A BIVAK és a Tér és Forma Építész Iroda I. díjas pályaműve a Magyar Építészeti Központ és Múzeum pályázatán

Ahogy arról mi is beszámoltunk, sikeresen zárult a Magyar Építészeti Központ és Múzeum épületegyüttesére kiírt tervpályázat. A pályaművek közül elsőként a BIVAK és a Tér és Forma Építész Iroda közös pályaművét mutatjuk be olvasóinknak, amelyet a bíráló bizottság első díjban részesített.

Bevezető - Tervezési alapgondolat

A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ a Kárpát-medence legjelentősebb építészeti közgyűjteménye, a magyar építészet egészének reprezentációját ellátó intézmény. A magyar építészet meghatározó alkotóinak és alkotásaik dokumentumainak felkutatásával, gyűjtésével, kezelésével, illetve a magyar örökségvédelem intézményi szintű archiválásával, örökségvédelmi kutatással és dokumentálással foglalkozó központ a Városligeti fasor és a Bajza utca által határolt tömbben, a Millennium örökségének továbbfejlesztése révén az elmúlt évtizedben az ország és a főváros kiemelkedő kulturális negyedévé varázsolt Városligettől rövid sétatávolságra találta meg méltó helyét. Az egykori Herczel és Grünwald szanatóriumok megújuló épületei, a helyreállított Walter Rózsi villa és az új épület alkotta campus szellemi kapcsolatrendszerét az épületek és a közvetlen szomszédos református templom és parókia, az evangélikus gimnázium és templom alkotói is kijelölik.

A Walter Rózsi villát Fisher József és felesége Pécsi Eszter tervezte, báró Herczel Mór szanatóriuma Quittner Zsigmond munkája, a későbbi átalakításokon Ray Rezső, Pogány Móric, Tőry Emil dolgoztak; a szomszédos református templom és parókia együttes tervezője Árkay Aladár, az evangélikus iskolaépület és templom Pecz Samu alkotása. Ebbe a szellemi örökség meghatározta térbe helyezzük el a Magyar Építészeti Központ és Múzeum új főépületét, amely archetipikus formájával nagyvonalú kortárs épület, tetőfelületének kialakításával egyúttal mély főhajtás a történeti korok mesterei és egy olyan időszak előtt, amely tradíciót és modernitást egységben látva hozta létre a magyar építészet máig meghatározó, nemzetközi mércével is kiemelkedő alkotásait. 

Az új főépület szimmetrikus, mint egy templom - titokzatos, mint egy csűr - ragyog, mint egy palota. Építészeti történetek és titkok őrzője a pajta-szerű tömeg, amely telepítésével reflektál a Városligeti fasor kertjeiben álló szomszédos villákra. Az új főépület a Herczel- és Grünwald szanatóriumok léptékéhez igazodik, azok mintájára szabadon álló telepítéssel. Tömör tetőfelületével azonban markánsan különbözik a telken lévő többi épület architektúrájától, ezzel is jelezve belső tartalmának különbözőségét, ettől válik kontextusában jelszerűvé. Az épületegyüttest alkotó markáns elemek - a főépület, a két egykori szanatórium épület, a Walter Rózsi villa és az új spacebox - által meghatározott köztes szabad tér a kompozíció egyenrangú része.

A markáns, szigorú tömeg tetőfelülete egyedi, égetett, lüsztermázas cserép héjazatot kap, melynek plasztikus felületén a nap- és holdfény minden napszakban különleges és megismételhetetlen táncot lejt. Legyen ez a 2.600 négyzetméteres tetőfelület és 40.000 darab unikális cserép, Budapest szívében, a magyar kézművesség és építőmesterség ünnepe! A tető alatt rejtező nagyvonalú térben sok kisebb világ - konferenciaközpont, kiállító- és találkozó terek -  szervesülnek egésszé az idelátogató szakmabeliek és az érdeklődő közönség felfedezésére várva.

