A pécsi Misina tető komplex fejlesztése

Az 1974-ben megnyitott, pécsi Misina étterem a TV-toronnyal párhuzamosan épült fel. Eredetileg turisztikai központként szolgált, ám az 1990-es évektől forgalma visszaesett, az épületet privatizálták, és mivel karbantartása elmaradt, az állapota is romlásnak indult. A 2010-es évek óta végül teljesen kihasználatlanul állt, és az Európa Kulturális Fővárosa program keretei között sem újult meg. A komplex fejlesztés csak az elmúlt években tudott megvalósulni, az önkormányzat által 2020-ban kiírt közösségi részvételi pályázatából kiindulva.

A volt Misina Étterem épületének építési körülményeit nem lehet különválasztani a TV-torony építésétől, mivel a TV-torony a megépülése óta Pécs országosan ismert jelképe, viszont az étterem – az idén átadott megújításáig – negatív szimbóluma volt a városnak. A sokáig használaton kívüli étterem épülete a magyarországi épületállomány azon csoportját fémjelzi, mely nem hordoz magas építészeti minőséget, védettséggel nem bír, állapotromlás következtében a felújítandó épületek sorát gyarapítja. A folyamat lehetséges és legvalószínűbb végső állomása a bontás, „Abriss fällt leichter" – bontani egyszerűbb.[1]  A tendencia jól ismert, ellenpélda következik.

Technikatörténeti szemle

A Magyar Televízió 1957-ben megkezdte a műsorok sugárzását, beteljesítve a 1952-es párthatározatot. A rendszer kiépítését és működtetését a Magyar Postaszolgálat látta el, míg a műsorok sugárzásáért a Magyar Rádió Televíziós Osztálya felelt. A kezdeti kísérleti adótornyokat követően, 1958-ra elkészült az ország első adótornya a budai Széchenyi-hegyen. A csatornák terjesztése a fővárosra és környékére korlátozódott, de az ilyen jellegű igény az ország nagyvárosaiban is megjelent. 1959-ben a vidéki városok között elsőként – közösségi összefogással – könnyűszerkezetes közvetítő állomás épült Pécsen a Misina tetőn.[2]

A sorban következő, épület jellegű adótornyok az országban:

1. Miskolc, Avasi TV-torony és kilátó – KÖZTI, 1962-1966
2. Sopron, TV-torony – POTI, 1968-1970
3. Zalaegerszeg, TV-torony, kilátó és presszó – 1970-1973
4. Pécs, TV-torony, kilátó és presszó – POTI, 1968-1973 [3]

A Dunántúli Napló 1966-ban írta meg, hogy Pécsen új TV-torony épül. A tervek szerint az adótorony és környezete – a turizmus kiszolgálása érdekében – további funkciókkal is kiegészül. A toronyban presszó kap helyet, 70 méteres magasságban. Különálló épületben étterem és bár kerül kialakításra, és a TV-torony környezetének parkosítására is sor kerül. A beruházás tervezett összköltsége 43 millió forint, melyből 3 millió forint a Misina Étterem létrehozását fedezi.

Misina Étterem

Az épület kivitelezése a TV-torony építése közben, 1971-ben kezdődött. A Kiss-József kilátót elbontva, annak alapjaira, azt kibővítve egy tömörfalas és pillérvázás vegyes szerkezetű épület valósult meg. A korábbi kilátó elbontása felvethetett társadalmi ellenállást, hiszen az a Mecsek Egyesület és a városi civilek összefogásából valósult meg a 20. század elején. Azonban az új épületkomplexum és szolgáltatásai kárpótolta a veszteségeket. Az étterem épülete 1974-ben nyílt meg, és rövid időn belül a pécsi turizmus és társadalmi élet meghatározó helyszíne lett.

Az épület a turisztikai céloknak megfelelően vonzó adottságokkal rendelkezett, üzemelt a 130 fős étterem és 50 fős eszpresszó bár. Az épület külső megjelenésében monoton, az ismétlődő vasbeton keretszerkezetek nyers megjelenésének és a betonpaneles burkolatoknak köszönhetően. Ezt valamennyire ellensúlyozta, hogy a belső terek kiképzése a korra jellemző bútorokkal, tárgyakkal és burkolatokkal lett kialakítva. Az alaprajzi működés jól szerkesztett, tiszta rendszerű volt. Nagy felületű üvegtáblák és nyitott teraszok biztosították a természetes környezet érvényesülését a fogyasztói terekben.

