Rákospalota Városrészközpont, ötletpályázat – megvétel, Pécsi Tudományegyetem, Pollack Mihály Műszaki Kar

A Rákospalota Városrészközpont kialakítására kiírt városépítészeti ötletpályázatra a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Karának csapata Dr. Hübner Mátyás vezetésével készített tervet, melyet a Bíráló Bizottság a vasúti közlekedési kapcsolat gondolatébresztő megoldása miatt megvételben részesített.

Részletek a műszaki leírásból:

Pályamunkák célja

A tervpályázati kiírásban megfogalmazott, Rákospalotára vonatkozó hosszú távú célokat, illetve a „Részletes programban” a négy területre vonatkozó feladatokat messzemenően támogatjuk, szükségesnek tartjuk. Helyszínelésünk során is egyértelművé vált, hogy az 1923-as várossá válástól (jövőre lesz a 90. évforduló) napainkig egy rendkívül színes, ugyanakkor heterogén funkciójú és városépítészeti minőségű városközpont alakult ki, magán hordozva a magyar városépítés sajátosságait, buktatóit és eredményeit egyaránt. […]

A területet érintő két alapvető fejlesztési szándék – a leendő vasútállomás és a meglévő, de jelentőségét tekintve fontosabbá váló sportközpont – területileg cca. 800 méterre van egymástól, ugyanakkor a funkcióbéli kapcsolat aligha mutatható ki, a két terület lakóutcák hálózatán keresztül „találkozik”. Mind a vasútállomás, mind a sportközpont szerepkörének megváltozása, térségi szempontú erősödése valóban szükségessé teszi a köztes területek gyökeres átértékelését, és a történelmileg kialakult térszerkezet, területfelhasználás és városépítészeti karakter reálisan megvalósítható ÚJ MINŐSÉGGÉ formálását.

Jelenlegi állapot

A pályázatban is megfogalmazott elképzelés – összekapcsolni a vasutat a városrész központján keresztül a meglévő és új sportlétesítményekkel –  rávilágít arra a problémára, ami jelenleg a területen fennáll. Az É-D-i tengelyű, jelentős közlekedési vonalnak számító vasút állomása Újpest felől közelíthető meg, kijelölve ezzel a többi tömegközlekedési eszköz állomáshelyét is. A vasúti sínek válaszfalként jelennek meg a két kerület határán, ezzel nehézkessé válik a közvetlen kapcsolat az érkezési hely és a városrészközpont között.

A városrész egyik közúti megközelítése Budapest belvárosa felől a felüljáró hídról lehetséges. Ez a fő irány vezet át a mai központon a templom felé, párhuzamosan a Fő úttal, elválasztva egymástól a közigazgatási, kereskedelmi funkciókat, elhatárolva a sportlétesítményeket. A mai ún. központban a zártsorú kisvárosias beépítés jellemző, ahol váltakozik a többlakásos társasház, közigazgatási épület, magán lakóépület és a Jármű Zrt. csarnoképületei. A zártsorúságából adódóan ugyan városi térfalat képező beépítés utalhat településközponti jellegre, azonban a funkciók nem megfelelő csoportosítása kaotikussá teszik a területet. […]

A római katolikus Nagytemplom körül kialakuló városi tér egyelőre csak burkolatában, szélességében jelenik meg, a keretező térfalak magasságukban, zártságukban és funkciójukban még hiányosak. A közlekedési csomópontok ugyan megfelelnek a forgalom nagyságának, problémát jelent viszont, hogy a Fót felől, az M3-as autópálya és Újpest irányából érkező járművek közlekedési útvonala keresztezi a jelentősebb gyalogos átkelőhelyeket és tereket.  A jelenlegi stadion egyértelműen meghatározza a terület funkcióját, nagy méretével azonban nehezebben illeszkedik a kisvárosias környezetbe, a körülötte lévő értékes zöld terület pedig kihasználatlan, gondozatlan ebben a formában.

