Szabadság-fokok – tököli börtön-rehabilitáció, Payer Katalin diplomaterve
Payer Katalin nehéz és kevésbé ismert témát választott diplomatervéhez: a tököli börtön elzárt világában, több elavult tömb helyére négy új, eltérő szigorúsági fokozatot megtestesítő épületből álló együttest tervezett - ezek közül egyet részletesen kidolgozva - a fiatalkorú fogvatartottak számára, elősegítve ezzel újbóli beilleszkedésüket a társadalomba. A diplomázó arra kereste a választ, hogyan képes az építészet ilyen helyzetben pozitívan hatni.
Tököli Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetének rehabilitációs terve
Helyszín, telepítés
Tököl Budapesttől 20 km-re, a Duna által határolt Csepel-sziget északi részén, a ráckevei kistérségben helyezkedik el, amelynek határában 1985 óta működik a Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézete. Eredetileg huszárlaktanyának épült, majd az 1956-os forradalom leverése után a Belügyminisztérium internálótábora lett. B.V.-intézetként 1963 óta funkcionál, ekkor költöztették ide a fiatalkorú fogvatartottakat.
A 90.000 m2 alapterületű Intézet a ráckevei út mentén, a város határától közel 1 kilométerre helyezkedik el. Közvetlen szomszédságába papír- és fémfeldolgozó üzem települt, a ráckevei hév vonaláig bezárólag pedig mezőgazdasági terület határolja. Az intézetet 5 méter magas fal veszi körül, amelynek négy sarkában - a négyzetes elrendezésből adódóan - őrbástyák állnak, amelyek szinte kijelölik a négy égtájat. É-Ny- i oldalon helyezkedik el a főbejárat, ettől nyugat felé haladva az igazgatósági épület, valamint az ország egyetlen börtön kórháza. É-K-i sávban található az auditórium épület, mely egyben helyt ad a fogvatartottak látogatásának. Ezt követi egy munkaterület, ahol kisebb ipari épületekben zajlik a fogvatartottak munkáltatása, ebből kifolyólag a területet egy szervizút köti össze a szomszédos papírfeldolgozó üzemmel is. Az említett É-K-i sáv végében pedig négy, barakk jellegű, földszintes hosszú ház áll, amelyekben a felnőtt férfi fogvatartottak vannak elszállásolva, kizárólag munkavégzés céljából.
A fennmaradó 40.000 m2 es terület ad helyet a fiatalkorú fogvatartottaknak, valamint az olyan kiszolgáló egységeknek, mint kantin, gyógyszertár, vagy az iskola. A fiatalkorúak számára a D-Ny-i sávban helyezkednek el a - korábban lóistállóként funkcionáló - szállásépületek, ezekben pedig a 6-8 fős zárkák. Ezekre merőlegesen áll a szigorított körlet, amely egy háromszintes, középfolyosós, lapotetős épület; innen rálátás nyílik a terület középső részére, amely magában foglal egy futballpályát, az ezt övező zöldfelületet, amelyet végül az iskola épülete zár le keletről. A fiatalkorúak zónája a területen belül is egy zárványként működik, a Büntető Törvénykönyv által is jegyzett sajátos működéssel. Erre a területre koncentrálódott a legtöbb zöldfelület, talán itt érezni legkevésbé a bezártság nyomasztó tényét. A jelenlegi belső telepítés őrzés-orientált és viszonylag áttekinthető, így az épületek többsége a fal mentén húzódik, középen - a kísérettel történő közlekedés miatt - egy kevésbé kihasznált zöld felület alakult ki, amelyben az utak nagy része a - körletek autóval való megközelíthetősége miatt - széles, így a területre leginkább az elnagyolt, rendszerelvű és irányított használat a jellemző. Fontos megemlíteni, hogy az itt található épületek nagy része nem börtönnek épült, az ide költöztetett funkciók csak hiányosan tudnak működni.
A leírtak alapján megállapítható, hogy a helyszínen lévő épületek nagy része pótolható, újratervezendő, ugyanakkor a fiatalkorúak elhelyezésére szolgáló terület zárványszerű viselkedése előnyben részesítendő, alapul véve azt, hogy a terv a fiatalkorúakra fókuszál.
