A kedvezményes lakásáfa megszüntetése lassítja a GDP-bővülést

A kedvezményes lakásáfa kifutása utáni gazdasági, építőipari, foglalkoztatási negatív hatásokra és az új lakások áremelkedésének várható gyorsulására hívja fel a figyelmet egy tanulmány.

Az új lakások kedvezményes áfakulcsának év végi megszűnése gyorsítja a lakások drágulását, hátráltatja a modernizációt és a lakóépületek energiahatékonyságának javítását, csökkenti a kínálatot és jelentős kockázatokat hordoz az újra a válság előtti szintre felépülő építőipari kapacitásra, a kisebb cégek jövőjére, az ágazat teljesítményére, így végső soron a GDP növekedésre – derül ki az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont „Az újlakás áfakulcs emelésének várható lakáspiaci hatásai" címmel megjelent, legfrissebb tanulmányának megállapításaiból.

A tanulmány szerint, az újra 27 százalékra emelkedő áfakulcs hatására érdemben csökkeni fog a következő években a lakásépítések száma, és jelentős drágulás várható az újépítésű lakások, majd a használtak piacán is. A tanulmány rámutat, hogy egy ingatlanfejlesztési ciklus 2-3 éves folyamat, így jelentős volumen kibocsájtás újra leghamarabb 2022 után várható, amennyiben az áfa mértéke 27 százalékra emelkedik.

A kutatás azt is megállapította, hogy a 27 százalékos kulcs a legmagasabb Európai Uniós összehasonlításban: 24 országban 25 százaléknál alacsonyabb az áfakulcs, nyolcban pedig 10 százalék, illetve az alatti mértékben terheli az újlakásokat az áfa. Több országban is egyszámjegyű a kulcs, például Romániában, Szlovéniában vagy Portugáliában, de a távozó Egyesült Királyságban is.

Az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont Az újlakás áfakulcs emelésének várható lakáspiaci hatásai címmel megjelent tanulmánya: https://eltinga.hu/data/_uploaded/file/research/ELTINGA_velemeny_afa.pdf