A városközpont új településszerkezete

A tervezési terület új szerkezetének kialakításánál az alábbi adottságokat, szempontokat vettük figyelembe:

1. a kialakult főközlekedési útnak (Illyés Gyula út - Szentmihályi út )
2. a gyűjtőutaknak (Fő út, Epres sor, Régi Fóti út, Deák utca, Eötvös utca)
3. a tervezett vasúti pályaudvar és létesítményeinek (gyalogos aluljáró, vasútállomás átjárói) megtartása
4. városképi szempontból értékes épületállomány figyelembevétele (városháza, templomok, iskolák, rendőrség, többszintes lakóházak)
5. a Karácsony Benő park, Széchenyi tér és Epres sor zöldfelületének, faállományának megtartása
6. a hatályos szabályozási terv elhatározásainak értékelése, figyelembevétele
7. a tervezési programban rögzített fejlesztési igények teljesítése

Fentiek alapján az alábbi javaslatokat fogalmaztuk meg:

8. egy 35 000 lakosú „kisváros” élhető, megjelenésében karakteres, építészeti, tér- és parkrendszerét tükröző városközpont kialakítása (lásd tervpályázati kiírás)

9. világos, egyszerű, áttekinthető közúti, gyalogos és kerékpáros, valamint tömegközlekedési hálózat létrehozása

10. az új vasútállomás és a Hubay tér – Bácska utca közvetlen kapcsolatának kialakítása

11. a vasútállomás - Karácsony Benő park – Hubay tér – Bácska utca – Széchenyi tér – Epres sor mint új - elsődlegesen gyalogos – városi tengely létrehozása

12. a Karácsony Benő parkban minél izgalmasabb, ingergazdag, sokoldalú szabadidős, rekreációs funkciók kialakítása, a téli-nyári használat biztosítása

13. a városközpont új közösségi terének kialakítása a Széchenyi tér kibővítésével, rendezésével, új funkciókkal (civil közösségek háza, Rákospalota Múzeum, díszkert, burkolt felületek, szobrok, vízfelületek stb.)

14. Rákospalota központjának különleges adottsága a jelentős méretű sportolási terület. A sportpálya megtartásával, kismértékű átalakításával, a programban szereplő új létesítmények elhelyezésével, a szükséges közlekedési kapcsolatok és a parkolás biztosításával egy országosan is egyedülálló létesítményegyüttes kialakítására törekedtünk. […]

Városrészfejlesztési javaslatok

Fejlesztések az elővárosi vasút mellett

A Rákospalota-Újpest vasútállomás fogadóépületének megtartása mellett a síneken innen egy korszerű intermodális csomópontot alakítottunk ki a vasúthoz csatlakoztatva, az autóbusz, gépkocsi, kerékpáros és gyalogos közlekedés figyelembevételével. […] Kapcsolódó közlekedési szolgáltatásként 100 férőhelyes P+R gépkocsiparkoló, taxi állomások, buszmegálló, fedett 100 férőhelyes kerékpártároló jelenik meg. Ezek a sínekkel párhuzamosan, vonalas elrendezésben a központ irányába vezető út mentén, a gyalogos és kerékpáros közlekedés biztonságos kialakítása mellett kaptak helyet. […]

A NIF féle déli aluljáró a tervezett helyétől 20 m-rel a sínektől távolabb került. Erre a gyalogos közlekedés zavartalan elvezetése miatt volt szükség. A felszínre érve háromszintes épületekkel határolt kisebb városi térre érünk, ahonnan kilátás nyílik a Karácsony Benő parkra és kb. 200 méteres távolságban a megújult városközpontra. Az épületek egyike a földszinten kiskereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató funkcióknak megfelelő kirakatos rendszerben egy belső – időjárástól védettebb – közre nyílik. A másik „kinyíló” épületszárnyba elsősorban az ifjúság számára fontos funkciók kerültek, az emeleten ifjúsági szállóval, fecskeházzal, közösségi termekkel. Erre reagál a délkeleti homlokzat előtti burkolt közösségi, gyülekező tér. A felszín megmozgatásával gördeszkázásra, görkorcsolyázásra alkalmas felületek jöttek létre. A dinamikus, lendületes, játékos tér ideális szabadidős hely lehet a fiataloknak.

