során viszont egyre megbízhatatlanabb és egyre kisebb befolyással bír, és ez teszi lehetővé a szabad döntést. Az átmeneti állapot a legnehezebb.)

Üdv Orbán Tibor

HI
2008.11.26.
21:01

@ortibor: Tibor

Egyetértve veled, csak annyi megjegyzés, 100 %-ról soha nincs szó, hiszen mindig kockázatra tervezünk. A kockázatot lehet (kell) számszerűsíteni - pl. tartószerkezet -, de lehet eseményekkel összehasonlítani. Amúgy ez egyik alapelve  a szabványosításnak is, de ez más téma.

Más (bizva, hogy többeket érdekel)

Kölcsönkaptam dr. Möller Károly 1938-es Építési Zsebkönyvét. Nagyon tanulságos könyv. A "Mérnöki munkák díjszabása" fejezetből egy részlet:

"13. Az építési műveletek léptéke és terjedelme.

Valamely építmény vagy műtárgy végrehajtásához szükséges építési műveletek léptékét és terjedelmét az építész belátása szerint a szükséghez képest szabja meg......"

Nekem nagyon teteszik. Az építész dolga, az építészre van bízva, az ő felelőssége, azért építész, mert ez a dolga, ehhez ért. De! Ami a nagyon fontos. a végrehajtáshoz szükséges műveletek-ről van szó. Nem a tervdoksiról, nem a bürokratikus gumiszobaszabályok teljesítéséről, nem az eng.terv tartalmáról, hanem a végrehajtáshoz szükséges műveletekről.  1929-ben Magyarországon törvénnyel a társadalom úgy döntött, hogy az építész/mérnök az akinek a dolga az építés végrehajtási módját, menetét meghatározni. Hát kérem, tessék ezt megint megengedni és a kollégáknak pedig tessék ezt felvállalni.

Huszti István

HI
2008.11.26.
07:47

Egy megjegyzés a "józan észhez".

Nem tudom, hogy tudjátok-e, 1929 augusztus 11-ig Magyarországon bárki tervezhetett házat. Ennek ellenére, igen jó épületek születtek, hiszen a józan ész azt diktálta, hogy a házat építészek tervezzék.

Azóta kötelező, ennek ellenére sokszor hallom a "józan észre" hivatkozva leendő építtetőktől, hogy miért csak az építész tervezhet házat.

Ez a józan ész úgy látszik nagyon kor és kultúra függő ??

Huszti István

ortibor
2008.11.25.
17:28

"A megrendelő, építtető teljesen jogosan elvárhatja – és el is várja ! -, hogy a háza „okos” legyen. Érdekli pl. fajlagosan mennyi a beton, az acélfelhasználás, mennyi a hőszigetelés megtérülési ideje, az építés hogyan organizálható stb."

Nekem az a tapasztalatom, hogy a megrendelővel való küzdelem jórészt e körül forog, tudniillik nagyon nehéz őket rávenni, hogy értelmes házat akarjanak.

Mivel én is mérnök-szemléletű építész vagyok, tervezés közben gyakran felteszem a kérdést egy-egy megoldás, részlet esetén, hogy van-e annyival szebb, mint amennyivel drágább, de azt hiszem, most a ló másik oldalára kerültünk. Nem muszáj mindent számítással bizonyítani, különösen nem kötelező jelleggel. Úgy érzem a haladás (a nemzetközi helyzettel együtt) úgy fokozódik, hogy a józan paraszti ész már követni sem bírja. El is hagytuk rég valahol.

HI
2008.11.25.
18:38

@ortibor: Szia Tibor

Nekem pont az a tapasztalatom, hogy  mérnöki érvekkel, számokkal lehet rávenni az építtetőt, hogy értelmesebb házat akarjon, sőt  - legyünk praktikusak is - a tisztességes tervezői díj elfogadtatását is segíti. (Ha akarod szívesen mutatok magánban példát, ítéld meg Te, magánban, mert ez nem a reklám helye.)

A mérhetőség és a "józan ész" nem zárják ki egymást, sőt ! A mérhetőség nem csak számokkal történhet.

Arra pedig nem is gondoltam, hogy kötelezővé kellene tenni, de képviselni hasznos lenne, a szakmán belül vállalt normatívák alapján. Ha valaki nem akarja, ne csinálja, döntsön a megrendelő, de a mi dolgunk, hogy döntési helyzetbe hozzuk - szerintem érdekünk is.

Huszti István

csoszka
2008.11.25.
14:16

Javaslom a rendszer bevetezését a festőknél is! Ott így nézne ki az alapparancsolat:

"Nem azonos értékű az a festmény, ami megfelel ugyan minden szempontból, de pl. bizonyíthatóan 20%-kal több festék van rajta, mint a szükséges, azzal, amelyik ezt mérhetően bemutatja"

:)

HI
2008.11.25.
18:40

@csoszka: Zseni vagy Csoszka!

Minden legyen mérhető mindennel ! Logikád alapján mit szólnál egy dadaista vasalási tervhez ? :)

Huszti István

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.