A Kulcsár Építészstúdió megosztott III. díjas terve a nagykátai Váci Mihály Általános Iskola pályázatán

A Kulcsár Építészstúdió megosztott III. díjas pályaművében a tradíciókat nem feledve, a szellemi folytonosságot lehetőség szerint fenntartva, de a mai kor követelményeinek megfelelve igyekeztek új épületet alkotni a 2022-es tűz következtében elbontott "ős-iskola" helyén.

Tervezési alapgondolat – kapcsolódás a hely szelleméhez és a mai igényekhez
Egy iskola mindig a jövőnek épül, hiszen ahol gyerekek tanulnak, ott van jövője a közösségnek. Ennek az iskolának az építése viszont egyben a múlt örökségének ápolásáról, a hagyományok felélesztéséről is szól. Az 1928-ban, eredetileg a Szalvátor nővérek iskolája és zárdája részére épült régi iskola (építész: Kommer József), a "Zárda" a kisvárosi közösség számára jóval több volt, mint egy épület: egy olyan hely, amelynek szellemét át- és átszőtték a személyes és közös történetek, emlékek. A különleges atmoszférájú tetőtéri nagyterem számos, a nagykátaiak számára meghatározó kulturális eseménynek, előadásnak adott teret.

Az iskola tetőszerkezete a 2022 novemberi tragikus tűzben megsemmisült, majd a teljes épület elbontásáról, új iskolaépület emeléséről határoztak. Most, majd’ 100 évvel az ős-iskola építése után, a tradíciókat nem feledve, a szellemi folytonosságot lehetőség szerint fenntartva, de a mai kor követelményeinek megfelelő épületet alkotni – ez a drámai előzményekből fakadó kényszer, de egyben lehetőség is.

Az iskola környezetében a legnagyobb épület és az egyetlen középület lesz, körülötte egyik oldalról földszintes, tetőteres családi házak, a másik oldalon egy ötszintes panelház és hasonló magasságú magastetős társasházak állnak, amelyeket a tömbbelsőben összeérő hátsó udvarok öveznek. Az új épület léptékét, tömegarányait, tetőformáit úgy alakítottuk ki, hogy az a kisvárosi utcaképbe illeszkedjen, befogadható, "ismerős" hatást keltsen. Ezért fontosnak tartottuk az utcáról érzékelhető tömegkompozíciót – az eredeti épület tömegarányait is felidéző módon – két, magastetős tömegből összeállítani, a kettő között középülethez méltó módon hangsúlyos, széles, világos, az udvarok, a tömbbelső felé átlátást biztosító bejárattal. A homlokzatokon alkalmazott téglaburkolat kiemeli az iskola középület voltát, és emberléptékű részletgazdagságot, időtállóságot kölcsönöz az épületnek.

A funkcionális követelményeket kompromisszum-mentesen teljesítjük: Mindenekelőtt, a tantermek, foglalkoztatók benapozásának biztosítása a délies tájolással gyermek-élettanilag, pszichológiailag akkor is prioritás, ha ezzel a melegebb hónapokban árnyékolás, klimatizálás tekintetében megoldandó – de megoldható – műszaki feladványt állítunk elő. A tornaterem mérete, ha már épül, szintén a mai igényeknek megfelelő kell, hogy legyen.

Ezen túl fontosnak tartjuk a belsőépítészetileg igényes, ergonomikus, anyaghasználatában is "meleg", fénnyel átjárt, a pedagógiai igényekhez rugalmasan alakítható, többféle elrendezéssel használható tantermi kialakítást, a gyerekek otthonosság- és közösségérzetét erősítő, differenciált terek létrehozását éppúgy, mint a biztonságos, átlátható, széles közlekedőket, a többcélú, világos, központi elhelyezkedésű aulát, az ezzel egybenyitható ebédlőt, valamint a minél nagyobb, ezen belül is többféle használati zónára tagolódó iskolaudvar kialakítását. A tornatermet úgy helyeztük el, hogy annak az iskola alapműködésétől független, külsős délutáni vagy hétvégi hasznosítása is megoldható legyen.

Telepítés, illeszkedés, építészeti koncepció
A tervezéssel érintett telek a HÉSZ szerint a Vt-3 építési övezetbe tartozik, amely "a városközpont jelentős átépítésre szoruló területe". Az övezetben zártsorú beépítést írnak elő – bár a szomszédos ingatlanok nem zárnak a telekhatáron. A maximális beépíthetőség 60%, legalább 20%-os zöldfelületi arány és 11,0 m maximális épületmagasság mellett.

