Kertészet és piac Mezőszilason

Mezőszilason generációk óta mezőgazdasággal foglalkoznak a családok, így nem meglepő, hogy Borbás Réka a Pécsi Tudományegyetem hallgatója diplomamunkájában kertészetet és piacot tervezett. A cél olyan építészeti alkotás volt, mely kiszolgálja a falu és az átmenő forgalom igényeit. A diplomaterv Breuer Marcell Diplomadíjban részesült.

Kertészet és piac Mezőszilason
Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar
Diplomaterv_Borbás Réka
Konzulens: Veres Gábor DLA

Mezőszilason a családok többsége mezőgazdasággal és állattenyészéssel foglalkozott. A falu fekvése, éghajlati viszonya és termő talaja adott a földműveléshez. A települést a faluban élő gazdák földjei veszik körül. A falu 50 km-es körzetében nagyváros nem található. A helyi foglalkoztatást a mezőgazdaságban működő vállalkozások jelentik, melyek eltartó képessége töredéke a falu népességének. Így jelentős számú munkavállaló ingázik naponta távoli városokba. A fiatalabb generációk tanulási és munkalehetőség híján a távoli nagyvárosokba költöznek, ezért a lakosság túlnyomó többségét a középkorú és az idős korosztály képezi. Több olyan fiatal család él a faluban, akik teljes mértékben mezőgazdasággal foglalkoznak és az egész évi munkájukat ez teszi ki. Ez a tény a falu szempontjából jelentős, hiszen így e családok generációit köti a földbirtok a faluhoz, az elvándorlás mennyisége velük nem nő.



Azonban még így is csekélynek számít ez a szám az összképben. Szegénység és kevésbé jó megélhetés jellemzi a falu egy részét. A nyugdíj előtt álló munkanélküliek száma szintén magas. Mivel a faluban kevés a munkalehetőség, elköltözni pedig ennyi idősen már nem szeretnének, illetve nem is tudnának, ezért alkalmi munkákból és segélyből élnek, ami nem elegendő. Az önkormányzat igyekszik pályázati lehetőségekkel élni, mely által javulhat az életkörülmény a szilasiak számára.

2014-től a falu részt vesz egy pályázat által elnyert közmunka-programban. A gazdaságfejlesztési pályázat segítségével elindult egy mezőszilasi kertészet létrehozásának kezdeményezése. A falu több, önkormányzati tulajdonban lévő területén megkezdődött a közmunkások általi földművelés. Burgonyaföld, káposzta és fűszerpaprika terület, kukorica és egynyári zöldségek ültetése jellemzi a földeket. A közmunka programban résztvevők nagy része a földek gondozásával foglalkozik: kapálnak, gazolnak, öntöznek; ezen emberek közfoglalkoztatási bérezésben részesülnek. A támogatás segítségével az Önkormányzat kijelölhet vezető beosztású dolgozót, illetve felvehet segédmunkásokat is.

A kertészet létrehozása több szempontból támogatott. Jelenleg 50 ember foglalkoztatását biztosítja. A jó minőségű talajnak köszönhetően egészséges termény nő a területeken, illetve a termény eladása növeli a falu bevételét. A bevétel növelésén és a munkahelyteremtésen túl is érdemes a falutulajdonban lévő földeket művelni. A kertészet az iskolának jelképes összegért adja a zöldséget, így a diákok a mirelit alapanyagú étel helyett minden nap friss zöldségekből készült ételt esznek, így azok minősége jelentősen nő. Fél év alatt az iskola közel 700 ezer Ft-ot takarított meg a kertészettől vett zöldségek által. A nagy mennyiségű zöldség feldolgozásában a kertészetben foglalkoztatott nők is besegítenek olykor. A betakarított terményből (köszönetképp a szorgos munkának) az ott dolgozók is részesülnek. A falunapon az ételekhez szükséges zöldségeket szintén a kertészet biztosítja.