Az épületszerkezeti megoldások azonban nem feleltek meg a kor szigorú műszaki előírásainak, ezért bekövetkezett az épület műszaki és tartószerkezeti avulása, melyet a későbbi helyszíni feltárások is igazoltak.[4]

Az 1990-es években a vásárlói forgalom visszaesett, az épületet privatizálták. A karbantartás nem volt megoldott, a sorozatos üzemeltetési problémák és váltakozó funkció következtében az épület esztétikailag is elavult lett.
Az étterem épülete 2010 után kihasználatlanul maradt, az Európai Kulturális Főváros programsorozat keretein belül sem újult meg, az állapotromlás exponenciális mértékben jelentkezett. A városi önkormányzat 2016-ban vissza nem térítendő támogatásra nyújtott be pályázatot a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretein belül. A vállalások szerint a felújításnak 2017-ig kellett volna elkészülnie. Az épület látogatóközpontként újult volna meg, a tetőszinten jégpályával és minigolf pályával. A kivitelezés megkezdését követően a felújítás azonban – a szerkezet előre nem látható mértékű állagromlása miatt – befejezetlenül maradt. 

A következő három évben a félbehagyott épület látványa tájsebként fogadta a látogatókat. Az önkormányzat 2020-ban közösségi részvétellel pályázatott hirdetett, Misina Ötletbörze címen, az épület új, fenntartható funkciójának megtalálására. A pályázat célja elsősorban nem műszaki és építészeti megoldások keresése volt, hanem a használói szándékot kívánta feltérképezni. A beérkezett 35 db pályaműből 3 koncepcióterv készült, „Aktív", „Családi" és „Interaktív" Misina. Lakossági egyeztetéssel az „Aktív és a „Családi" Misina programterve lett egyesítve, melyből koncepcióterv is készült. Az új terv által lehetőség nyílt a korábban elnyert pályázati források felhasználására.

Tervezési program

A városi közösség bevonása alapvető válaszokat adott, a pécsi lakosok igényeiről. Ellentétben a korábbi üzemeltetési időszak egyéni elképzeléseivel, az új funkciók igény szerinti kialakítása biztosíthatja az épület fennmaradását, használatát. Az „Aktív Misina" koncepció magába foglalja egy olyan túraközpont kialakítását, amely kiszolgálja a mozgás iránt érdeklődők igényeit (öltözők és zuhanyzásra alkalmas vizesblokkok, kiegészülve értékőrző szekrények szabad használatával, túra- és sportbolt, kölcsönző zóna, szervízelési lehetőséggel). A „Családi Misina" pályázatból felhasznált tervezési elemek olyan aktív és passzív pihenést szolgáló külső és belső terek, melyek minden, mozgást és természetet kedvelő személy (akár gyermekes családok), alapvető igényeinek magas minőségben megfelel. Az épület kiegészítéseként valósul meg a lombkorona stég és változatos játszótéri és sporteszközöket magába foglaló kültéri játszótér az épület déli oldalán.

Tervezési alapelvek

A megfelelő térrendszer kialakításán túl cél volt az épület raszteres, egyszerű megjelenésének megőrzése, valamint a szinteken az eltérő funkciócsoportok és az emeletek közötti kapcsolatok, áthatások fokozása. Az eredeti bejárat és a lépcsőházat megtartottuk, a lépcsőház egy személyfelvonóval bővült. Az átalakítás során az épület pinceszintjén kiszolgáló funkciók kaptak helyet: öltözők, zuhanyzók, csomagmegőrző és a gépészeti tér.

A földszinten több rendeltetés mellett a két fő funkció került elhelyezésre: egy túrabolt a nyugati, és egy kávézó információs ponttal a keleti irányba tájolva, mivel ezek az elsődleges megérkezési irányok. Ezek a funkciók a szerkezeti adottságokhoz mérten nagy üvegfeleteket kaptak, ezzel is erősítve a külső és belső terek kapcsolatát.

Az épület felső szintjein a meglévő kontúrból kilépve, új karakteres elemeket fogalmaztunk meg. Az első emeleten kialakításra került rendezvénytér és fedett teraszhoz lombkoronastég csatlakozik, ami egyben a játszótér része is. Az épület tetőszintje egy skybarral és a városra szép kilátást biztosító terasszal bővült. 

