A hangért vagy a hang ellenében? Huszty Csabával beszélgettünk

Az Entel akusztikai tervezőiroda változatos portfóliójában zeneművészeti előadóterek, színházak, operaházak, templomok és sportlétesítmények mellett iskola, iroda, kórház és metróvonal is található. Ebben a széleskörű merítésben itthoni és nemzetközi munkák, nagyberuházások és lakossági megbízások, rekonstrukciós tevékenységek, de módszertani, kutatás-fejlesztési projektek is helyet kapnak. Huszty Csabával, az Entel vezetőjével beszélgetünk szakmája kihívásairól és az itthoni helyzetképről.

Építészfórum: Magyarország egyik legnagyobb létszámú akusztikai tervezőirodáját vezeti, hazai és nemzetközi projektekben is dolgoznak. Hogyan mutatná be szakmáját azok számára, akik korábban nem foglalkoztak behatóan az akusztika világával? Kifejtené az akusztikai tervezés főbb irányelveit, módszereit?

Huszty Csaba: Az akusztika egy interdiszciplináris terület, ami a fizikától a biológián és a pszichológián át az esztétikáig sokféle kapcsolódással rendelkezik. Az akusztika egyik fontos szakterülete az építészeti akusztika, ami az épített környezet – kültér és beltér – hangi vonatkozásaival foglalkozik. Tervezési, mérési, ellenőrzési, szakértői és tanácsadói munkákat végzünk, illetve a műszaki szabályozás területén is vannak tapasztalataink. Cégünkben egyébként távközléssel, akusztikával és innovációs, kutatás-fejlesztési tevékenységgel is foglalkozunk: a távközlés és az akusztika számunkra egyaránt az emberek közötti kommunikációról szól, történjen az digitális eszközökkel, élőszóban, vagy a zene útján, az innovációs tevékenységeinkkel pedig ezeket a munkáinkat segítő eszközöket és rendszereket hozunk létre, termékeket fejlesztünk, exportálunk, és lehetőségeinkhez mérten igyekszünk hozzájárulni az akusztika mint alkalmazott tudományterület fejlődéséhez is. A hang érdekében, vagy annak ellenében dolgozunk az építészeti helyzettől függően. A tervezési munkáink legfőbb célja, hogy használható és minőségi kialakítású építmények létesüljenek, amelyekben jó élni, dolgozni, tanulni, gyógyulni, zenélni és élményeket szerezni. A szükséges műszaki és esztétikai minőség ilyen irányú tervezés hiányában esetlegesen tud csak megvalósulni. Ugyan az utóbbi években nagyon sokat fejlődtek a bárki számára elérhető tervező és méretező eszközök is, a szabályozás is egyre több objektív követelményt ír elő, amelyeket célszerűbb, ha szakirányú kompetenciájú szakemberek hangolnak össze. Az akusztika egy jó ideje már megfogható, mérhető, méretezhető szakági tevékenység, melyre egyre nagyobb tudatosságot és igényt látok a beruházói oldalon is. A tervezésben követelményeket hangolunk össze és állítunk fel a szabályozás, a megrendelői igények és a funkció szerint, a méretezést számítások és mérések útján végezzük és a legtöbb érintett szakág terveivel kapcsolatba kerülünk, a munkánk egy része ezekbe közvetlenül beépül.

ÉF: Akusztikai tervezés szempontjából nyilván érdekes az Operaház felújítása - ahol korábbi együttműködés keretében már végeztek zengési méréseket. Mik voltak a fő kihívások ebben a projektben?

HCS: A zenei célú projektek mindig nagyon érdekesek, felemelő érzés a hazai örökséget részleteiben is megismerni, gondozni és ebben alkotni. Sok műszaki és együttműködési kötöttség van minden műemléki feladatban, az ideális állapotot csak közelíteni lehet még a legjobb esetben is, meg persze változik is idővel, hogy mi éppen az ideális. Az Operában például – amelyben a teremakusztikai tervezők közül a magyar tervezőcsapatot mi testesítjük meg – számos olyan vizsgálatot és mérést végeztünk még a projekt elindulása előtt, ami rávilágított a neuralgikus területekre, ahol javítani lehet az akusztikai minőségen. Az elmúlt két-három évszázadban sokat változott a zenei ízlés, a zenebefogadás módja és a hallgatói preferenciák is. Volt idő, amikor a zengést kevésbé preferálták, mint ma, és a zeneművek is egyre nagyobb zenekarokat igényelnek, miközben egyre szélesebb repertoárt kell befogadnia egy ilyen intézménynek. Akusztikai szempontból mondhatnánk, hogy multifunkciós lett az opera műfaja is. Az új akusztikai kialakításban ezt a lehetőséget próbáltuk meg belekomponálni a házba. Több mint harminc kisebb és nagyobb célzott teremakusztikai változtatást vitt be a tervező csapat az auditóriumba, amelyek együttesen javítani és korszerűsíteni fogják az akusztikai helyzetet és megteremtik az akusztikai változtathatóságot is. Olyan eszközöket is használtunk ebben a projektben, ami ma még külföldön sem mindennapos, például mesterséges intelligencia alapú parametrizálást; vagyis a hagyományt, az örökséget és az esztétikát a legújabb technológiákkal támogatjuk. A teremakusztikai tervezés azonban nem állt meg a nézőtéren vagy a zenekari árokban, számos más helyiségben is szükség van a korszerűséghez a megfelelő akusztikai kialakításra, legyen szó balett termekről vagy irodákról.

