Egyéb cikkek

Pilisvörösvár városi uszoda és sportcsarnok tervpályázat

1/10

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/10

Pilisvörösvár városi uszoda és sportcsarnok tervpályázat
Egyéb cikkek

Pilisvörösvár városi uszoda és sportcsarnok tervpályázat

2006.04.12. 09:36

szerzők: Berzsák Zoltán, Vékony Péter, Konyha Katalin, Koós Marianna, Mravik Csaba

III. díjas 9. sorszámú pályamű
szerzők: Berzsák Zoltán, Vékony Péter, Konyha Katalin, Koós Marianna, Mravik Csaba
társtervezők: Staniszewszky Vitold, Pintér Zoltán, Kiss Ervin


 

Részletes bírálat:

A szabályozási terv beépítési koncepcióján nem változtat. Minden lényeges elhatározását tudomásul véve telepíti az épületeket szoliterként a tájban, és rendezi a területet annak minimális módosításával. A központi parkolósáv Búcsútér felöli végét, a területfeltáró sétány indító pontján átminősíti, kvázi egyfajta „városi" előteret, fórumot tervez a két épület között, szintben kiemelve a parkolósávból, felruházva szabadtéri funkciókkal (pozitív lépés a környezet differenciálása felé). A tér túlzott tágassága miatt azonban a szándék nem igazán tud valóra válni. A tér nem tud létrejönni, csak terület marad annak ellenére is, hogy a terv a főbejáratok idekoncentrált nagyvonalú építészeti gesztusaival erősíti a terület jelentőségét, sőt a sportcsarnok fedett-nyitott, építészetileg szépen komponált előterét ennek szerves folytatásaként alakítja ki.

A terv tudatosan használja ki a meglévő finom terepmozgásokat úgy a belső funkciók és környezeti kapcsolataik optimalizálására, mint az épületek tájba illesztésének megfelelő léptékű és egymással harmóniában összehangolt kialakítására, megjegyzendő, eredményesen.

Az uszoda részben kétszintes kialakítású épület, alaprajzi elrendezése az összefogott épületkontúron belül logikus és tisztán szerkesztett; közlekedőrendszere világos, jól működő helységkapcsolatai kifogástalanok, dicséretes döntése a tervnek, hogy a medenceteret és annak teljes kiszolgálását egy szinten oldja meg.

A forgalom jellegében és nagyságrendjében is eltérő használatú öltözö-vizesblokk egységek szétválasztása a nagy medencetér rövid- és hosszoldalára telepítve, elhelyezésében és kapcsolatrendszerében jól követi az egyidejűleg jelentkező differenciált használhatóság igényeit.
Kifejezetten szép és nagyvonalú az épületbe érkezés megoldása homlokzati gesztus és belső térképzés tekintetében éppúgy, mint az előcsarnok homlokzat kétszintes megnyitása a táji panorámára tájolva.
A használati igények gondos elemzésének eredménye, hogy a lelátó megközelítését utcai cipősen éppúgy, mint mezítlábasan, keresztezésmentesen megoldja.
A gyerekzsivajtól hangos tanmedence terét a nagymedencéhez akusztikailag leválasztható, megfelelően tágas önálló térként kapcsolja.

Az épületet a későbbi DK-i strandbővítés irányában nagyvonalú üveghomlokzattal nyitja meg, egyúttal biztosítva a későbbi ütemben épülő mellékszárnyak logikus kapcsolódási lehetőségét is. Szép megoldási javaslattal él a strandbővítés mikéntjére, melynél szintén a természetes terepmozgást kihasználva szerkeszt izgalmas, teraszokkal tagolt szabadtéri élményfürdő világot átriumszerű körbeépítéssel, amit építészeti térfalaiban igényesen meg is tervez.

A wellnes blokk programját vitathatóan kettéosztja, egyes programelemeiben meg is kettőzi azt, egyik felét helyesen a nagymedencetérhez kapcsolja önálló és karakteres belsőépítészeti, téri világ megteremtésének lehetőségével, másik felét attól meglehetősen távol esően önálló részlegként az emeletre javasolja (elvonva két öltözőegységet a földszintről), mindkettő számára biztosítja a központi tér és a strandbővítés felöli egyenrangú megközelítést. A kettéosztás az eredeti program területigényének jelentős növekedésével, és azzal jár, hogy éppen ott csökkenti az öltözői kapacitást, ahol a legnagyobb használati igény keletkezik.
Hasznos alapterülete (a wellnes program terjengősségének ellenére is) átlagos
Sportcsarnok
Belső téri világa az összetett szerepköröket alaprajzilag jól telepítve (lineárisan három zónában) és megfelelő, logikus kapcsolatrendszerrel egymáshoz fűzve szervezi, kihasználva a terep adta szintbeli elválasztás lehetőségeit is.
Az épület jelentőségéhez és tömegforgalmához méltó, nagyszerűen pozícionált, építészetileg nagyvonalúan komponált fedett-nyitott előtérből nyitja a közönségforgalmi bejáratot (játékcsarnokhoz, szabadidőblokkhoz), a sportolói részleg és a squash blokk számára jó helyen, egy szinttel lejjebb önálló bejáratot nyit a parkolók felöl.

A játékcsarnok és a szabadidő részleg között kialakított kétszintes, galériás összenyitású levegős előcsarnokterek - melyek méretezésénél meglehetősen bőkezűen bánik az alapterülettel - szervezik jól két szinten a nagy tömegforgalommal működő kettős funkciót. A játéktér sporttechnológiai kiszolgálása, öltözők, vizesblokkok, edzőtermek, szertárak méretezése, kapcsolatrendszere megfelelő, az elérhetőségeket rövid útvonalakon biztosítja.
A lelátók a játékteret körülvevő közlekedőrendszerről elérhetően középső arénautcáról tölthetők-üríthetők, ugyanez nagyrendezvények alkalmával játéktéri nézőtér esetén, egyoldalról, az alsószinti központi előcsarnok felől jól megoldott.
A középső arénautcás, játéktéri szintből némileg kiemelten indított lelátószerkesztés rálátási problémákat okoz.
A szabadidős blokk vendégforgalmi tereit a használat örömét és élményét gazdagítandó, a pilisi táj panorámájára tájolja nagyszerűen.
Hasznos alapterülete az átlagosnál 10-15 % -kal nagyobb.

Mindkét épület tömege nemesen egyszerű és nagyvonalú a maga nemében. Együttesük léptékében és karakterében harmonikusan összehangolt; következetesen kevés elemből építkező, látványukban és homlokzati gesztusaikban kifejezetten szép, elegáns architektúrával gazdagítják a természeti és kultúrtáji környezetet. Mindkettejükre jellemző az egységes, következetes, nagyvonalú gondolkodásmód, mely jó ízléssel, a részletekre is kiterjedő alapossággal, műgonddal párosul.

A tervezési programot a kerthelyiség (sportcsarnok) híján maradéktalanul teljesíti. Külön értéke a tervnek az alternatív energiák hasznosítására kimunkált gondos elemzése és érdemi javaslattétele.

A pályaművet a Bíráló Bizottság 2.000.000 Ft-os III. díjban részesítette.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.