A meglévő épület felújításával és bővítésével egy ütemben a Misina-tető komplex környezeti felújítására is sor kerülhetett a külső, úgynevezett szabad terek megújításával.  A többek között felnőtt és gyermekjátszóteret, valamint fogyasztóteret, pihenő- és kerékpáros pontot magába foglaló fejlesztések mellett a terület átfogó, egységes hangulatú térrendezése is megvalósulhatott a magas minőségű utcabútorok elhelyezésével.

Összegzés

Az épületeink rehabilitációja túlmutat a fenntartható építészet kérdéskörén, kiegészíti azt.  
Nem elhanyagolható szempont a közösségi részvétel. Az új központ a pályázat által valós társadalmi igényeket szolgál, biztosítva az állandó épülethasználatot. A megtartott épület folytonosságot kölcsönöz a Misina-tetőn elhelyezkedő épületcsoportnak. Erősíti a helyi kötődést, kapcsolódási pontot hoz létre a múlt és a jelen között.

A korábban megkötött építési energia helyben hasznosítása és nem építési hulladékként történő elszállítása csökkenti a keletkező károsanyag kibocsátást. A helyi vállalkozói réteg és munkaerő foglalkoztatása fontos szerepet játszik a mikrogazdaság élénkítésében. Mindamellett, hogy a felújított épület a helyi lakosok igényei szerint formálódott, pozitív hatás várható a turizmus dinamikus fejlődésében is.

A megmaradó épület hordozza a korábbi korok építészeti jegyeit, a tervezői szándékot. Ezek megismerése fontos tanulságként szolgálhat a tervezői folyamat során, megérteni és létrehozni a régi és új közötti határ harmonikus áthatását.

A jelenkor politikai és gazdasági hatásai rávilágítottak arra az egyszerű tényre, hogy a természetben megtalálható, nem megújuló energiaforrások végesek. A meglévő épület tudatos hasznosítása segít megőrizni a már befektetett energiákat, minimalizálva a fogyasztás mértékét. Az építőiparban jelentős változásra lenne szükség, a World Green Building Council jelentése szerint az épületek előállítása és üzemeltetése felelős a világ széndioxid kibocsátásának 39%-ért.[5] Amennyiben a tendencia folytatódik, 2060-ra az új építésű épületek alapterülete eléri a 2,5 billió négyzetmétert, amely megközelítőleg kétszerese a jelenlegi épületállomány alapterületének.[6] Az energia megtartása a meglévő épületállomány megőrzésével és hasznosításával, egy lépés lehet a fenntartható építészet felé.

A Misina Étterem épületének újrahasznosítása példaértékű mintaként szolgálhat. Az ország épületállománya megközelíthetőleg 4,5 millió építményre tehető és ez a szám csak gyarapodni fog, de ez nem szükségszerű tendencia. Ennek tompításában nagy szerepe van a meglévő épületállomány hasznosításának.

Reméljük, hogy az épület megújítása példaként tud szolgálni Pécs város klímasemleges missziójához, valamint zászlóshajója tud lenni a mecseki parkerdő megújítását célzó számos már megvalósított és tervezett fejlesztésnek.

Gyergyák János DLA,
Borsos Ágnes DLA,
Varga Dániel
 

[1] német szójátékkal: a törmelék könnyebben esik /le/: https://epiteszforum.hu/kompozit-belakni-az-orokseget

[2] A Postaszolgálat építész munkatársainak, Sugár Gusztáv, Pál József lelkes közreműködésével jöhetett létre az első közvetítő adótorony a Kiss-József kilátó szomszédságában. Sugár Gusztáv tervdokumentációjával, amely az építészeti tervein túl kiterjedt az elektromos megvalósítására is.
A sugárzás heti négy napban, délutáni és esti órákban volt biztosított.  

[3] https://web.archive.org/web/20140104101358/http://hg.hu/cikkek/design/15574-negyveneves-a-pecsi-tevetorony

[4] A 43 milliós előirányzott költségvetés magába foglalta az étterem 3 milliós építési költségét. Valószínűsíthető, hogy az anyagi források az építkezés kései szakaszában kimerültek a TV-torony építésével, ezért az étterem épülete gyengébb minőségű műszaki paraméterekkel valósulhatott meg.

[5] World Green Building Council, Global Status Report 2017

[6] UN Global Report 2017