Területanalízis

A település piacterülete és a Fő utcán elhelyezkedő régi Tűzoltószertár épülete adja az árusítás helyszínét. Azonban a piactér előtt található a buszmegálló, mely által a megközelítése és beláthatósága nem egyértelmű. Olykor annyi vándorárus érkezik, hogy átközlekedni sem lehet a területen és más árusításra csekély lehetőség van. Előfordul az is, hogy kong a piactér. Mivel a buszmegálló tényleg eltakarja a teret és a parkoló is a belső utcán található, ezért az átmenő forgalom egyáltalán nem vásárol. A kijelölt Tűzoltószertár épülete szintén képtelen az árusításra. Az épület kicsi, a régi funkció elrendezése nem biztosítja a kertészet terményének árusítására és tárolására szánt helyiségeket. Ennek ellenére a terület jó adottságokkal rendelkezik, megfelelő méretű és elhelyezkedésű. Mivel a település fő utcája a 64-es útvonal, mely összeköti az ország balatoni részét és a szekszárdi területet (így az teljes mértékben kihasznált), ezért az átmenő forgalom vásárlási lehetősége nagy bevételt jelenthet a falu számára. 

A jó adottsággal rendelkező terület problémája az osztottság. A Fő utca és az Ángyád út kereszteződésénél lévő sarokterület egyházi, míg a közvetlenül mellette elhelyezkedő telken használatban lévő lakóépület áll. A jelenleg használt kertészet területe egy mára felosztott telek: régen a cselédház a kúriát szolgálta, mely ma a telek szomszédságát képezi. Az így kialakult terület köz-és lakófunkció váltakozását adja, mely nem kedvező és bizonytalan szituációt alkot.

A kijelölt területek rendezése megoldja a jelenleg kialakult térszituációt. Az útkereszteződésben lévő egyháztelek és az uradalom visszaállítása megfelelő térfalat és helyet képes biztosítani egy közfunkciónak. A megfelelő térfalak kialakításához szükséges a jelenleg lakófunkcióként használt és magántulajdonban lévő területek Önkormányzat által való megvásárlása. Az így kialakult, egybefüggő terület egybekezelendő, az átmeneti terek kialakítása szükséges és adott. Az uradalmi épületek helyreállítása és funkciójuk átgondolása érdemes. A cselédház előtt egy kisléptékű tűzoltószertár helyezkedik el, melynek elbontása erősíti a koncepciót.

A meglévő épületek története

Írásos feljegyzések az épületek születéséről nincsenek. Feltehetően az 1900-as évek elején építették őket, a kúria épülete nemesi család tulajdona lehetett. A közvetlenül a kúria mellett lévő cselédház az ott dolgozók lakhelyét szolgálta. Később egy orvos tulajdonába került, a házat azóta is akkori tulajdonosa nevével emlegetik: Hargitay ház. A területet felosztották, külön működnek jelenleg is.



Az 1960-as években a terület a „Mezőföld” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet tulajdonába került. A kúria szolgálati lakásként funkcionált, javarészt a szövetkezet magasabb pozícióban lévő emberei használták. A cselédház funkciót váltott, kisebb átalakításokkal kovács-bognár műhelyként működött egészen az 1990-es évek közepéig. Az MTSZ számára végeztek munkákat az épületben, illetve a falugazdaság lovainak patkolása is itt történt. A kárpótlási jegyek függvényében a faluban élő emberek kivették földjeiket a szövetkezetből az önálló földművelés érdekében. Az épületek lakatlanná váltak, funkciójukat vesztették, ezért eladták őket. A régi cselédházat az Önkormányzat raktárként alkalmazza, a kúria magánkézbe került, mostani tulajdonosa rendeltetésszerűen lakófunkcióként használja.

Koncepció leírás

Természetesen az épületek felújításra, illetve használatváltás következtében átgondolásra szorulnak. Helyzetük azonban a területen kiváló, megközelítésük egyszerű és átlátható. A cselédház déli oldalán több hosszú életű japán akácfa áll, melyek megtartása fontos. Olyan építészeti alkotás a cél, mely kiszolgálja a falu és az átmenő forgalom igényeit. A kijelölt terület a kertészetben felhasználásra kerülő épületek és üvegházak helyét biztosítja. A megfelelő működés céljából érdemes létrehozni egy piacteret, mely a vásárlók igényeit kielégíti. A termény szárítása, tárolása, illetve a munka elvégzéséhez szükséges eszközök tárolása, az iroda és a szociális blokk privát épületrészt igényel. A területen kialakított üvegházak, gyümölcsös területek, fűszerkertek látogatásának biztosítása célszerű.

Terület- és a tervezett funkció elemzése

A terület rövidebbik oldala párhuzamos az utcával, ahol a meglévő épületek oldalra vannak felfűzve. A terület fokozatosan válik priváttá. A telekrészeket kijelölt útvonalak kötik össze, melyek biztosítják az egyes részek megközelíthetőségét a látogatók, a vásárlók és a dolgozók részére. Nyilvános út köti össze a piactér épületét a terület parkolójával, a teret az üvegházsorral, majd a kertészet művelt földrészével. A parkoló szintén összeköttetésben van a kúriához vezető ösvénnyel.