Terv
A fennálló területből kivontam a „zárványból" kiszakadó épületeket, ezek a kórház, az igazgatósági épület, a munkaterület és felnőtt korúak körlete. Így körvonalazódott ki a végleges tervezési terület, amely a börtön falain belül egy 40.000 m2 es négyzet alaprajzú terület, ennek csücskében az iskolaépülettel, amely elhelyezkedésében és felépítésében is megfelel rendeltetésének. A jelenlegi fiatalkorú körletek épületeit elvetettem, azok helyébe - új struktúrát alapul véve - új épületeket terveztem.
Tervezési elv
A terv vezérelve a motiválás, a társadalomba való sikeres reintegráció, amelyet nem csupán a letöltött évek száma feltételez, hanem az egyén akaratával, cselekedeteivel tesz tanúbizonyságot arról, hogy képes a társadalommal együttműködni. Erre már az intézet falain belül is lehetősége nyílik, amelyet négy, egymástól különböző körlet tesz lehetővé. A differenciáltság megjelenik a helyszínen való elkülönülésben, a körletek közti minőségekben, a belső kialakításban, az anyagok használatában, de leginkább a körletek működésében, szabadságfokában. Tervezési alapelvnek vehető a zöld terület, közösségi tér és cella hármassága, amely mind a négy körletnél alapvető elem. A fogvatartottak besorolása függ az elkövetett bűncselekménytől, később viszont a bent tanúsított viselkedéstől, így nagy részben a fogvatartotton múlik mennyire motivált saját helyzetét illetően. A cél az, hogy az elzárás alatt eltöltött idő ne leépülést, hanem fejlődést mutasson, amely leginkább a fogvatartott saját személyiségének megismerésében és az abban rejlő lehetőségek önálló, felelősségteljes használatában mutatkozzon meg.
Önállóság-szabadság
A négy épület egymással együtt működve egy folyamatot ábrázol, amely folyamat lényege a sikeres önállóvá válás, reintegráció. Az egyes körleteken a csoportos tevékenységek mellett lehetőség nyílik az egyéni foglalkozásokra. Ezek helyszíne legtöbbször a közösségi tér, amely mobilis belső kialakítással az aktuális igényekhez tud alkalmazkodni. A működés szerves része a közlekedés, amely kezdetben irányított mozgás (4-3-as körlet), később pedig csak annak lehetőségét kínálja fel (2-1-es körlet).
Egy kiválasztott körletet dolgoztam fel, amely a zártságot tekintve a III. fokozatot képezi, azaz átmenet a szigorúan őrzött, valamint a börtön területét szabadon használó fogvatartottak között. Itt azokat a fogvatartottakat helyezik el, akik erőszakos bűncselekményt követtek el, magaviseletük szabálysértő, ezért állandó őrzést és felügyeletet igényelnek.
III. Körlet
Az épület négyzet alaprajzú, földszintes, zárt körlet, amely két „L" alakú, cellákat tartalmazó szárnyból és ezek közé ékelődő„Z" alakú kiszolgáló terekből áll. A „Z" alak szára összekötő, transzparens-közlekedő, amelynek mindkétkét végét őrporta zárja le. Ezekben a traktusokban kaptak helyet a nevelői, őr-szobák és egyéb kiszolgáló egységek, mint vizes-blokk, gépészet, raktár. Ezek megjelenése vizuálisan is elkülöníthető beton „doboz" a térben, amelyet a közlekedő acél vázrendszere foglal magában. A közlekedőre tapad rá a közösségi tér, amely 300 m2-es hosszúkás csarnok épületrész. Acél vázszerkezete belülről egy mobilfal rendszert tart, kívülről pedig átsejlő, kopolit-üveg homlokzatot támaszt. A mobilfal lehetővé teszi a foglalkozások során a fogvatartottak aktív részvételét a térszervezésben. A tér-rendszer, falak által közrezárható legkisebb egysége 9m2, ugyanakkor használható nagyobb terek lehatárolására, amelyek alkalmasak a csoportos foglalkozásoknak, illetve kiállító, előadó térként egyaránt használhatók. A mobil elemek anyaga mosható, festhető, rajzolható, ugyanakkor hangszigetelt, vagy akusztikai elemként is funkcionál.
