Budapesti Olimpiai Központ (Puskás Ferenc Stadion és Létesítményei) – Csizmár Gyula pályázata

Megvételben részesült pályamű Felelős tervező: Csizmár Gyula

Megvételben részesült a az 5. bírálati sorszámú pályamű: Lakóterv Kft.
Felelős tervező: Csizmár Gyula
Társtervezők: Tom Jones, Stephan Tiller
Egyéb munkatársak: Sziva Nóra, Dálnoky Tibor, Mihalik Piroska, Kamasz József, Takács László, Jánosa Gábor, Sonnevend Ákos
A megvétel összege: 1.500.000.- Ft

A terület funkcionális elrendezése elnagyolt, esetlegesnek hat. A nyugat-kelet irányú tengely csak a Dromosz felőli oldalon értelmezhető, de megoldása a vezérszint méretei, szintje és tömege miatt eltorzul. A térfelvezetés, a láttatások és az építészeti örökség bemutatási szándéka és mértéke terén javaslatai öncélúnak hatnak. A terv környezeti, forgalmi és városszerkezeti kapcsolatok terén nem mutat affinitást, épületeinek tömege és homlokzatalakítása, léptéke nem tükröz alkalmazkodást, illeszkedési szándékot.
Terület-felhasználási, városrendezési funkcionális rend megteremtése tekintetében előremutató gondolat, a jövőben felhasználható értékes javaslat a tervben nem fedezhető fel.
A pályamű erőssége, hogy megtartja, sőt tovább hangsúlyozza a kelet-nyugati tengelyt, amit nyugat felé tovább is visz. Ezen túlmenően azonban nem javasolt további struktúrát a területre, a kialakuló területegységek esetlegesek, az azokon elhelyezett épületek „úsznak”, nincs megfogható, meggyőző jellege a javasolt beépítésnek.
A Dromosz szintjének megemelése, hangsúlyozása előnyös megoldás. A Millenáris helyén javasolt Olimpiai Központ összekötése a stadionnal jó gondolat, de a javasolt alagút, mint megoldás nem tűnik reálisnak.
A Dromosztól északra, a Stefánia út felé tervezett épület-tömeg nem illeszkedik sem a meglévő városi struktúrába, építészeti jellegbe, sem a területen javasolt egyéb épületek architektúrájához.
Erőssége a pályaműnek, hogy nem terheli túl a területet, a beépítettség nem éri el a 35%-ot, viszont ennek ellenére is csak 20% körüli a zöldterület nagysága a jelentős kihasználatlan, de burkolt felületek miatt.
A javasolt telepítés – az elszórt funkciók miatt – valójában nem alakít ki értékesíthető, befektetők bevonását lehetővé tevő nyitott funkciójú jelentős egybefüggő területeket, ami gyengesége a pályaműnek.
A javasolt funkciók kielégítik a kiírásban szereplő igényeket, viszont a szükséges funkciók elszórt telepítése miatt nem alakul ki nyitott funkciójú területrész. Előnye viszont a javaslatnak, hogy megoldotta egy megfelelő méretű szabadtéri edzőpálya elhelyezését, ami jól kapcsolódik a stadionhoz és az Olimpiai Központhoz is.
Csak a nyugati pilonsor megmentését javasolja, ennek is elsősorban a homlokzati megjelenítésének megóvására törekszik csupán. A javasolt stadion valójában teljesen új, mely a régi helyén, annak szerkesztési elveit követve valósul meg.
A stadion megjelenését az ívpárként tervezett rácsostartó uralja, mely elnyomja a stadion jellegzetes építészeti részleteit, karakterét. A küzdőtérnek a jelenlegi terepszinten (vagyis megemelt) kialakítása jó gondolat, az alatta kialakított raktárszint, hidraulika gondolata is hasznosítható. Amerikai mintára javasolt mobil, palettás fű érdekes megoldásnak látszik, bár a fenntartása várhatóan igen költséges.
A szerkezet sugárirányú keretek, négy ponton alátámasztott, döntött acél rácsos ív. A lépcsőház végfalánál magyar üvegbetont használ. A lefedés fényáteresztő membrán, mely segíti a benapozást, megvilágítást. A küzdőtér is lefedhető – de ehhez újabb mélyebb ívet használ, ami tovább erősíti a szerkezet túlhangsúlyos jellegét.

A külső perem nyomott gyűrű. A belső perem húzott gyűrű. Kérdéses, hogy mire támaszkodik a belső ív. A szerkezet zavaros, statikája nem világos, bonyolult. A külső ívek támaszánál gigantikus tömböket alkalmaz. A szerkezet állékonysága nem tiszta, megvalósíthatósága bonyolultsága miatt kérdéses.
A pályamű a sportfunkciókat elszórtan, több épületegyüttesben helyezi el:
• Olimpiai Központ: Millenáris és a Kisstadion helyén, kerítéssel is leválasztott külön területegységként. Szabadtéri edző és bemelegítő pálya kapott helyet, a Jégcsarnok megtartása biztosított.
• Versenyközpont.
• Sportszálló és Rendezvényközpont: Az Istvánmezei út és a Dózsa György út közötti területen, részben megtartja, integrálja meglévő épületeket, épületrészeket, ami előnyös megoldásnak tűnik, de kivitelezhetősége kérdéses.
• Tömegsport és Szórakoztató Központ: Dózsa György út és a Verseny sétány közötti területen (déli határ), beszorítva, elhelyezése nem optimális.
A pályamű sportszakmai szempontból, illetve az olimpiai központokról szóló kormányzati előírásoknak megfelel.
A Puskás Ferenc Stadion sportszakmai kialakítása jó. A Stefánia út, Dromosz közötti területen szálloda, sportegészségügyi központ, illetve akciótermek kerülnek kialakításra. A Gyakorló Jégcsarnok megtartása mellett a Kisstadion, Millenáris helyén kerül kialakításra a sportcélú igénybevételhez szükséges létesítmény együttes. A létesítmény együttes a jelenleg szolgáltatást igénybevevő sportágak számára megfelelő feltételeket biztosít, például három darab tornacsarnokot.
A szabad felhasználású terület egyéb létesítményei elbontásra kerülnek (tornacsarnok, uszoda, edzőépület, stb.). Korábban sportcélú használatban lévő területek a pályaműben kihasználatlan területként jelennek meg (dobó atlétika pálya).
A labdarúgó Eb megrendezése szempontjából komoly elemzéseket, részletes feldolgozást tartalmaz. Előnyös megoldás, hogy a játékosok, játékvezetők kiszolgálását szolgáló, valamint a VIP, média helyiségeket áthelyezi a nyugati oldalra. Szintén erőssége a pályaműnek a mozgáskorlátozottak közlekedésének külön vizsgálata. Megfontolandó, nálunk még ismeretlen megoldást javasol a pályamű a gyep kialakítására vonatkozóan. Érdekes, de valószínűtlen javaslat a mai kormánypáholy alagútjának „eltérítése” az edzőpálya felé.
A pályamű nem tartalmaz terület, méret adatokat. Szintén hiányzik a kiírásban kért költségbecslés a stadionra.