Területalakítási, elhelyezési és építészeti koncepció
Beépítési paraméterek

A telek központi részére állított szabadon álló főépület osztja fel a területet reprezentatív és funkcionális egységekre. Kijelöli a megérkezés útvonalát, a zöldfelületeket, a város felé megnyitott előteret és lehatárolja az  alkotó udvart és a kiszolgáló tevékenységek tereit. Az épületek és a köztes terek alkotta ‘campus’ a környező beépítés ritmusába illeszkedik úgy telepítését, mint léptékét tekintve. A Városligeti fasort szegélyező telkeken épült villák az utcafrontról visszahúzódva, az utca tengelyére merőlegesen mélyen benyúlnak a környező tömbökhöz képest jóval nagyobb kertek belsejébe. A tömbbelsőbe helyezett főépület ezzel egyező karaktert mutat a Városligeti fasor felé, míg a Bajza utca felől a visszahúzódó főtömeg által szabadon hagyott előkert a Reformációi emlékparkra illetve az ezt keretező Evangélikus Gimnázium épülete által képzett teresedésre reagál - egyúttal teret biztosítva, hogy a Walter Rózsi villa hófehér kubusa is megfelelő hangsúlyt kapjon az összképben. 

Úgy helyeztük el az új főépületet, hogy a Városligeti fasor és a Bajza utca felőli feltárás, az intézménybe való megérkezés egyaránt emblematikus látványt mutasson. A Bajza utca felől kialakított közhasználatra megnyitott, fákkal, növényekkel gazdagon borított városi téren keresztül mutatja a főépület a hosszabbik "arcát", ez szolgál az együttes reprezentatív bejárataként. A Városligeti fasor felől érkezve, az épület a két szanatórium épület között, mintegy történeti keretbe ágyazva, hátrébb húzódva jelenik meg a rövidebb, pavilon-szerű homlokzatával. A Bajza utca felől jórészt új telepítésű ligeten, itt a fasor irányából a meglévő vegetáción keresztül tárul fel az épület látványa, szintén szabadon álló tömegként.

A főépület olyan nyitott fedélszék átirat, mely a reprezentatív közösségi és az általános látogatói funkciókat foglalja magában. Ez az intézménybe való megérkezés központi tere. Látszó, plasztikus szerkezetét gazdagon átjárja a fény. A belső héj alatt többrétegű funkcionális programot helyeztünk el “ház a házban" szerkesztéssel. A fő fogadótér és a vertikális közlekedő kialakítása biztosítja a nagy belső térbe való átlátást a pincétől a felső szintekig, ami az ünnepélyesség mellett az épület funkcionális struktúráját is átláthatóvá, könnyen értelmezhetővé teszi.

Kapcsolódás a városi szövethez, kapcsolódás egymáshoz

A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ épületegyüttese - a meglévő megújuló történeti épületek és az ezekhez és a tágabb környezethez finoman illeszkedő, mégis hangsúlyos új főépület - szervesen illeszkedik a városrész épített szövetébe és természeti közegébe. A főépület a Városligeti fasor villáinak tömeg-ritmusára reflektál, az épületek között kialakított térrendszer pedig szervesen illeszkedik a közvetlen szomszédság közterületi rendszeréhez. A szabad terek nyitott, átjárható kialakítása gazdagítja a kialakult városépítészeti miliőt, nemcsak esztétikai, de ökológiai vonatkozásaiban és a társadalmi hasznosság, a helyi közösség számára kínált lehetőségek tekintetében is. A kialakuló reprezentatív tér és park növényállománya, a játszótér, pihenőkert és a nyitvatartási időben, illetve rendezvényekhez kapcsolódóan aktív szabadtéri műhely és alkotó tér (a spacebox funkcióival együtt) a környéken élők rekreációs és találkozási helye is. A városligeti múzeumi negyed mellett számos kulturális értékkel rendelkező intézmény található a környező városrészben, ezek méltó társa lesz az új intézmény. 