A Novák-piac jelenlegi csarnoképületét egy új, a város karakteréhez igazodó kétszintes épület váltja fel, ami a földszinten hagyományos virág- és élelmiszerpiacként él tovább, az emeleten kereskedelmi és szolgáltató funkciókkal egészül ki. A déli homlokzat nyit a felüljáró alatti térre, ahol szabadtéri árusítóhelyekkel bővülhet a piac területe. A piac árufeltöltése, karbantartása szintén erről az oldalról lehetséges.

A Karácsony Benő park fejlesztése

Az új épületek közötti nyitást értelmezhetjük „városkapuként” is. Ezen a kapun érünk a megújult Karácsony Benő parkba. Az értékes faállományt és a kitűzött jelentős irányokat figyelembe véve jöttek létre a sétányok. Köztéri világítással, utcabútorokkal szegélyezett burkolt útfelületek, teresedések és zöld felületek váltják egymást.

Két kiemelt irányt határoztunk meg, az egyik az ifjúság terétől a Hubay téri közlekedési csomópontig tart, a másik a piactól a Széchenyi térig húzódó új belső utca tengelyéhez illeszkedik. A sétányok által kimetszett kisebb-nagyobb tereken pihenésre, szabadidős tevékenységre, játékra alkalmas állandó, illetve évszaktól, alkalomtól függően ideiglenes felületek alakulnak ki. Alkalmi programként szabadtéri koncertek, vásárok, kézműves foglalkozások, kiállítások rendezhetőek. Az időjárás elleni védelem érdekében acélpóznákra erősített sátorszerkezettel, pavilonokkal, napellenző vitorlákkal tehető komfortossá és egyben színessé, mozgalmassá, folyton megújulóvá a park.  […]

A rákospalotai városrészközpont

Az analízisek, felmérések után a városrészközponti tömbökben számos olyan épületet találtunk, amelyeknek - a fejlesztések során - valamilyen okból az elbontása javasolt, vagy a jelenlegi helyük, állaguk, esetleg a már megszűnő funkciójukból kifolyólag.   

Az északi tömb szerkezete belátható időn belül átalakul, megújul, beépítési karaktere a Fő utca mentén már kialakult városias jegyeket viszi tovább. Keretes beépítésű, jellemzően zártsorú, 3 szint + tetőteres épületek irányozzák elő a központi jelleget. A földszinten üzletek, szolgáltató egységek várják a lakosokat, a többi szinten önkormányzati bérlakások, apartmanok, bérelhető irodák töltik be az épületeket. […]

A tömb a keleti végén két új épülettel zárul. Az északi épület civil közösségi szervezeteknek ad otthont, irodával, konferenciateremmel, a földszinten kávézóval, étteremmel. A másik épület a visszatelepült Rákospalota Múzeum végleges helye lett. […]

Ezek az építészeti karakterükben modern, határozott tömegek képezik a városi dísztérként funkcionáló Széchenyi tér nyugati térfalát. A burkolt felületben vízjáték teszi dinamikussá, nyáron kellemes klímájúvá az új funkciók köztéri teraszait. A rendezvénytérként, gyülekezeti helyként is működő felület alkalmas felvonulások, koncertek, kiállítások és ünnepségek megtartására. […]