Cselédház

A cselédház a piactér funkciót képes biztosítani. Az épület jellemző homlokzati nyílásai a kúria felé néznek, a ház használata egyoldalú. A piactér jól működéséhez kétoldali felnyitásra van szükség. Így a piactér két bejárattal működik. A két kapu a Fő utcáról jellemző képet ad az épületről. Észak felől egy nagyobb felnyitás biztosítja az átmeneti tér megjelenését. Ezen oldallal kommunikál a sétaút, így a látogatók eldönthetik, hogy a területet járják be, vagy vásárolni szeretnének. A déli oldalon a japánakác fasor bástyaszerűen emeli ki a piac kapuját és a kezdődő kinti teret. Az épülettel gerincét folytatva egy raktár kialakítását terveztem.

Kúria

A mindig is lakófunkcióként működő épület egy részét a régebbi időkben lebontották. A visszaépítésre szánt egység a kertészetben dolgozók számára biztosítja a szociális blokkot, külön bejárattal. A meglévő épületrész első traktusa irodaként funkcionál, ahol a működéshez szükséges szervezői tevékenység lebonyolítása működik. A második egység a munkások pihenő-melegedő része. A helyiségeket egy közlekedő felület köti össze, mely végigmegy az épületen, kijárattal biztosítva a kertészet megközelítését.

Szerszámtároló és pince

A szociálisblokk folytatásából nő ki, melynek folytatása a raktárba vezető út a munkások számára. A két épületi egységet pince köti össze, kétoldali nyitással. A földben kialakított tároló a kertészetben megtermelt termények tárolására, egyéb növények áttelelésére és szerszámtárolásra alkalmas. Tervezett útvonal jelképezi a pince meglétét a felszínen. 

Üvegházak

Jelenleg két kisebb fóliasátorban folyik a termelés. Az üvegházi termények mennyiségének növelése biztosítja egy működő kertészet alapját. A helyi lakosok, az átmenő forgalom és akár nagyobb kereskedelmi funkciók vásárlása a kertészetben képes elindítani egy hosszú távú növénytermesztést, mely állandó bevételt jelent a falu számára. Az üvegházak építészeti megjelenése egy ismétlődő házforma, középső traktusa átközlekedő. A kapu biztosítja az üvegházak által elválasztott kert látogatásának kiindulópontját. Az elválasztás nem drasztikus, hiszen anyaghasználatában látni engedi a takart területet.

Kert, gyümölcsös

A falukertészet központi kertje, melyben a nagyobb igényű növények kapnak helyet. Közvetlenül az üvegházak mögött egy kisebb virágoskert kerül kialakításra, mely a falu templomait és az iskolaünnepek díszítését szolgálja. A következő ültetvényegység a fűszerpaprikáé. Ezzel a növénnyel jelenleg is foglalkozik a kertészet, a paprika felfűzése és szárítása után feldolgozásra kerül a környéken kiépült kisgazdaságban. Az őrleményt a kertészet dolgozói becsomagolják, árusítása az év hidegebb időszakában is folyik. Ezután egy telepítendő gyümölcsös jön.



A fák kiválasztása gondos munka. Javarészt olyan gyümölcsök termesztése a cél, melyek ősszel és télen elállnak a pincében. Érdemes honos gyümölcsökkel foglalkozni, hiszen az éghajlati viszonyok e fajtáknak kedveznek. A növények locsolása vízvezetékekkel megoldott csöpögtető rendszerrel működik jelenleg is a többi földeken, ajánlott megoldás a kutak fúrása, mellyel gazdaságosabb az öntözés. Észak felől a kertészetet a templom mögött kialakult erdősáv védi a nagyobb szelektől.

Szerviz út

A kúria és a kert pereme a déli oldalon kijelöl egy utat, mely elegendő szélességű a kert megmunkálásához szükséges gépek mozgási területére. Ezen gépek tárolása az Önkormányzat által kijelölt épületben történik. Áttelepítésüket nem láttam szükségesnek, hiszen a helyük jelenleg is megoldott és a gépek az év földművelési időszakában állandóan mozognak a falu különböző területein.

Borbás Réka