21 év Paks – Építészek és épületek Horváth András főépítészi munkájának időszakából

Balázs Mihály, Bartók István, Fejérdy Péter, Földes László, Járomi Irén, Kiss Gyula, Mikó László és Sárosi Zoltán küldtek egy-egy gondolatot. Ezzel zárjuk a reggel elindított sorozatot, amelynek témája, hogy Horváth András 21 éven keresztül szolgálta Paksot főépítészként.

Balázs Mihály

András több mint két évtizedes paksi működéséről egy Lewi Strauss idézet jut eszembe: „A tolerancia nem szemlélődő magatartásforma, amely megértést hirdet mindennel szemben, ami létezik vagy létezett. A tolerancia dinamikus magatartás, amely annak megsejtéséből, megértéséből és segítéséből áll, ami még csak most tör utat magának a világban." A második mondatban minden benne van, amit egy főépítésztől elvárnék, és amit András maradéktalanul teljesített. Sok fáradságos munkával, küzdelemmel, mégis elegánsan. 

Balázs Mihály

Fejérdy Péter: Egy meghatározó tervpályázatról

Paks 2006-ban került fel személyes térképünkre. Meghívást kaptunk a város közepén álló klasszicista Erzsébet szálló bővítésére kiírt tervpályázatra. András a tervpályázat zsűrijében vett részt.  Az eredményhirdetés után ismerkedtünk össze, innen datálódik a köztünk lévő kapcsolat. Az ember azonnal megérzi, ha a másik oldalon olyannal találkozik, akivel ugyanazon értékek mentén keresik a válaszokat. Beszélgetéseink soha nem elvárások teljesítéséről szóltak, hanem egy város életének minőségi fejlesztéséről és az ebben való lehetséges együttműködésekről. A nyitott és őszinte párbeszéd könnyedséget és természetességet eredményezett, könnyű volt együtt dolgozni, örülni az elért eredményeknek…olyan ez mint a lélegzés: az ember akkor veszi észre éltető erejét, szükségességét, amikor ennek hiányával szembesül…Paks fontos hellyé vált számunkra és ebben Andrásnak is nagy szerepe van.

Fejérdy Péter és Bartók István építészek // Fejérdy és Bartók Építészeti Kft.

Földes László

A kétezres évek elején a Paksi Atomerőmű megvásárolta Paks városától az Erzsébet Szálló rossz állapotban lévő, klasszicista épületét abból a célból, hogy felújítsa és fürdő szárnnyal bővítse. Horváth András főépítésznek sikerült elérnie, hogy a tervezőt pályázat útján válasszák ki. Meg is hívtak hét irodát, köztük a miénket. A feladat nagyon lelkesítő, volt, többször is elutaztunk Paksra és határidőre elkészítettük a pályázatot. Izgalommal vártuk, hogy milyen tervet készített Karácsony Tamás és a többiek. Az főépítész által vezetett zsüri végül salamoni döntést hozott: Három első helyezést adott ki azzal, hogy Klenk Csabáék tervezik a klasszicista főépület felújítását, Fejérdy Péterék a fürdőt és mi a kis kávézó épület felújítását. A tervezők közös döntése alapján mindhárom épület belsőjét Frank Gyuri tervezte, ami jó döntésnek bizonyult. A kivitelezés elég viszontagságos volt a szokásos tervező-kivitelező konfliktusok miatt, de András itt is folyamatosan a segítségünkre volt, látszott, hogy főépítészként felelősséget érez a projekt iránt. Az eredmény végül happy and lett: a klasszicista épület megújult és a városközpont hangsúlyos elemévé vált. A kőburkolatos fürdő épület Pro-Architektura és Ybl-díjat hozott Fejérdy Péteréknek és nekünk is nagy élmény volt, hogy részt vehettünk mindebben. 