Délkeleti irányból a Nagytemplom határolja, súlyozza a területet. A méltóságteljes szakrális épület által ismét középpontjára talál a városrész, egyben kiemelt szerepet kap a vallás. A római katolikus plébánia épületet értékes és hagyományőrző építészeti karaktere és homlokzata miatt megtartottuk, felújításra javasoljuk és a vele nyugatra szomszédos telken egy ahhoz kapcsolódó gyülekezeti termet alakítottunk ki. A földszinten mobilfalakkal osztható közösségi termek és vizesblokk található, az emeleten zarándokszállás fogadja az idelátogatókat. […]

Sportcélú városközpont a Budai II. László stadion környezetében

A tervezési terület délkeleti részét a sportfunkciók uralják, egységes városközponti színvonalat képviselve, reagálva a regionális vonzáskörzet pozitívumaira. A stadiont jelenlegi méreteivel műfüves futballpályaként megtartottuk, valamint a koncepció fontos elemének tekintettük a futópályát, ahol a jelenlegi salakos borítás helyett rekortán gumiőrleményt javaslunk. […]

Az építmény érdekessége, hogy a lelátó a C-szektor közepétől a B-szektorig fokozatosan emelkedik, ami így egy teljes szinttel magasabbra kerül, hogy az F-szektorral közösen egy 1920 férőhelyes nézőteret képezzen. A lelátók teljes hosszban fedettek, a gyűrűt formáló szalag síkján csak a nyugati oldalon lévő kiszolgáló egységek épületei nyúlnak túl.   […]

A városközpont fejlesztésénél fontos tényező volt a sportolásra és egészséges életmódra ösztönző funkciók, városi terek, parkok és lehetőségek kihangsúlyozása és színvonalas kialakítása. Ebben a szellemben született meg a városi futópálya gondolata, ami a stadiontól – mintegy az atlétikai pálya meghosszabbításaként – a sétáló utak mentén a Karácsony Benő parkig ér, érintve a városi köztereket. A pálya anyaga a már említett – ízületeket - kímélő rekortán gumiőrleményből készül. Kanyarogva keresztülszeli a várost, hasonlóan az új sétáló utcákhoz, ezzel remek alapot adva a városban rendezhető tájékozódási futóversenyeknek, intenzív nyári kihasználást eredményezve.  […]

A stadion délnyugati oldalán – intenzív zöldfelületként – sportparkot létesítettünk fásítással, füves területekkel, utcabútorokkal, ülőfelületekkel, kibővítve egy műfüves futballpályával és két teniszpályával, amik igény szerint télen fedetté alakíthatóak. A zajosabb, forgalmasabb Illyés Gyula úttól való elválasztás érdekében a park szélét sűrűbben telepítettük fákkal és a felszín szegélyét megemeltük.   […]

A Régi Fóti út szakrális épületei térfásítással és az említett homlokzattakarással méltóbb városképet adnak. Az utca déli végén, a Szentmihályi úti kereszteződésnél lévő saroktelekre a pályázati kiírásban lévő beépítési javaslatként egy hajléktalan közösségi házat terveztünk melegedő társasági helyiségekkel, étkezővel és teakonyhával, fürdőhelyiségekkel, mosókonyhával, a bejárat előtt egy eső elleni védelmet nyújtó beállóval.

Zöldfelületek, zöldterületek

A városközpont fejlesztése egyben a terület zöldfelületi rendszerének megújítását is célozza. Alapvető tervezési szempontnak az értékes növényállomány megtartását tekintettük, hiszen „egy száz éves fa száz év múlva kerül mai állapotába”.  […]

Fontos zöldterületként értékeltük a sportközpont Illyés Gyula utcai főbejáratának térségét, ahol az új funkció kielégítése mellett a növényállomány megtartására törekedtünk. A terek rendezésével, a meglévő és tervezett utcák fásításával a városközpont területén új minőség megalkotására is törekedtünk. A tervezési területen lévő emlékműveket megtartottuk, esetenként a rendezés során kialakult új méltó környezetbe helyeztük. […]

