Paks új városközpontjának nyertes rendezési tervei

Paks város az atomerőmű tervezett bővítése és az ehhez kapcsolódó hatások miatt nagy városfejlesztési kihívások előtt áll. Bár első díjat nem osztottak ki, a város új központjának rendezési ötletpályázatán, a különböző irányokból közelítő tervek mindegyikében közös az eddig kihasználatlan területek bevonásának gondolata.

Az egyik legfontosabb ilyen terület Paks középpontjában található, a Táncsics-parktól a volt konzervgyári területekig, valamint a 6. főút túloldalán a Duna-partig húzódó terület, melynek újraértékelése és városszerkezetben betöltött szerepének újradefiniálása az egyik legfontosabb város előtt álló kihívás.

A Bírálóbizottság összetétele

Elnök

• Süli János polgármester Paks Város Önkormányzata

Társelnök

• Horváth András Paks Főépítésze Paks Város Önkormányzata

Tagok

• Dr. Sztruhár Sándor jogász Paks Város Önkormányzata
• Albrecht Ute településtervező-építész Magyar Építész Kamara
• dr. Illyés Zsuzsanna tájépítész Magyar Építész Kamara
• Dr. Csaba Ders településtervező-építész MUT-DDÉK
• Kovács-Andor Krisztián dr. építész Dél-dunántúli Építész Kamara
• Kerekes György építész, MÉSZ alelnök MÉSZ
• Szabó Árpád DLA településtervező-építész MUT

Szakértők

• dr. Blazsek Balázs főjegyző, jogi szakértő Paks Város Önkormányzata
• Hum Ferenc Műszaki Osztály vezetője Paks Város Önkormányzata
• Vassné Skerlanitz Katalin műszaki hatósági csoportv. Paks Város Önkormányzata
• Klézl Terézia Paks Város Főkertésze Paks Város Önkormányzata
• Bagdy László Városépítési Bizottság elnöke Paks Város Önkormányzata
• Kirizsné Buják Marianna építész, szakértő Paks Város
• Sárosi Zoltán építész szakértő Paks Város

A pályaművek értékelési szempontjai

Építészeti és környezetrendezési szempontrendszer

• új, karakteres városi arculat és identitás kialakítása
• funkcionális igények teljes körű kielégítése
• magas szintű térépítészeti, építészeti és zöldfelületi minőség
• környezethez való illeszkedés
• örökségvédelmi, városképi szempontok érvényesülése

Megvalósíthatósági szempontrendszer

• reális időbeli ütemezettség
• reális költségű, megvalósítható műszaki megoldások alkalmazása
• későbbi ütemekhez, más projektekhez történő kapcsolódás biztosítása

Fenntarthatósági szempontrendszer

• környezeti feltételekhez való alkalmazkodás
• kedvező anyaghasználatú, energiatudatos szerkezetek használata
• alacsony üzemeltetési költségű, fenntartható megoldások alkalmazása
• üzleti célra hasznosítható létesítmények helyes aránya

Közlekedési szempontrendszer

• térszervezés és közlekedési útvonalak összhangja
• kapcsolatok a szűkebb és tágabb környezet közlekedési hálózataihoz
• közlekedési ágak prioritásrendszerének érvényesítése

Tervi szempontrendszer

• kidolgozottság, részletezettség
• közérthetőség, tervpályázati kiírás szerinti megítélhetőség
• kiírásnak való megfelelés

A Bírálóbizottság a pályaművek sorrendjének megállapítása során a fenti szempontokat összességében érvényesítette, de fenntartotta magának a jogot, hogy a bírálati eljárás során új aspektusokat is beemeljen a bírálati szempontok közé.

Összefoglaló értékelése és ajánlás

Az ötletpályázatot a Bírálóbizottság eredményesnek ítélte, de a pályázati célnak minden szempontból megfelelő, a terület fejlesztési koncepcióját minden lényeges elemében megalapozó tervet a Kiíró nem kapott. A Bíráló Bizottság ezért úgy döntött, hogy I. díjat nem ad ki. Mivel a pályázatok nagy szakmai tudást és jelentős befektetett munkát igényeltek, a rendelkezésre álló díjazási keretet teljes egészében felosztotta. A díjazott, vagy megvételben részesített tervek egyes területrészekre, vagy szerkezeti és funkcionális kapcsolatokra olyan javaslatokat dolgoztak ki, melyek mentén a Kiíró lehetőséget lát egy szempontjainak összességében megfelelő, a településrendezési tervek alapját képező beépítési koncepció összeállítására. A felhasználható ötletek, javasolt városépítészeti megoldások a munkákban eltérő mértékben jelentek meg, ezért a Bíráló Bizottság II. és III. díjat, valamint két – rangsorolás nélküli – megvételt állapított meg.

