Visszakapná Kaposvár a vára emlékét
Elátkozott lehet a város egykori vára: legutóbb néhány hónapja bontottak véletlenül bele az egyetlen még látható részébe - írja a műemlékem.hu magazin. Kaposvár eltökélt szándéka, hogy méltó emléket állítson névadójának. Kovács Olivér írása.
„A város eltökélt szándéka, hogy méltó emléket állítson névadó várának, ha már olyan mostohán bánt vele a történelem" - mondta el a műemlékem.hu magazinnak L. Balogh Krisztina, Kaposvár főépítésze. „Barnamezős beruházás lesz a területen, amely Nostraként közismert a városban, hiszen az 1930-as években terményraktárt építettek a területen, amelyet a későbbiekben bővítettek. A legnagyobb, ma még álló épület falán olvasható ez a szó, innen a közkeletű név. Azért telepítettek éppen ide terményraktárat, mert alig néhány lépésnyire van a vasút, amely már korábban belevágott az egykori vár területébe."
Kaposvár várának kezdeteiről viszonylag keveset tudunk, több, egymásnak ellentmondó feltevés ismert. Volt, aki okleveles adatból következtetve arra jutott, hogy már az 1230-as években vár állhatott itt a Kapos mentén, a mocsarakkal körbevett szigeten, más 1313-1348 közé teszi az itteni várnagy első említését és ezzel a vár létének igazolását. A bizonytalanságban nagy szerepet játszik, hogy Kaposvárt csupán 1421-ben említik először Kaposwarként, korábban Rupulvárként szerepel a birtokos Rupul-család neve után. A vár a 14-16. század között többször is gazdát cserélt, s vélhetően több bővítési, átépítési perióduson is átesett. Feltehetően egy klasszikus, négyzet alaprajzú mocsárvár lehetett, egy nagyobb lakótoronnyal – az építőanya tégla volt. Egy 1495-ös ostrom után valószínűleg át- és újjáépítették. 1526 után végvárrá lett, tovább erődítették, palánkból készült külsővárat kapott. 1555-ben elfoglalta Tojgun pasa és – egy rövid visszafoglalástól eltekintve – egészen 1686-ig török kézen maradt. A törökök 1556 és 1557 között jelentősen átépítették, s náhié, azaz járási székhely lett.
Az 1686-os visszafoglalás után (amelyben a vár erősen megsérülhetett), a lakosság használta a vár épületeit (a korábbi középkori és török kori város a mai Vár és Berzsenyi utca környékén lehetett). 1694-ben a belső vár romos tornyát megkapták a bencések, akik 1706-ig plébániát szolgáltattak az itt élőknek. 1702-ben a várat Lipót parancsára felrobbantották és megkezdték a várfalak elbontását, a terület pedig az uradalom majorsági, gazdasági központja lett. A város újkori története pedig az akkor már nem létező vártól keletre kezdődött el. Kaposvár 1749-ben már Somogy megye székhelye lett. Folyamatosan fejlődött, a 19. század vége felé épített vasút pedig már keresztül is metszette az egykori várat.
Az Esterházy majorság az 1930-as években megszűnt, épületeit elbontották, a vár egykori maradványaiból kis romkertet alakítottak ki 1930-1936 között Szőnyi Ottó és ifjabb Lux Kálmán vezetésével. A területre a Nostra Gabonaforgalmi Vállalat települt be. Bár már a korabeli sajtó is tiltakozott a „várrombolás" ellen, a maradványok többsége akkor pusztult el, amikor 1950-ben silót, majd, 1970-71-ben irodákat építettek – akkor már a Dél-Dunántúli Gabonaforgalmi Rt. volt a terület, a hajdani belsővár birtokosa. A maradványokat a közműkiépítések, feltöltések is pusztították. A bontásokra, ráépítésekre többnyire engedély nélkül került sor. Parádi Nándor 1958-ban végzett rövid, leletmentő ásatást a területen, majd Magyar Kálmán végzett kutatásokat, ám a hajdani vár teljes feltárására a mai napig nem került sor.
A rendszerváltás után végleg lehanyatlott a hajdani Nostra. A terület néhány évvel ezelőtt már hasznosítás nélkül állt, leginkább hajléktalanok tanyáztak benne. A kaposvári önkormányzat végül megszerezte a területet, a rehabilitáció, ami a kisebb épületek bontását jelentette, 2015. májusában kezdődött el és az épülettörmelékek elrendezése a területeken hónapokig tartott még. Sajnos a markoló túl jó munkát végzett, hiszen kiemelt egy darabot a vár egyetlen korábban még látható eleméből, egy félköríves rondellából is. Bár a helyszínen nem sikerült megbizonyosodni róla, hogy középkori részt érintett-e a rongálás, vagy csupán a 20. századi felfalazást, a műemlékem.hu-nak nyilatkozó régész szakértőink úgy vélik, hogy egyértelműen középkori az egy tömbben kifordított téglafalazat.
„Átok ülhet ezen a váron, amit azonban mi igyekszünk most megtörni" - folytatta L. Balogh Krisztina főépítész. „A területen található valamennyi épületet elbontjuk, s akkor sor kerülhet az eddig el nem végzett feltárásokra. Konkrét építészeti tervek majd az eredmények ismeretében születhetnek, így ma még nem lehet megmondani, hogy jelezhetjük például felfalazásokkal az egykori várfalakat, esetleg a központi tornyot. A területen parkot alakítunk majd ki, amelyben plasztika, vagy emléktábla tájékoztatja az arra járókat Kaposvár várának történetéről."
Kovács Olivér
A teljes cikk, és további képek a műemlékem.hu magazinon olvashatóak.