A vasútállomás térsége

A közösségi közlekedésben ma elsősorban a helyi járatú buszoké a főszerep, a viszonylatok jól lefedik a területet, biztosítják az intézmények és városrészek megfelelő kapcsolatát, s ráhordanak a kötött pályás közlekedési eszközökre, a metróra és villamosra. A mai trendeknek megfelelően kívánatos lenne a vasút vonzerejének és részarányának növelése a helyi közösségi közlekedésben. E célból Újpest-Rákospalota vasútállomás keleti oldalán, a NIF Zrt. terveihez igazodóan egy eszközváltó csomópont került megtervezésre.   […]

A Bácska utca térsége

A Hubay Jenő téri csomópont kialakításának leglényegesebb eleme, hogy a Bácska utcai ág felhagyásra került, ezáltal - az immár csupán négyágú - csomópont szabályosabbá és átláthatóbbá vált. Kanyarodósávok létesítésével minden irányból minden irányba lehetővé vált a kanyarodás. […]

A Kossuth-szobor térsége

A Széchenyi tér forgalmi rendjét oly módon alakítottuk át, hogy egyszerre érvényesüljön az átmenő forgalom zavartalan lefolyásának és a forgalomcsillapításnak a szándéka. A Kossuth-szobor köré háromágú körforgalom került, a Fő út két becsatlakozása mellett a harmadik ág az Epres sor közvetlen bekötése.  […]

A Sportközpont térsége

A Régi Fóti út és a Szentmihályi út kereszteződését teljes értékű csomóponttá alakítottuk át azáltal, hogy immár mind a négy irányba lehetővé tettük a nagy ívű balra kanyarodást. Továbbá – mivel megszüntettük a Szentmihályi útról a benzinkúthoz való, biztosítás nélküli közvetlen balra kanyarodás lehetőségét, egy visszafordító ágat alakítottunk ki. A visszafordulás az ellenirányú gyalogos átkelő előtt történik, így a gyalogos átkelés és a visszafordulás egyidejűleg történik, egymás zavarása és veszélyeztetése nélkül. […] A stadion logisztikai igényeit a kiszolgálóút elégíti ki, a sportközpontot emellett az iskolától nyugatra futó Beller Imre utcán keresztül lehet megközelíteni közvetlenül. […]

Parkolás

A közterületi parkolást igyekeztünk redukálni, hogy a gépjárművek lehetőleg ne az utcák mentén várakozzanak. A merőleges beállókat a Régi Fóti út – Szentmihályi út csomópontban, a Széchenyi téren, a Fő út északi oldalán és az Epres sor mentén kellett felszámolnunk közlekedésbiztonsági szempontok és a vonatkozó előírások miatt. […]

Gyalogosforgalom

A gyalogosközlekedési hálózatot úgy terveztük meg, hogy a vasútállomás – városháza – sportközpont kiemelt tengelyén a lehető legkevesebb zavaró tényező lépjen fel. A forgalom keresztezése csak két helyen, a Sín utca déli végén, a körforgalomban, valamint a Deák utca három pontján történik meg. A Bácska utca sétálóutca lett, a templom előtti tér pedig a gyalogosok birtokába került. A tömegközlekedési eszközökre a rágyaloglási távolság sehol sem haladja meg a 3-500 métert, a piac és a vasútállomás esetében ez az érték 150-200 méter alatt marad. Az akadálymentes közterületi közlekedést alapfeltételként kezeltük a tervezés során.

