Közélet, hírek

A félbeszakadt küldöttgyűlés és a nadrágszíj megszorítása

1/1

Hirdetés
?>
1/1

A félbeszakadt küldöttgyűlés és a nadrágszíj megszorítása
Közélet, hírek

A félbeszakadt küldöttgyűlés és a nadrágszíj megszorítása

2011.04.14. 09:18

Cikkinfó

Szerzők:
Gábor Péter

Vélemények:
1

Nem fogadta el a MÉK április 5-i küldöttgyűlése a szervezet költségvetését, így a szavazást követően a gyűlést Noll Tamás elnök berekesztette. Hogyan tovább? Gábor Péter budapesti küldött beszámolója.

A küldöttgyűlés sikertelenségét okozó sarkalatos kérdés az volt, hogy a területi kamarák utaljanak-e tagjaik után 2000 Ft többlet befizetést a MÉK részére. A küldöttek a költségvetési kérdésekben megkövetelt 2/3-os többséggel sem a javaslatot, sem annak elutasítását nem tudták elfogadni, és ezek után a költségvetés sem került elfogadásra. Azt gondolom, ez kudarc a kamarai tagság egésze számára.

Véleményem szerint az évi 44.000 Ft-os kamarai tagdíj nem csekély összeg. Ezért én elsősorban azt várnám el a kamarától, hogy jogalkotói szinten hatékony és professzionális lobbi tevékenységet és érdekképviseletet folytasson az építészek és az épített környezet magasabb minősége érdekében. Jelenleg a kamarai tagság tagdíjának összességében csupán 20%-a (budapesti tagoknál 31%, míg nem budapestieknél átlag 12%) kerül a szakma országos érdekképviseleti szervezetéhez, a MÉK-hez. Profi érdekképviselethez pedig pénz kell, azt társadalmi munkában nem lehet ellátni. Ezért is vártam a küldöttgyűlésen az elnökség beszámolóját a Reformbizottság munkájáról, amelynek feladata a kamara szervezeti és tagdíjreformjának kidolgozása volt.

Ertsey Attila bizottsági elnök azzal kezdte beszámolóját,1 hogy a pletykákkal ellentétben a bizottságot nem oszlatták fel. Irónia nélkül mondom, hogy ez is lehet fontos eredmény, de azért a tavalyi tisztújításkor megfogalmazott ambíciózus törekvésekhez képest ez eléggé kevés. A szervezeti reformmal kapcsolatban három alternatívát vizsgált a bizottság, amelyek közül végül - a jelenlegi szervezeti struktúra megtartása mellett - a belső működés megújítását javasolta végül az elnökségnek.

Ha figyelembe vesszük, hogy a reform bizottságot (ha jól értettem) a MÉK elnökségi tagjain felül a területei kamarák elnökei alkották, akkor a status quo megtartása és a csak kisebb változtatások véghezvitele melletti voks nem annyira meglepő. Úgy tűnik számomra, hogy a bizottság tagjai döntésükkor a területi kamarák működtetésének szempontjait az egyes kamarai tagok érdeke elé helyezték.2 Figyelembe véve, hogy a bizottság munkáját a területi elnökök fóruma veszi át, illetve folytatja, vélhetően az apró óvatos lépések politikája megmarad.

Hogyan tovább? Májusban újabb küldöttgyűlést fog az MÉK összehívni, amelyen ismét tárgyalásra kerül a költségvetés. Úgy gondolom, a kamarai tagok érdeke a MÉK szakmai tevékenységének többletpénzzel való segítése, amit nem többlet tagdíj beszedésével, hanem a források átcsoportosításával kellene elérni. A kamarai küldöttek és általában a kamarai tagok felelőssége, hogy a területi kamarák vezetése fogékonyabb legyen a reformok iránt. A küldöttek többlet felelőssége pedig a területi kamarai érdekek mellett/helyett a tagság érdekeinek képviselete a küldöttgyűléseken.