A pályaművek többsége jól kiolvasható, határozott koncepció mentén tett kísérletet a feladat teljesítésére. Bár a befektetett munkáért, a nagy területre kiterjedő komplex feladat megértéséért minden pályázót elismerés illet, a koncepciók megalapozásánál, illetve annak kidolgozásánál többen arányt és mértéket tévesztettek. E tervek a megalapozott és megvalósítható ötletek rendszerbe szervezése helyett olyan víziókat vázoltak fel, amelyek a Kiíró számára hasznosítható gondolatokat nem tartalmaztak.

A legtöbb szempontból előremutató, és egészében is koherens egységet mutató a II. díjas 8. számú pályamű, amely az erős alapvetés mellett képes az egyes koncepcionális elemek között mérlegelni, a területrészek eltérő adottságai tekintetében differenciálni. Hasonlóan erős koncepción alapul a III. díjas 6. számú pályamű, melynek azonban közlekedési rendszere és funkcionális tagolása már kevésbé következetes.

Kiemelkedik még a mezőnyből a megvételt nyert 7. és 10. számú pályamű, melyek egyes területrészek vonatkozásában vetnek fel értékes gondolatokat, de a tervezési terület egészére nem tudnak átfogóan jó javaslatot tenni.

A teljes mezőnyt vizsgálva a legerősebb választóvonalak a következő koncepcionális elemek között rajzolódtak ki:

• kapcsolatkeresés a város kialakult szövetével - teljesen új térbeli struktúra létrehozása,
• a jelentős, használható épületek megtartása - nagyarányú bontás, teljesen letisztított terület előállítása,
• hangsúlyos zöldfelületi rendszer, épületek pontszerű telepítése - hangsúlyos beépítések, erős tömbösítés,
• az intézményközpont a Táncsics park tömbjében - a központ új helyen, délebbre helyezve.

A tervezési terület adottsága, hogy elválik a város hagyományos, kialakult beépítéseitől, és a vegyes használat során nem alakult ki egy önálló, a fejlődését is biztosító szerkezet. A pályázat egyik központi kérdése ezért az volt, hogy milyen átfogó, vagy egyes részterületekre kidolgozott megoldásokkal alakíthatók ki a megfelelő térbeli kapcsolatok, illetve az értelmezhető belső rend. A munkákból leszűrhető kritikai tapasztalat, hogy még egy erős koncepció mentén is szükséges az egyes térrészletek kezelését külön-külön szempontrendszer szerint mérlegelni, ezek megfelelő kapcsolásával lehet a kisvárosi léptéket megjeleníteni. A terület mérete és összetettsége miatt nem az egységesítő, mindent lefedő rendszer erőltetése, hanem az arányok és funkciók azonos értékrend szerinti érzékeny elhelyezése teremti meg a legerősebb belső kohéziót és a várossal való azonosulás esélyét.

Bár a használható épületek megtartása vagy elbontása a pályázók szabad döntése volt, de nyilvánvalóan a bírálat tárgyát képezi. A Kiíró abban az esetben tartja elfogadhatónak a bontásokat, ha annak nyomán egy értékesebb, szerkezetileg erősebb új rendszer jön létre. Minden olyan törekvést, amely a létező elemeket egy új struktúrába integrálja, a tereket és térfalakat Paks kisvárosias léptékéhez szelídíti, és a belvárossal való szerkezeti (és mentális) kapcsolatot erősíti, a Bíráló Bizottság értékesnek tart.

A Táncsics park területe és tömbje

A park jelenlegi területének megtartására kevés pályázó törekszik (5., 6., 9. pályamű), míg új beépítéssel (alapvetően a Polgármesteri Hivatal elhelyezésével) többen csökkentik (7., 10. pályamű). A jelenlegi park területének átalakítását, átrendezését javasolja a 2., 3., 4. és 11. pályamű, több-kevesebb sikerrel. Markáns, és előremutató gondolat a 8. pályaműben megfogalmazott városi park, amely a teljes tömböt átalakítja igényes zöldfelületté. Az itt álló épületek lebontásának jelentős költsége áll itt szemben egy új, értékes városszerkezeti elem létrejöttével, melynek mérlegelése további vizsgálatokat igényel.