Bár a városközpont közelsége érzékelhető, de a Zárda utca – Dózsa György út – Bajcsy-Zsilinszky utca – Petőfi Sándor utca által közbezárt telektömbön belül – és különösen a közvetlen telekszomszédok tekintetében – meglehetősen heterogén beépítést találunk: az egyik oldalon földszintes-tetőteres kis családi házak, a másikon négy-ötszintes, nagy tömegű, magastetős társasházak és egy lapostetős panel lakóépület található, miközben a tömbbelsőben csatlakozó telkeken egy önkormányzati parkolóterület és egy Lidl csarnok és parkolója terül el. Jelenleg – az iskola átmenetileg több épületben történő elhelyezése miatt – a Dózsa György út felől a telektömbön belül át is lehet járni az iskola telkének udvarára, de ez a felső tagozat épületébe való átjárást is biztosítja.

Az épület telken való elhelyezését elsősorban a tornaterem fix mérete, a tantermek délies tájolása, a minél nagyobb és többféleképpen használható udvarok kialakításának igénye és az utcaképben jelentkező épülettömegek kompozíciós kérdései határozták meg.

A Zárda utca beépítésébe úgy illesztettük be az épületet, hogy a szomszédos panelház homlokzatsíkjáig hátravontuk a fő frontot, ezzel a szűk utca egy kis levegőhöz jut, és helyet adunk a középülethez méltó megérkezésnek. A telek beépítési módja elvileg "zártsorú", azonban a kialakult állapot inkább hézagosan zártsorú vagy oldalhatáros beépítésre hasonlít, ezért a két szomszédos épület felőli oldalon némi oldalkertet szabadon hagytunk.

Az épület a Zárda utca kisvárosias karakteréhez kisebb tömegekre bontott, magastetős épületszárnyaival illeszkedik, az utca terét homlokzatával és kerítésvonalával a szomszédos épületek homlokvonaláig hátraléptetve tágítja. A telektömb belsejében összeérő oldal- és hátsókertek felé a tornaterem lapostetős tömege és az udvarok néznek. Az iskolaépület három fő tömegre, és a közöttük "kifeszített", fénnyel átjárt aula- és közlekedőterekre tagolódik. Az utcáról látható kétemeletes oktatási szárnyak magastetősek, az azonos párkánymagasságú tornaterem lapostetős. Az oktatási szárnyak emeleti szintjein tiszta elrendezésben sorakoznak a tantermek, illetve a csoportszobák és számítástechnikai oktatás helyiségei, míg földszintjükön a tornatermi öltözőket, illetve az ebédlő-melegítőkonyha csoportját és a tanári blokkot helyeztük el.

Az épület különféleképpen használható udvarokat határol le a telek szabadon maradó területéből: egy három oldalról közrefogott, nyüzsgőbb, befelé forduló, az aula kültéri folytatásaként is működő "agórát", egy játszóteret, illetve a sportudvart. Az oldalsó telekhatárok mentén meghagyott oldalkertek közül a déli a melegítőkonyhához és hulladékelszállításhoz szükséges technológiai forgalom, illetve korlátozott számú parkoló elhelyezésre szolgál.

Közlekedés
A Zárda utca északkelet-délnyugat irányban már jelenleg is egyirányú forgalmú, a menetirány szerinti jobb oldalon kialakult módon parkolnak a szomszédos lakóépületekben lakók, viszont az iskola telke előtti útszakaszon jelenleg tilos a megállás. A tervezett új iskolaépület főbejárata természetesen a Zárda utca felől nyílik, és a fő megközelítést a gyerekek és szülők számára gyalogosan, kerékpárral-rollerrel, illetve – a buszöböl-szerűen kialakított, a reggeli és délutáni autós forgalom számára biztonságos és a folyamatos közlekedést támogató megállóhelyeken ("kiss and ride", K+R), csak várakozás nélküli megállás esetén – autóval is. A telken belüli parkolás lehetőségét véleményünk szerint nem lehet gazdaságosan biztosítani a gyerekek udvarterületének csökkentése és/vagy a mértékadó talajvízszint alá kerülő mélygarázs építése nélkül, de ez nem lenne sem életszerű, sem kívánatos. A forgalom bevezetése a keskeny, csendes utca forgalmát lökésszerűen megnövelné, felduzzasztaná a reggeli és a délutáni időszakban.