ÉF: Az itthoni építőipari nagyberuházások témájánál maradva, talán érdemes kitérnünk az irodák akusztikai problémáira is. Szakértői szemmel, milyennek találja az akusztikai minőségét ezen a területen? Mi fog megváltozni a világjárvány után?

HCS: Az egyterű irodák kialakításánál az egyik legfőbb panasz forrása a zaj, az egyszerre megjelenő eltérő igények és tevékenységek összeegyeztetése. A kollaboratív vagy elmélyült munka eltérő akusztikai igényeket jelent, és akkor még nem is beszéltünk az egyterű hívóközpontokról, ahol valószínűleg mindenkinek van olyan korábbi élménye, hogy a telefonos ügyintézés közben egy idegen ügyfélről is beszűrődtek kéretlen ismeretek a beszélgetésbe. Rendkívül sok tanulmány és tudományos vizsgálat foglalkozik ezekkel a hatásokkal, és becsülhető az is, hogy a munkahatékonyság-csökkenés végső soron mennyivel többe kerül ahhoz képest, mint amennyit a bérleti díjon vagy a bérlemény területén meg lehet takarítani. Az egyterű irodák kialakításánál - annak ellenére, hogy egy légtérről van szó - eltérő akusztikai környezeteket alakítunk ki az ott folyó tevékenység alapján. Az egyterű irodák teremakusztikai körülményeit más paraméterekkel mérik, mint amiket más terek esetén megszokhattunk, tehát itt elsősorban nem az utózengési időre, vagy a bevitt hangelnyelő anyagok mennyiségére történik a méretezés, hanem a hang térbeli terjedési tulajdonságaira és a beszédérthetőség, illetve érthetetlenség mérőszámaira. Egy rendkívül előremutató nemzetközi szabvány megalkotásának záró folyamatai zajlanak ezekben a hónapokban, amely ezt a kérdést részletesen tárgyalja és jól működő követelményeket is ad. Ennek hazai bevezetése még előttünk van, de néhány nagyobb fit-out projektben már mi is sikerrel alkalmaztuk. Volt olyan projektünk is, ahol a munkatársak egy részletes kérdőívet is kitöltöttek a tervezést megelőzően, ezek eredményeit a későbbiekben talán publikálni is tudjuk majd. A jelenlegi világjárvány sok korábbi irodai munkahelyet átmenetileg az otthonokba kényszerített, így nemcsak az irodai környezettel kapcsolatos elvárások változtak meg, hanem a lakások akusztikai problémái is felértékelődtek. Nagyon izgalmas, hogy a teremakusztikai szabvány megjelenését követően a hangszigetelési nemzeti szabvány felülvizsgálata is napirendre került.

ÉF: Nemrég megjelent nálunk Göde Andrással közös beszélgetése az új akusztikai szabványról. Mi a véleménye általánosan az eddigi magyarországi kivitelezés minőségéről?