A teljes tervezési terület újraépítését megcélzó tervek között vannak jelentős – elsősorban a Dunához kapcsolt, vagy azt kisérő zöldfelületi elképzelések, ám ezek reális alternatívaként nem voltak értékelhetőek (2., 3., 4. és 11. pályamű).

A Kiíró azon elvárását, hogy ezen a területen meggyőző javaslatot kapjon egy új városi főtér és városháza elhelyezésére, egyik pályázó sem teljesítette maradéktalanul. A díjazott munkák elképzelései lehetséges irányokat szabnak meg, melyek minden esetben továbbgondolandóak. Így vizsgálni lehet a kibővített parkba vagy annak térfalába telepített városháza épület-változatot, de reális a Dózsa György úti beépítés értékes részéhez kapcsolt teresedésben létrehozott pozíció is. A parktól elváló, lakókörnyezetet nem zavaró városi tér kialakítására a 7. számú pályamű mutat be jó indító gondolatokat egy finoman megfogalmazott új kisvárosi főtér létrehozásával.

Több pályaműben megjelenik a Táncsics parkba telepített oktatási és kollégium épületek gondolata (5., 6., 9. számú pályamű). Az ESzI közelsége miatt ez a kapcsolódás vizsgálandó a folytatásban, különösen abban az esetben, ha a Városháza délebbre kerül.

A volt Konzervgyár területe

Jó megközelítésnek tartja a Bíráló Bizottság a hatalmas csarnok értékes szerkezetének felhasználását, és udvarokkal, átjáróval való megbontását. A terület újra-strukturálásához hozzá tartozik a környezet térfalainak rendezése, amelynél jó iránynak látszik a kisebb tömbök kialakítása a közöttük létrejövő utcákkal, terekkel (6., 8. és részben 7., 10. pályázat). A beépítési javaslat részleteiben a szigorú négyzethálós tagolással és tömbalakítással szemben az építészetileg érzékenyebb, finom törésekkel, átvezetésekkel, eltérő térméretekkel tagolt beépítést ítéli kedvezőbbnek (6., 7., 10. pályázat).

A zsűri a beépítés további tervezésénél ajánlja a díjazott pályázatokban megfogalmazott kompakt rendszerek alkalmazását, és a vegyes funkciók telepítését. A közlekedés teljes és minden irányú szétválasztását nem tartja szükségesnek, inkább az egyes, jól körülhatárolt egységeken belül a gépjármű forgalomtól mentes szakaszok kialakítása lenne előnyös. A 8. pályázat például Táncsics tömböt és konzervgyári területet elválasztó sétány nyugodtan lehet vegyes forgalmú, vagy széles járdával kísért forgalmi út.

A terület déli része a Városháza elhelyezésének reális alternatívájaként jelenik meg. Amennyiben a továbbtervezésnél ez az irány kap támogatást, akkor fejlesztési szempontból mindenképpen fontos a jelentős közösségi beruházási volumen koncentrálása ebben a zónában, mely e nélkül nem tudna az átalakulás útjára lépni. Az itt elhelyezett intézmény-együttes azonban megfelelő teret és kiszolgálást igényel, amelyek hiteles kidolgozásával a javaslatok adósok maradtak.

A további tervezésnél javasolt figyelembe venni a környező területek utcahálózatához való kapcsolódási pontokat, elsősorban a Domb utcánál kialakítható csomópontot. Az utcahálózat csatlakozása erősíti a szerves együttműködést az eltérő funkciójú területek között.

A déli barnamezős területek

A tisztán lakóterületként való hasznosítás elképzelhető, de a nagytelkes, kertes, családiházas használat itt nincs a helyén. A zsűri jó iránynak tartja az intézménnyel, elsősorban oktatással kevert hasznosítást (6., 7., 8., 10.), mert a tulajdon- és telekviszonyok átrendezéséhez, illetve a kisvárosias jelleg kialakulásához jelentős beruházásra van szükség.

