Óvodaként újult meg a 160 éves műemléki Kiskastély Keszthelyen

100 férőhelyes óvodaként született újjá Keszthely üresen álló műemléki épülete, a Kiskastély, az ADV Műterem engedélyezési tervei alapján. A 160 éves épületben nevelőtestületi és titkársági irodákat, foglalkoztatókat, tornaszobát és sószobát alakítottak ki, a négy csoportos óvoda csoportszobái pedig egy újonnan felhúzott szárnyba kerültek.

Szeptember 13-án hivatalosan is átadták a Kiskastély Római Katolikus Óvoda épületét, mely a Veszprémi Érsekség fenntartásában lévő Ranolder János Római Katolikus Általános Iskola intézményének a része, és a keszthelyi mellett a környéken élő családok számára nyújt óvodai férőhelyeket. 

A 100 férőhelyes, 4 csoportos óvoda a keszthelyi Lovassy Sándor u. 2. szám alatt álló, műemléki védettséget élvező, évtizedek óta üresen, kihasználatlan és rossz állapotban lévő Kiskastély felújításával és bővítésével jött létre. Az engedélyezési tervdokumentációt az ADV Műterem Kft., a kiviteli terveket a Formaterv Zrt. készítette. 

A műemléki épületben a nevelőtestületi és titkársági irodák, a foglalkoztatók, a tornaszoba és a sószoba került elhelyezésre, az új, 4 csoportos óvoda csoportszobái pedig a Kiskastély épületéhez kapcsolódó, újonnan megépített északi és déli szárnyban. Az óvoda központi épülete és az új épületrészben helyet kapó csoportszobák közvetlen kertkapcsolattal rendelkeznek. A katolikus szellemiség erősítésére egy kápolna is kialakításra került. Az óvodás gyermekek étkezését melegítőkonyha szolgálja ki. 

Az óvodaberuházás teljes költsége, a régészeti és építéstörténeti kutatási feladatokkal, a műemlék épülethez tartozó ingatlanok megvásárlásával, restaurálási munkákkal, régi épületrészek bontásával, és újak felhúzásával együtt mintegy 3,2 milliárd forint volt. Az óvodafejlesztéshez szükséges támogatást a Miniszterelnökség kezelő szerveként eljáró Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., mint támogató, a Magyar Katolikus Egyház országos óvodafejlesztési programja keretében biztosította a Veszprémi Főegyházmegye részére.

Az épületegyüttes felújtásához és bővítéséhez kapcsolódó kutatásokkal a MÉM MDK Kutatási Osztálya foglalkozott. A múzeum honlapján olvasható leírás szerint az eredetileg L-alakú épületegyüttes egy észak-dél tengelyű, egyemeletes főépületből és egy délről merőlegesen csatlakozó toldaléképületből áll, melynek egyemeletes középrészét egy-egy földszintes szárny vette közre keletről és nyugatról, a nyugati szárnyat az 1990-es évek elején elbontották. A főépület – ún. kiskastély – mai tömegalakítását 1864-ben nyerte el, amikor az azévben megalapított keszthelyi Országos Gazdászati és Erdészeti Tanintézet (később M. kir. Gazdasági Tanintézet) földműves iskolája számára átépítették és emeletessé bővítették a korábban itt álló földszintes raktárépületet. Az épület héttengelyes, középrizalitos nyugati főhomlokzata a félköríves romantika jellegzetes, jó arányú emléke. A szintén 1864-ben emelt déli toldaléképület lebontott nyugati szárnya eredetileg cselédlakásokat, ma romos állapotú keleti szárnya gazdasági funkciójú helyiségeket foglalt magában.

Az építéstörténeti tudományos dokumentációt a múzeum munkatársai, Koppány András és Kónya Anna készítették el, akiket az épület falkutatásával is megbíztak. Az épület homlokzatának és belső tereinek festő-restaurátori kutatását Maracskó Izabella és Répássy Viktor restaurátorok végezték el, több felületen bemutatásra és restaurálásra javasolt díszítőfestést azonosítva.

Forrás: Vezsprémi Érsekség 1, 2, MTI, MÉM MDK