A meglévő és az új épületrészek építészeti egységet alkotnak, ezt az épületek közötti fizikai kapcsolatok is megerősítik. Közvetlen, felszín alatti, az időjárástól védett látogatói összeköttetést biztosítottunk a főépület és a Herczel-épület között, az ideiglenes és az állandó múzeumi kiállítások, a múzeumpedagógiai-könyvtári terek, egyéb funkcionális terek összefűzése céljából. Az összeköttetés a -1 szinten történik, a föld alatti terek világítóudvarról természetes megvilágítást (és szellőztetést) kapnak. 

A három épület között a felszín alatt ugyancsak zárt összeköttetést biztosítottunk a kutatók és dolgozók számára a -2. szinten, ami a látogatók elől teljesen lezárt. Innen érhetők el a tervtárak és a raktárak a Grünwald épületből is. A Walter Rózsi-villához, illetve a 6-os és 7-es épületekhez a telken belül a szabadban vezet összeköttetés a kert és tájépítészeti koncepcióba illesztett módon.

A szanatórium épületekhez kapcsolódó kerítések a Városligeti fasor egységes kerítéseihez illeszkedve felújításra-rekonstruálásra kerülnek, a két egykori szanatórium épület ezáltal teljesen lezárható a közforgalom elől (nyitvatartási időn túl). Az új főépület előtti tér azonban nem kap kerítést, így a telek nyitottan látogatható. Fontosnak tartottuk ezt a nyitottságot, hogy minél vonzóbb legyen a központ és szerves részévé váljon a környék közterület rendszerének. 

A Bajza utcai telekrész utcagalériával kapcsolódik a közterülethez, amely egyfajta “kirakatként" működik: a cél az itt folyó az alkotó- és kutatómunka bemutatása installációk, plakátok segítségével egyúttal meghívás közvetítése az épület kiállításaira, programjaira. Ez egy városias, burkolt köztér-sáv, amelyen át főépület előterét képező ligetbe jutunk. A fűrészelt kőburkolat a nyári, meleg időszakban folyamatos áztatást és párásítást kap, ezáltal egy sejtelmesen tükröződő, de járható “vízfelület" fogadja a látogatókat. 

Ezen a térsávon át egy városi kertbe jutunk, a fás-ligetes területen át vezet az út a főépület bejáratához. A másik érkezési irány a Városligeti fasor felől a két szanatórium közötti telekrészen át lehetséges, a meglévő faállomány megőrzésével adott ligetes parkon át. A Herczel és Grünwald épületek jelenlegi bejáratai is aktívak maradnak, a Grünwald épületben a dolgozók, a Herczel épületben a látogatók számára biztosított az intézménybe történő belépés. 

A Herczel villa magasföldszinten elhelyezett étterme, a főépületben kialakított kávézó az installációs udvarral és a spacebox-szal egy szintre került. Az installációs udvarhoz kapcsolódva a Herczel épület mellett tematikus játszótér kerül kialakításra. Mind az étterem, mind a kávézó és teraszaik felől közvetlen kapcsolat van ezen aktív terek irányában. Ezáltal a köztér a környező lakosság találkozóhelyeként is működik, nem csak az intézménybe látogatók számára nyitott. 

Belsőépítészeti, technológiai, infokommunikációs megoldások

"…mindig úgy kell nézni egy épületszerkezetet, mint hogyha benne lennél a szíved helyén a mellkasodban és belülről látod a szerkezetet. Ez az organikus építészet-szerkezet." - Kós Károly gondolata nyomán a tető alatt rejtező nagyvonalú térben sok kisebb világ - konferenciaközpont, kiállító- és találkozó terek -  szervesülnek egésszé az idelátogató szakmabeliek és az érdeklődő közönség felfedezésére várva. A belső terekben ez az organikus szemlélet érvényesül, a kulcsfontosságú terekben a szerkezetek láthatóak a maguk nyers őszinteségében. A tetőforma látványos vasbeton gerendarács bordáit CLT mezők töltik ki, így alapvetően a fa felületek dominálnak a közönségforgalmi terekben, így otthonos, barátságos, meleg tónusú, fényes terek jellemzik a házat.

Máté Tamás, Vass-Eysen Áron, Vesmás Péter