A Duna-parttal való kapcsolat és a szabadidős területek

A vízhez kapcsolódó területek elsősorban szabadidős célokat szolgálnak, de bizonyos feltételek mellett speciális és igényes intézmények is megjelenhetnek. A parti területek ilyen értelmű funkcióváltása - mindenképpen, és mindenekelőtt - árvízvédelmi kérdéseket vet fel. Nem reális a teljes terület mértékadó árvízszint fölé emelése (11. számú pályamű) és beépítése (3. számú pályamű). A folyóvíz mentén települő kishajó kikötők kialakítása speciális szakértelmet igényel, amelyekkel kapcsolatban jó indításnak látszik a 8. számú pályamű javaslata, míg a másik végletet a 9. számú pályamű mutatja.

A Duna-parttal való kapcsolat fontos kérdés, amely egyes pályázóknál alulértékelt, másoknál túlméretezett megoldásokat hozott. Az eldugott helyen létesített alagút, vagy gyalogátkelő kevés lehetőséget kínál, míg a főútvonal áthelyezése, és a parti terület önálló városrésszé tétele túlzás és nem reális. A Bíráló Bizottság szerint a tervezési terület belső szerkezetében kiemelt szerepet játszó, jó elérhetőséget biztosító közlekedési vonalak több helyen való átkötése a kívánatos, melyen belül lehet pl. a 9. pályázatban is felvázolt emelt szintű átjáróval (hasonlóan a vad-átjáróhoz), vagy a 10. pályázatban jelzett felüljáróra helyezett főút alatti átközlekedéssel is számolni.

Ütemezhetőség

Az új városközpont előkészítésének fontos része fejlesztési koncepció ütemezésének reális meghatározása. A fejlesztési források ma még nem ismertek, így az infrastruktúra és a létesítmények építésének pénzügyi fedezetét sem lehet biztosan prognosztizálni. Az állami és önkormányzati forrásokból elinduló fejlesztések a lehető legtöbb magántőkéből megvalósuló beruházást kell, hogy ösztönözzék, a városnak a tervekben ezek kereteit is meg kell határoznia. A terület átalakítását úgy kell szakaszolni, hogy kellő rugalmassággal felelhessen meg a feltételeknek, az egyes szakaszok pedig a befejezett környezeti állapotokig juthassnak el.

A radikálisan átfogó, nagy átalakításokkal operáló tervek (3., 9., 11. pályaművek) ezt alapkoncepciójukból adódóan nem tudják megvalósítani. Az ütemezhetőséget elsősorban az érzékenyebb átalakításokat, fejlesztési gócpontokat létrehozó tervek (6., 7., 8., 10. pályamű) teljesítik jó eredménnyel. Városépítészetileg leginkább átgondoltan és előremutató módon kezeli az építészeti és fejlesztési kérdések összehangolását a 8. pályamű, amely határozott rendet javasol létrehozni a területen, jól áttekinthető területfelhasználást és infrastruktúrát tervez, és az egyes épülettömbök funkcionális felcserélhetőségével egy rugalmas és alkalmazkodni képes rendszert kínál a Városnak.

Díjazás

A Bíráló Bizottság egyhangúan azt a döntést hozta, hogy a pályaművek díjazásának teljes keretét kiadja, mivel a pályázat eredményes és sikeres volt.

II. díjban és 5.500.000.-Ft-os díjazásban részesült a 8-as sorszámú pályamű.
Építész vezető tervező: Bede István, Rádóczy László, Köves András
Munkatárs: Markal Marcell

III. díjban és 4.500.000.-Ft-os díjazásban részesült a 6-as sorszámú pályamű.
Szerzője: 3Z KFT.
Építész vezető tervező: Zoltán Erzsébet Szeréna
Munkatárs: Rácz Tamás

Rangsorolás nélküli megvételben és 2.000.000.-Ft-os díjazásban részesült a 7-es sorszámú pályamű.
Építész vezető tervezők: Karácsony Tamás, Kern Orsolya
Munkatársak: Gulyás Levente, Nagy Stefánia

Rangsorolás nélküli megvételben és 2.000.000.-Ft-os díjazásban részesült a 10-es sorszámú pályamű.
Szerzője: PERACTO KFT.
Építész vezető tervezők: Görzsöny Gábor, Elek Attila
Munkatársak: Soltész Gábor, Thold Imre Géza, Vígh Péter