A tanárok és szülők számára szolgáló parkolók nagyobb részét ezért javasoljuk az önkormányzattal való megállapodás keretében a szomszédos, önkormányzati tulajdonú, jelenleg is parkolás céljára használt terület szabályozott igénybevételével, illetve a Dózsa György út – Bajcsy-Zsilinszky utca környékén történő elhelyezésével megoldani. Célszerű lenne a Dózsa György út felől is a jelenlegi használatnak megfelelően biztosítani az iskola telkére való átjárást – annál is inkább, mert így a felső tagozat Vadász utcában található épületével is biztosított lenne 250 méteren belüli gyalogos összeköttetés.

A telken belül a déli telekhatár mentén – elsősorban a tanárok parkolását biztosítandó – 6 gépkocsi parkolót helyezünk el párhuzamos parkolási rendben.

Az iskolába kerékpárral érkezők számára a főbejárat mellett külső térből nyíló, zárt-fedett, őrzött kerékpár-tárolási lehetőséget biztosítunk.

Az iskolához kapcsolódó gyalogosforgalom nagyobb részt a városközpont felől várható, a Zárda utcán északkelet felől érkezőket az épület főbejárata előtti szélesebb, térburkolatával is különböző térrész fogadja és vezeti be a főbejárati zónába. Itt az előtetőt és a nagyméretű szélfogót olyan módon alakítottuk ki, hogy az lehetővé tegye sok szülő egyidejű, kulturált és kényelmes várakozását, és kívülről-belülről átlátható legyen. A főbejárat a járdához a vízelvezetést biztosító minimális lejtés mellett, előlépcsők, rámpák nélkül, akadálymentes módon csatlakozik.

A gazdasági bejárat a Zárda utca felől a telek déli oldalán közvetlenül, rövid úton, a gyerekek udvarhasználatától jól elkülönített módon megközelíthető.

Külső térhasználat: differenciált léptékű és használatú udvarok
Az iskolában az óraközi szünetekben és a délutáni napköziben a gyerekek az udvaron "élnek", életkorukból fakadóan alapvető szükségletük a szabad játék, a sok mozgás és a társas tevékenységek. Ehhez elsősorban színes, változatos és inspiráló terekre, szabadtéri játékokra van szükség, a pedagógusok és szülők azonban ehhez hozzátennék, hogy ezek a terek átláthatóak és biztonságosak és legalább részben árnyékoltak, időjárástól védettek is legyenek, a gondnokok pedig azt, hogy gazdaságosan fenntarthatók is. Ezt az összetett szempontrendszert figyelembe véve tervünkben egy differenciált térrendszert mutatunk be, amelyben három, más-más funkciót szolgáló udvarrész különül el, a használatnak megfelelően változó burkolat-arány és zöldfelületi intenzitással.

A tornatermi és a tantermi szárny közötti térrészben fekszik az aula külső téri meghosszabbításaként is tekinthető, elsősorban a rövidebb szünetekben találkozásokra, beszélgetésekre alkalmas, védettebb, árnyékoltabb, intenzívebben burkolt felületű "agóra".

A déli oldalon, viszonylag jól körülhatárolt kis térrészen kapott helyet a játszótér, ahol elsősorban az alsó tagozatosok közül is a kisebbek játszhatnak izgalmas és szép szabadtéri játékokkal, jól kontrollált, biztonságos környezetben. Itt a zöldfelületi arány nagyobb, a játszótér az ültetendő fák révén részben árnyékos.

Az udvar hátsó, nyugati részét pedig – a jelenlegi kialakítást lényegében meghagyva, azt egyes elemekkel kiegészítve, illetve megnagyobbítva – a tornaórákon és a délutáni szabad játékidőben labdajátékokra és fogócskázásra, "rohangálásra" alkalmas sportudvarként tervezzük kialakítani. A sportpályák természetükből fakadóan burkoltak – a labdapálya meglévő-megmaradó, a futópálya rekortánburkolatos lesz –, de a pályák környékén árnyékot adó fák ültetését javasoljuk. A leendő futópálya helye mellett áll egy ereje teljében lévő, nagy lombkoronájú, jelentős árnyékot adó fa, ennek megtartását mindenképpen javasoljuk.

Az udvarok használatára a gyerekeknek persze több és jobb ötletük is lesz, ha inspiráló téri keretet adunk nekik, mint ahogy a pedagógusok is jobban fogják tudni, hogyan osszák fel az osztályok között és alakítsák az iskola rendjéhez időben és térben az egyes udvarrészek használatát, a lényeg, hogy a differenciált téralakítással erre lehetőséget adunk nekik.

