Plesz Antal építész Steindl-díjas

Plesz Antal Ybl-díjas építész a negyedik, aki az MTA által adományozott Steindl-díjban részesült. Korábban dr. Finta József, Makovecz Imre és Cságoly Ferenc lett az újonnan alapított díj kitüntetettje.

Plesz Antal építész, a Magyar Építészek Szövetsége és a Magyar Építész Kamara tagja, 1930-ban született Sásdon.
1948-1949-ben segédmunkásként majd 1949-1950 között építésztechnikusként dolgozott.
1951-től tervező, majd vezető tervező; munkahelyei több évtizedes pályafutása során: KÖZÉPTERV, IPARTERV, LAKÓTERV, TTI, ZALATERV, ÉSZAKTERV, MÁVTI.
1951-1956 között szerzett diplomát a BME Építészmérnöki Karán, majd 1958-1960-ban elvégezte a Mesteriskolát, mestere Kiss Ferenc.
1970-1984 között mesterként működött a Mesteriskolán, és számos munkáját nívódíjjal tüntették ki.
Plesz Antal 1975-ben kapta meg az Ybl-díjat,
1997-ben a DLA H.C. tudományos fokozatot (Doctor of Liberal Arts - Magister Honoris Causa)
1990-től magántervezőként dolgozik.
1997-ben elnyerte a MÉSZ Kotsis Iván érmét,
1998-ban szülővárosa, Sásd díszpolgárává választotta.

Főbb munkái:

• 1951-1956. A vidéki sajátházépítés vizsgálata; Gépgyárak tervezése - ipari építészeti kézikönyv (Kiss Ferenc mesterével együtt).
• 1956-1957. Komlói, zirci és farkaslyuki földszintes bányászlakások.
• 1961-1962. Közgazdasági Technikum bővítése Zalaegerszegen, nagylengyeli Olajos Irodaház.
• 1963-1964. 16 tantermes gimnázium és 8 tantermes általános iskola Veszprémben, más gyermekintézmények és rendezési tervek.
• 1964-1976. Juno Szálló Miskolc-Tapolcán, miskolci Művésztelep, Vegyipari Főiskola Kazincbarcikán, Mályi Borkombinát, Miskolc déli összekötő városrészének beépítési terve, BVM Miskolci Gyára.
• 1978-1980. A Nyugati pályaudvar és környékének rendezési és beépítési terve, Budapest.
• 1996-1999. Óbudai római katonai amphiteatrum fejlesztési tanulmányai.
• 1998. Sásd város településfejlesztési koncepció-tanulmánya.

Plesz Antal pályafutásáról és tanítványairól Plesz Antal és köre címmel jelent meg hosszabb publikáció az Új Magyar Építőművészet 1999/4. számában.