Kerékpáros közlekedés

A Régi Fóti úti útszéli kerékpársávokat meglévőségként kezeltük, csakúgy, mint a Fő út északi oldalán végigfutó elválasztott kerékpárutat. Ez utóbbit a Fő úton nyugat felé meghosszabbítottuk, a körforgalomban ágazik el. […]

A pályamű – az összes többi javaslatnál határozottabb városrendezési, szabályozási eszközöket alkalmazva – nem csupán a vasútállomás és a Deák Ferenc utca közúti kapcsolatát teremti meg, hanem az összekötő úttól a vasútig terjedő teljes terület struktúráját és domináns karakterét is átalakítja. A Fő út és a Sín utca összeköttetésére a Bem utca torkolatának környékén új nyomvonalat jelöl ki, ezzel némileg leszűkítve, ugyanakkor a területfelhasználást tekintve felértékelve a kisvárosias beépítésre szánt tömböket. Újszerű, de a Bíráló Bizottság szerint reálisan nem megvalósítható ötlet az így „leeső” tömbvégek összevonása és a Karácsony Benő park területéhez integrálása, ami lehetővé teszi ugyan a Sződliget utca tengelyében a városképi szempontból exponált pozícióba kerülő felületen egy publikus használatra szánt beépítés megvalósítását, ám ez valószínűleg kevés indok az ilyen mértékű beavatkozásra. A Sződliget utca – Pázmány Péter utcai összeköttetés – városszerkezeti szerepével ellentétesen – alárendelt szerepet kapott a tervben.

A „Novák-piac” elbontásával felszabaduló területre a pályamű virág- és élelmiszer-piacot helyez, mely a park kiterjesztett területére tervezett szolgáltató- és ifjúsági házzal akár értékes együttest is alkothatna, de a terv nem oldja meg a létesítmények kiszolgálásának és működ(tet)ésének feltételeit, ekként a parkkal való gyalogos dominanciájú kapcsolat feltehetően nem jöhet létre. A Karácsony Benő parkra adott szabadtérépítészeti-környezetalakítási javaslat elnagyolt, az innen „indított” és a stadionig vezető „futószalag” nem tekinthető komoly javaslatnak.

A városközponti övezetre vonatkozó javaslatokkal a Bíráló Bizottság több tekintetben sem értett egyet. A Bácska utca és a Fő út közötti tömbbe vezetett (parkoló)forgalom éppúgy hibás gondolat, mint a Jókai utca és a Fő út javasolt összeköttetése, mely – ahelyett, hogy lehetőséget adna a központ legnagyobb tömbjének méltó városépítészeti lezárására – végzetesen elszakítja a tömböt a Széchenyi tér kiterjesztett felületétől. Ez utóbbi terület keleti „térfalára” adott javaslat éppúgy méltatlan a hely adottságaihoz, mint a mögöttes tömb belső feltárását is szolgáló, de kellemetlenül befejezetlen „parkoló-utca”. A Széchenyi tér kibővített közterületére adott javaslat nem igazolja a jelentős mértékű „fejlesztési veszteség”, valamint közlekedésfejlesztési beavatkozás indokoltságát, a tér a javasolt formában széteső, az Epres sor és a Fő út – amúgy nyomvonalát tekintve helyes – kapcsolata körforgalmú csomópont nélkül is megoldható.

A pályamű leggyengébb eleme a sportközpont kialakítására vonatkozó, voltaképpen a problémát megkerülő „javaslat”. Azzal, hogy a Budai II. László stadion pályáit és lelátóját változatlan formában építi újra, illetve egészíti ki, a jelenlegi pozíciójától kissé délebbre tolva, egyrészt lemond a stadion „aréna-jellegű” kialakításának lehetőségéről, másrészt konzerválja, sőt még valamivel rontja is a jelenlegi, igen gazdaságtalan területfelhasználást. A stadion és az Illyés Gyula utca közötti területre adott javaslat alapvetően elhibázott, az új létesítmények elhelyezése széteső, a meglévő zöldterület „hasznosítására” a szabadtéri sportpályák alkalmatlanok. Környezetrendezési és térépítészeti javaslatai itt is kidolgozatlanok.

A Bíráló Bizottság a pályaművet a vasúti közlekedési kapcsolat gondolatébresztő megoldása miatt 500 000 Ft. összegű megvételben részesíti.

Kapcsolódó oldal:

Rákospalota Városrészközpont - a városépítészeti ötletpályázat eredménye