Funkcionális rendszer
Az épület funkcionális elrendezése néhány mondatban összefoglalható, tiszta rendszert képez.

Az 1. és 2. emeleti szinteken az épület déli szárnyában, dél-délnyugati tájolással szintenként 7-7 tanterem kapott helyet egy széles közlekedőről nyílóan sorolva. A keleti, utcai szárnyban ehhez hasonlóan sorolt módon, kelet-délkeleti tájolással a csoportszobák és a számítástechnikai terem, illetve a könyvtár és az orvosi szoba helyiségei sorakoznak.

A földszinten a déli szárnyban az ebédlő-melegítőkonyha és a tanári blokk található, míg az utcai szárnyban, a tornateremhez tartozó öltözők és a néptánc-terem. A flexibilis használhatóság érdekében 4 öltözőt alakítottunk ki, amely lehetővé teszi két osztály különnemű öltözését tornaterem kettéosztása esetén, valamint a néptánc-foglalkozások és tormatermi edzések egyidejű kiszolgálását is.

A 30x30 m-es alapterületű, 10 m szabad belmagasságú, kettéosztható tornaterem erről az öltözői folyosóról nyílik, közvetlen kapcsolattal a szertárhoz (amely külső bejárattal is rendelkezik). A tornateremhez az emeleti szinteken egy-egy állókarzat is csatlakozik, ezen túl a földszinten "összecsomagolva" tárolt, igény esetén kitolható, mintegy 150 ülőhelyes, lépcsőzetes mobillelátó kialakítását tervezzük. A mobil lelátó kinyitott állapotában a tornaterem küzdőtere kb. 30x26 méteresre csökken, ez azonban nem jelent problémát a használatban, hiszen ilyen esetben nem kettéválasztott módon, hanem egybenyitva, a keresztirányban felfestett kosárlabda- vagy röplabdapályaként történő használat várható.

Mindezeket a szárnyakat, funkciókat az aula többszintes központi tere kapcsolja össze, amely átlátható, világos, és rugalmasan használható, továbbá igény, rendezvény esetén az ebédlővel is egybenyitható, kifelé pedig funkcionálisan és vizuálisan a bejáraton át a Zárda utca felé, befelé pedig az agóra külső terével is kiegészül.

Az épület funkcionalitása szempontjából fontosnak tartjuk, hogy a mindennapok mellett ritkábban előforduló, ünnepi vagy egyéb speciális igényeket is kiszolgáljon. Így az aula adhat teret – akár az ebédlővel egybenyitva – az iskola életében meghatározó ünnepek, műsorok, kiállítások, díjátadók számára. Az aula jó idő esetén az agóra felé is kinyitható, így a külső térrel együtt válhat bizonyos rendezvények, évnyitók, évzárók színterévé. Nagyobb, az iskola összes tanulója és a szülők részvételét feltételező események megtartására kedvezőtlen időjárás esetén a tornaterem is alkalmas lehet. Ugyanakkor a tornaterem méreténél és igényszintjénél fogva a város polgári igényei számára is hiánypótló szerepű, és a gazdaságos üzemeltetése érdekében kedvező lehet a késő délutáni-esti idősávban, illetve hétvégén bérbe adni helyi egyesületeknek, amatőr társaságoknak edzések, sportmérkőzések tartására. Ezt az épület alaprajzi kialakítása, közlekedési rendszere az aula és az öltözői-tornatermi rész leválaszthatóságával lehetővé teszi.

Építészeti formálás, anyaghasználat, a magyar iskolaépítés hagyományának megjelenése
Az épület formálásában, anyaghasználatában az emberléptékűséget, időtállóságot, modularitásában is egyediséget sugalló, taktilis ingereket hordozó, természetes, vöröses színű tégla homlokzatburkolat dominál. A tégla tradicionálisan az Alföldön is elérhető, de inkább csak nemesi és középületek falazóanyagaként ismert, ritkábban, inkább díszítő jelleggel homlokzatburkolatként is. A helytörténeti feljegyzések szerint a korábbi évszázadokban Nagykátán is működött téglagyár, gróf Keglevich Ádám birtokán a XVIII. század második felében és a XIX. században, később Nagykátai Téglagyár néven.