Földes László építész

Járomi Irén, Kiss Gyula: Paksi Képtár 2005

Csöng a telefon: „ Horváth András beszélek, tudod Paksról a főépítész. Tényleg elvállalnátok az új képtár tervezését? És ennyiért?..."

„Igen" – mondom –  „nagy örömmel és lelkesedéssel. Tudod mi ezt Irénnel egyfajta „ÉPÍTÉSZETI ADAKOZÁS"-nak tekintjük." 

„Akkor jó!" – mondja András.

Nos így indult szakmai ismerkedésünk és a Paksi Képtár története. Azt, hogy jó lesz azt erősen hittük, hogy a ház COR-TEN acélos lesz, azt viszont nem láttuk előre. De úttörő lett a szó jó értelmében, melyhez nem csak merész tervezői ideák, de bátor megrendelői döntések is kellenek. András ebben profi módon tudta az építészetet képviselni.

Járomi Irén és Kiss Gyula // Kiss Járomi Építésziroda

Mikó László 

Horváth Andrást „Pécs Európa Kulturális Fővárosa" fejlesztési programjának előkészítése során ismertem meg személyesen. Jó kiállású, jól kommunikáló, határozott, diplomatikus, a közügyek iránt elhivatott személyiség. Ezen tulajdonságai tették lehetővé,hogy két évtizeden keresztül, több önkormányzati választási cikluson átívelően legyen Paks Főépítésze. Ebben a szerepében a paksi fedett uszoda és élményfürdő tervezése során kerültem vele kapcsolatba. A konzultációk és a tervtanács során szakmailag teljes körűen felkészült, a városrendezési összefüggésektől az építészeti részletekig terjedő tudású, a várost a tenyeréből ismerő Főépítészként támogatta munkánkat. A főépítészi hivatáshoz a személyes és szakmai alkalmasság mellett a település iránti elkötelezettség is szükséges. Horváth András mindezekkel az erényekkel magas szinten rendelkezik és kitartó munkájának eredménye a mai Paks épített környezetének minősége. 

Mikó László

Sárosi Zoltán

András főépítészi hivatalba lépését követően nem sokkal a családiház tervezés piacán az építtetők részéről hamarosan megjelent egy, a tervező kiválasztásának új szempontja, miszerint: „milyen kapcsolatban vagy a Főépítésszel?" kérdésre adott válasz milyensége. Persze érthető a kérdés mögötti szándék és aggodalom, hogy hogyan, meg hányszor kell majd nekifutni a jóváhagyás megszerzésének – de mindig elgondolkodtatott a kérdés, hogy tényleg – milyen kapcsolatban is vagyok a Főépítésszel? 

Ami biztos, hogy sokrétű és színes. A 21 év során a szakmai kapcsolatok csaknem teljes skáláját megéltük. Ebbe bele tartoztak a hivatali konzultációk, a tervtanácsi zsűrizések, a szakképzési konzulensi megbeszélések, a projekt tanácsadások, tervpályázati bírálatok – de amik nekem leginkább meghatározóak voltak, azok az egyes tervezési munkákon való, sokszor a hivatali időt meghaladó, szakmázások. Esetenként megpróbálni a lehetetlennek tűnő építtetői álmok formába öntését oly módon, hogy a végén mindenki által vállalható mű születhessen. Néha azok a bizonyos bicskák majdnem beletörtek. Talán a hatás kedvéért, vagy talán utolsó érvként még a könnyek is kihullottak. Aztán a hétvégi „unalmas órákban készített firkák", melyek a digitális világháló jóvoltából gondolatébresztőként, segítségként megérkeztek - még a mély gödröket is áthidalták. 

Ezek a tapasztalatok – visszatérve az eredeti kérdésre – a választ egyértelművé formálták: jó tervet kell készíteni és akkor semmi gond nem lehet. A jó terv pedig a minőségen alapul, mert az minden időben igazolja az abban közreműködőket.

Sárosi Zoltán

Szerk: Somogyi Krisztina