Tetőszerkezet-csere vár az egykori Budapesti Harisnyagyár épületére

A munkálatokat a tető rossz állapota indokolja, mert az évtizedes beázások miatt a faanyag sok helyen károsodott. A tulajdonos szerint később megvalósulhat a tetőtér esetleges beépítése is.

Részleges megújulás előtt áll az egykori Budapesti Harisnyagyár Óbudán, ugyanis tervezik a tetőszerkezet cseréjét, később pedig potenciálisan a beépítését. Az ÉTDR-ben látható információk alapján januárban nyújtották be a munkálatokra vonatkozó kérelmet, amivel kapcsolatban megkerestük a tulajdonos Viking Ingatlanforgalmazó és -hasznosító Zrt.-t. "Egyelőre az épület tetőszerkezetének cseréjéről van szó, beépítés nélkül. A tetőszerkezet rossz állapotban van, az évtizedes beázások miatt a faanyag sok helyen károsodott, szakértői vélemény alapján az egész cseréje indokolt. A tetőtér esetleges beépítése egy későbbi körben még megvalósulhat", írta válaszában Antal Tamás vezérigazgató. (Az ÉTDR szerint egyébként még korábban, 2022 augusztusában is elindult egy eljárás "tetőszerkezet cseréje és tetőtér hasznosítása" címen, azonban az erre irányuló kérelmet akkor visszautasították; később, novemberben ismét beadtak egy tervcsomagot a tetőtérbeépítésre irányulóan, azonban ezidáig nem döntött róla a hatóság.)

A főváros jelentős ipari örökségeként számon tartott gyártelep Filatorigáti Textilművek néven kezdte meg működését az 1920-as években. A vadonatúj üzem bemutatására 1925-ben került sor, erről az eseményről más újságok mellett a Pesti Hírlap is beszámolt egy májusi cikkében. A nagy technikai felkészültséggel berendezett gyárat négy hét alatt helyezték fokozatosan üzembe. "A gyártelep a magyar műszaki tudománynak nem lekicsinyelhető teljesítménye. A telepnek — mely közel 3500 négyzetméter beépített területen mintegy 60.000 köbméter térfogatú és a legújabb konstrukciójú gépek százaival van felszerelve — jó háromnegyed része nem több, mint 11-12 hónap alatt készült el. Egy esztendővel ezelőtt csak egy épület, az egész telepnek alig egyharmada volt építés alatt. Magyar vállalkozók kicsiny csoportja, amely azonban nagy technikai lehetőséget jelentett, kezdte meg az építkezést, de az 1924. év pénzügyi válsága folytán csakhamar arra a meggyőződésre jutott, hogy nagyszabású tervei keresztülviteléhez külföldi tőke segítségére van szüksége. (...) Az összes építési költségek közel ötmillió aranykoronát tesznek ki", írták róla. 

A II. világháború után államosították, 1951-ben pedig, több üzem beolvasztásával, megalakult a Budapest Harisnyagyár, a szocializmus időszakának egyik legnagyobb és legtöbb gyárral rendelkező kötőipari nagyvállalata, amelynek itt volt a székhelye. A rendszerváltást ugyanakkor sajnos csak röviddel élte túl, ugyanis a ´90-es évek közepére felszámolták; idővel kisebb cégek, üzletek, műtermek vették használatba. Az eredeti telep az eltelt évtizedek alatt több újépítésű, alacsonyabb minőségű épülettel bővült, az 1923-28 közötti épületeket és a gyár kéményét 2019 óta fővárosi rendelet védi. 

A terület fejlesztésére több elgondolás is született a közelmúltban, így például az Óbuda Építész Stúdió 2018-as tervei nyomán, amelyeket egy hamburgi székhelyű cég megbízásából készítettek. Az iroda a Szentendrei út-Bogdáni út sarkán tervezett egy 154 ezer négyzetméternyi bevásárló- és szolgáltatóközpontot - ezen a területen nemcsak az egykori harisnyagyár épületei, de lakóház és két benzinkút is áll. A koncepciótervet a madridi székhelyű L35 tervezőirodával együttműködve készítették, és bár az engedélyezési tervet 2019 elején beadták, döntés azóta sem született az eljárásban. 

A pláza fejlesztője korábban, még 2013-ban kapott ugyan építési engedélyt az akkori elképzelésekre, ám a 2015-ben érvénybe lépett "plázastop" felülírta azt. 2019 végén bejelentették, hogy mivel az új plázaépítési projekt nem kapott felmentést a plázatörvény alól, inkább módosítanak a terveken, és egy új városnegyedet építenek irodákkal, hotellel, éttermekkel és üzletekkel. Erről azonban azóta sincs hír.  

Legutóbb a Média Építészeti Díján a finalista mezőnybe jutott Novák Máté Lénárd foglalkozott diplomamunkájában a gyártelep revitalizációjával, teljes funkcionális újragondolását tűzve ki célul.