Tervünkben a homlokzati téglaburkolat a magyarországi középület- és iskolaépítés hagyományait idézi meg, fogalmazza át és jeleníti meg kortárs módon. A használni tervezett anyag külső téri burkolati minőségű tégla, amelyet a hőszigeteléssel ellátott, vasbeton vázszerkezetet kitöltő vázkerámia falazat külső oldalán, átszelőztetett téglaburkolatként építünk fel. Az általános burkolt homlokzatfelületeket többféle, a tégla lehetőségeiből adódó, plasztikus hatású mintázattal tesszük változatossá.

Az egyszerű tetőidomú magastetők szerkezetét előregyártott fa szeglemezes tartók képezik, amelyen teljes felületű deszkázatra kerülő állókorcos titáncinklemez fedés készül szürke színben, ezzel biztosítjuk a tetőfedés időtállóságát és minőségi megjelenését.

Belsőépítészeti, oktatási koncepció
Első a gyerek, rögtön utána a pedagógus igénye. Minden más ezután következik.

Az iskola oktatási koncepciójának elkészítése természetesen – a jogszabályi kereteken belül – a fenntartó és az iskola pedagógus közösségének elvitathatatlan joga, illetve ideális esetben a tervezés későbbi fázisában az építészeti-belsőépítészeti kialakítással szimbiózisban alakítandó ki. Amit ehhez jelen pályázati szakaszban építészként, tervezőként hozzá tudunk tenni, azok röviden a következők.

A gyerekek igénye az inspiratív környezet, a saját léptékhez alkalmazkodó kisebb, személyes és csoportkötődés kialakulását is segítő kiscsoportos és "kuckós" terek. Fontos a jó megvilágítás, a jó akusztika (hallhatóság, illetve a szomszédos tantermektől, folyosóktól való jól elszigeteltség), a kellemes klimatikus viszonyok a tantermekben. Élettanilag fontos a jó benapozás biztosítása elsősorban azokban a terekben, amelyekben a legtöbbet tartózkodnak, a nappali időszak nagy részét töltik a gyerekek, tehát értelemszerűen elsősorban a tantermekben, csoportszobákban. Mindezt azonban úgy kell biztosítani, hogy a tantermekben, oktatási helyiségekben a jó temészetes megvilágítottság úgy valósuljon meg, hogy közben elkerülhető legyen a káprázás, a szélsőséges fénykontrasztok, illetve a túlzott felmelegedés. Lehetőség szerint a tantermekben is biztosítandó az órai feladatokba integrált mozgás lehetősége, amely kisgyermekkorban hozzájárul a tanulás hatékonyságához.

A pedagógusok számára mindezek mellett a tantermek flexibilis használhatósága, többféleképpen berendezhetősége lehet fontos, és a terek jó ellenőrizhetősége.

Tervünkben a tantermek dél-délnyugatra, a csoportszobák kelet-délkeletre tájoltak, a nagyméretű ablakokat a gyerekek ülő szemmagasságához igazított alacsonyabb parapetmagassággal terveztük. A tantermek négyzeteshez közelítő arányúak, amely többféle elrendezést tesz lehetővé a pedagógiai igényekhez alkalmazkodóan (pl. hagyományos frontális oktatás, nagycsoportos "kör" elrendezés, kiscsoportos "csoportmunka" elrendezés stb.). Minden tanteremben kialakítottunk egy "kuckó" részt, ahol kicsit kötetlenebbül is tölthetik a gyerekek az időt szünetekben – de nem szeretnénk korlátozni a használati módokról szóló ötleteket. A tantermek bejárati ajtajai előtt egy kis kézmosó-előteret, továbbá a folyosókon egyedi belsőépítészeti elemként tervezett öltöző-tárolószekrényeket alakítunk ki. Mindez segíti a tantermek családiassá, egyedivé, "sajáttá" tételét, amely a gyerekek és a tanítók számára is fontos lehet.

A tantermek és csoportszobák árnyékolására a nagyméretű ablakok külső oldalán mozgatható vízszintes lamellás árnyékolószerkezetet tervezünk. A korszerű árnyékolás úgy előzi meg a védett belső tér túlzott felmelegedését és a kellemetlen káprázást, hogy közben a természetes megvilágítást nem csökkenti a szükséges szint alá. Teljes sötétítés igénye esetén egyes tantermekben az árnyékolórendszer kiegészíthető belső téri sötétítőrolókkal is.

Belsőépítészeti szempontból fontosnak tartjuk a belső terek ergonomikus kialakítását, meleg faburkolatok, az egyes tantermek identifikációját, perszonalizációját segítő színek alkalmazását, ezáltal az otthonosság-érzés megteremtését.

Dudics Krisztián DLA
Kulcsár Építészstúdió