2020 végén a teremakusztikai és elektroakusztikai követelményszabványok megjelenésével most már valamennyi akusztikai részterületre számszerű előírások vonatkoznak. Az új szabványok alkalmazása részben már meg is kezdődött, legalábbis azokban a projektekben, amelyekre rálátunk, ami mindenképpen optimizmussal tölt el. Közben azonban bő fél év telt még csak el a megjelenés óta, így továbbra is dolgozni kell azon, hogy az új szabványokat minél szélesebb kör megismerje és használja. A szabványok is leírják azt a gyakorlati tapasztalatot, hogy a teremakusztikai burkolatok rendszerben működnek, tehát ha valamilyen előírt burkolatot esetleg kiváltanak, lehetséges, hogy más anyagokat is meg kell mozdítani a helyiségben. Többször látom, hogy egy projektben külön versenyeztetik a mennyezeti és falburkolatok beszállítóit, és közben cserélődtek a gyártmányok és műszaki megoldások is, ilyenkor, ha nincs jelen az akusztikus, lehetnek váratlan eredmények a megvalósulás után. A feladataink jellegéből adódóan legjobban a tervezési területre látok rá, ahol két lényeges visszatérő kihívás mutatkozik: az egyik a szervezettség, a másik a finanszírozás. Az akusztikai tervező a tervezési folyamatban folytonosan jelen van, rendszeresen figyeli a szakági tervek alakulását és javaslatai beépülését, ami projektmérettől függően jelentős koordinációs feladatot igényel minden érintett részéről. A másik ilyen terület a finanszírozás: miután a generáltervezői díjak is gyakran elmaradnak a nemzetközi szokásoktól, a visszajelzések alapján úgy tűnik, hogy sok projektben az akusztikus tervezésre sem marad már megfelelő mértékű forrás – legfeljebb néhány mérnöknapnyi terjedelemben. A kamarai tervezői költségnemek között sem szerepel még ilyen cím, ezt majd még érdemes lesz az akusztikai szakmának elérnie valahogy, hogy ezzel mindenki számára tervezhetőbb legyen az együttműködés. Szerencsére sok külföldi jó példa van előttünk.

ÉF: Hogyan ítéli meg az országos helyzetet általában a nemzetközi gyakorlattal összevetve? Mik a lehetőségeink, mi volna az ideális állapot, és hol tartunk ahhoz képest?

HCS: Csak néhány ország nemzetközi gyakorlatába látunk bele közelebbről, de ez alapján úgy tűnik, hogy Magyarországon is sok tekintetben hasonló folyamat zajlik már néhány évtizede, mint ami más országoknál is jellemző, csak még máshol tartunk benne. Az akusztikai szabályozásunk előzményei meglehetősen régre nyúlnak vissza, az 1800-as évek végére, ami azt indokolná, hogy abszolút élen járjunk, de aztán valahogy mégis úgy hozta a sors, hogy a nyugatabbra levő országok közül a legtöbben megelőztek minket. Régiós szinten az építészeti akusztikai gyakorlat terén ma talán a középmezőnyben lehetünk, Lengyelország és Csehország jár előttünk, sok hazai beruházásban vannak még vadnyugati elemek. A szabályozás a lefedettségét tekintve ma már megfelelő, több helyen példaértékű is, a szabálykövetésben és a hatályosulásban még van tere a fejlődésnek, illetve korszerűsíteni kellene sok követelmény értéket is. Ez a munka, ha fontolva haladunk is, de folyik most egyébként. Hasznos lenne a beruházásokban a műszaki ellenőrzési területet erősíteni, hogy a betervezett állapot megvalósulása konzekvensebb legyen, és bár viszonylag kevés akusztikai tervező iroda működik hazánkban, közben a feladatok és projektek száma is elmarad még attól, mint amit a szabályozás és a szükség megkövetelne. Ugyan a legtöbb akusztikai tervező iroda most teljes kapacitáson üzemel, mégis, egyszerre van munkaerő és munkahiány, az akusztikus cégek adatait elemezve pedig látható, hogy a termelékenység is alacsony. Sok szituációban az akusztika egy kipipálandó, vagy utólag, panasz esetén felmerülő mellékkörülmény, vagy a tervezés csak valamelyik részterületre (pl. a zaj elleni védelemre, vagy a hangszigetelésre) korlátozódik. Az öt akusztikai szakág (épületakusztika, teremakusztika, gépészeti akusztika, zaj- és rezgéscsökkentés és elektroakusztika) közül nem mindegyik merül fel minden projektben, de a legtöbb esetben valamelyik négy terület méretezési feladatait ezekből általában el kell látni. Azt remélem, hogy most, hogy a szabályozás teljes lefedettségű, emelkedni fog majd az általános akusztikai minőségi szint. Ez igen lényeges lenne, mert az egészségünkre is közvetlen hatással van a beltéri környezet hangi kialakítása: az akusztika nem luxus és méretezése nem váltható ki esztétikai megoldásokkal. A túlzott mértékű zaj egyebek mellett növeli a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kockázatát, és azonnali, mérhető tüneteket is kivált, másfelől versenyképességi kérdés is, például az oktatásban. Az építészeti akusztikai tervezési terület a keresleti és kínálati oldalon is egyértelműen fejlődik és egyre jobban beépül a hazai tervezési gyakorlatba. Lényeges viszont, hogy a beruházásokban is legyen forrás akusztikai költségtételekre, mert jobb akusztikai környezetre van szükség az épületeinkben. Számunkra az egyik legnagyobb örömöt és szolgálatot ezért az oktatás és az egészségügy épületeiben történő akusztikai tervezés jelenti.

Az Akusztika tematikus hét szerkesztője Kaincz Orsolya.