A zárkák elhelyezését külön lezárható két „L" alakú szárny teszi lehetővé, amely összesen 60 fő elhelyezésére alkalmas. Mindez két fős zárkákban történik, amelyek alapszükségleteket elégítenek ki: alvás, tisztálkodás, személyes holmik tárolása vagy étkezés. A minimum alapterület a BTK által meghatározott 2x5 m2 szabad felület, amely kibővül egy saját vizesblokkal és egy kisebb társalgó részel, mivel a fogvatartottak az ágyat napközben nem használhatják. Így a kétfős zárkák alapterülete körülbelül 22 m2, belmagasságuk 2,8 m. Anyaghasználatot illetően a zárkák felépítése beton, illetve műgyanta öntött padló, a vizesblokk pedig egy kapszula-szerű egybeöntött, impregnált, mosható beton egység, fém szaniterekkel. A zárkablokkhoz tartozik, annak teljes szélességében egy 2 m hosszú előtető és járófelület, amely a sorolásból adódóan közlekedőt hoz létre, ennek következtében egy „önállóan" alakuló közlekedő rendszer jön létre. A folyosó és belső udvar kapcsolata nem közvetlen, ezt egy víztiszta kopolit-üveg homlokzat választja ketté, amely a közrezárt udvarok szerves jelenlétét teszik lehetővé. Az udvart kettéosztja a „Z" alakú közlekedőtér, így két belső udvar jön létre, amely közül az egyik sétaudvarként, míg a másik díszkertként funkcionál, az utóbbi pedig összenyitható a közösségi térrel.
Az épületben való közlekedés részben korlátozott, azaz a zárkák biztonsági szempontból teljesen lezárható egységek, míg az ehhez tartozó üvegezett zárható folyosó, inkább csak a zárt térben való közlekedést teszi lehetővé. A kertbe csak a közösségi térből, illetve a közös, összekötő folyosóról lehet kijutni, ez amolyan elosztó terület. A körletből pedig két helyen lehetséges a kijutás, egy a főbejáraton, amely a körleteket összekötő fő útvonalra visz, illetve egy „hátsó" kijáraton, amely a közös mezőgazdasági területre vezeti ki a fogvatartottakat. A körlet elhagyása ebben a fokozatban csak kísérettel történhet, így a kijáratok olyan területre vezetnek, ahol a fogvatartott további mozgatása a cél (iskola, közös sport, munkavégzés). Az épület külső homlokzata tagolt. Jól elkülönül a zárkák monoton sorolásából fakadó beton raszter, amelyet a betonráccsal „takart" zárka ablakok ritmusa határoz meg, illetve a közösségi és kiszolgáló terek magasabb, transzparens tömege. Mindezek lefedésére egy patinázott, sötét tónusú korcolt fémlemez fedést alkalmaztam, amely a tömegek fel- és lesüllyedését karosszériaként követi.
Kert
A körletek kerttel való kapcsolata kettős, hiszen belső udvarral és külső kertkapcsolattal is rendelkeznek. Fontos megemlíteni, hogy amíg a szigorított 4-es körlet egy kétszintes épület, amely egy jól ellenőrizhető belső udvart zárt körül, úgy a további körleteknél ez fokozatosan kifordul az épületből, míg az 1-es körlet esetében ez már csak zöld tetőként jelenik meg a szabad kijárás miatt, hiszen ebben az esetben a fogvatartottak a teljes területen szabadon mozoghatnak.
A körletek udvarai tehát, mind növényzetben, mint kialakításban elkülönülnek, amely függ az őrizhetőségtől, a biztonsági fokozatoktól. A „nagy" kert pedig elsősorban a csoportos mozgást kell lehetővé tegye, így két főútvonal különíthető el a „zárványban"; egy, amely a körleteket fűzi fel és egy, amely mindezt összeköti az iskolával és sportpályával. A köztes területek növényzete hol besűrűsödik, hol felhígul, figyelembe véve az őrizhetőséget (magas lombú fák, főútvonalról való megfigyelés lehetősége, jól belátható ligetek). Megtartottam a futballpályát és annak a területen való centrális elhelyezkedését, ezt övezi az iskola, valamint egy ligetes park, amelyet a körletek szűrőként zárnak le, így az épületek között tovább haladhatunk a fal mentén húzódó mezőgazdasági területre.
Payer Katalin
Tököli Fiatalkorúak Büntetésvégrehajtási Intézetének rehabilitációs terve
tervező: Payer Katalin
kozulens: Marián Balázs
témavezető: Turányi Gábor
opponens: Gyürki- Kiss Pál