Bálint Imre BÉK elnök a 2000 Ft-os feladásról történő szavazás előtt az ötvenes évekhez hasonlította a mostani időszakot, amikor is szűkös idők jártak, és meg kellett szorítani a nadrágszíjat. Véleménye szerint jelenleg a recesszió miatt a területi kamarák működéséhez szükséges várt tagdíjbevétel nem folyik be, ezért nem várhatja el a MÉK a többlet tehervállalást. Bár ismerem és elismerem a BÉK előremutató tevékenységét a szolgáltató kamara megteremtése és a FUGA létrehozása kapcsán, mégis azt gondolom, hogy ez hibás stratégia. Ha a kamara az Országos Építésügyi Fórum működése kapcsán (is) várható jogszabály-alkotási hullám során nem lobbizik intenzíven és hatékonyan a szakma érdekében, akkor nem csupán a területi kamarák működése válik nehezebbé, de a szakmagyakorlók hosszú távú érdekei szenvedhetnek jelentős csorbát. Ha használhatom a korábbi hasonlatot: amennyiben a nadrágszíj megszorítást a páciens nyakán végezzük el, annak lehetnek kellemetlen és hosszan tartó mellékhatásai.  

Gábor Péter
budapesti küldött


1 Sajnos írásos beszámolót nem kaptak a bizottság munkájáról a küldöttek, így a következőkben csak Ertsey Attila szóbeli beszámolója alapján készített jegyzeteimre támaszkodhatok. Az esetleges pontatlanságokért ezért előre elnézést kérek, illetve biztatom a bizottság elnökét, tegye közzé a bizottsági munkáról készült beszámolót.

2 És itt elnézést kérek azoknak a területi kamaráknak a vezetésétől, amelyek támogatták a MÉK szervezetének átfogóbb reformját. Sajnos részletes beszámoló híján nem tudtam árnyaltabb képet alkotni.

 

Vélemények (1)
Bálint Imre DLA
2011.04.15.
10:38

Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a nadrágszíj megszorítása nem csak a MÉK-re, de az összes területi kamarára is vonatkozik. Az elmúlt időszakban történtek világossá tették, hogy a törvényalkotásban való részvétel lobbizás nélkül, vagy azzal együtt nem igazán hatékony. Egyébként az a véleményem, hogy a jogalkotóknak van szüksége alapvetően azoknak a szakembereknek a véleményére, akik azt a szakmát nagy áttekintéssel, intenzíven és elismerten művelik. Tehát amikor a Kamara, mint állami feladatokat ellátó köztestület részt vesz a jogalkotás folyamatában, az nem nekünk kell, hogy jutalom legyen, hanem a mindenkori jogalkotóknak hathatós segítség. Pillanatnyilag a jogalkotók fordítva ülnek a lovon. Mindez csak annyit jelent, hogy a kamarai megbízott szakértőink, akik ezekben az átstrukturálódó folyamatokban részt vesznek, legjobb tudásukat adják azért, hogy megfelelő szakmai és jogalkotói szinten is jól használható jogszabályok szülessenek /akár úgy is fogalmazhatnám: a jogalkotónak lenne érdeke megfelelő juttatás ellenében megbízni szakértőinket/. Ez persze nem így történik. Így tehát a jogalkotásban való részvétel az egyébként is számos állami feladatot állami támogatás nélkül átvállaló kamarákra többlet terhet ró, amelynek megfizetését vagy a kamarai tagok, vagy a szakértői munkát vállalók nyakába akasztják. Ezért a kamara szervezetén belül kell az anyagi lehetőségeket úgy átcsoportosítani, hogy ne az amúgy is jelentős munkahiánnyal küzdő építész társadalmat, illetve ebből a kevés pénzzel rendelkező helyi kamarákat terheljék tovább, a rendelkezésre álló pénzt kell úgy felosztani, hogy az állam helyett megfinanszírozzuk szakértőink munkáját /akik amúgy térítésmentesen vesznek részt az Országos Építési Fórum munkájában/. Remélem most már világos, hogy a nadrágszíj meghúzása kölcsönös és együttes, saját derekunkon és nem másnak a nyakán kell, hogy történjen. Bálint Imre BÉK elnök

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.