Épülettervek

A négy torony és az ötödik - Millenáris Széllkapu ötletpályázat

1/11

Forrás: Eke Dániel

Forrás: Eke Dániel

Forrás: Eke Dániel

Forrás: Eke Dániel

Forrás: Eke Dániel

Forrás: Eke Dániel

Forrás: Eke Dániel

Forrás: Eke Dániel

Forrás: Eke Dániel

Forrás: Eke Dániel

Forrás: Eke Dániel

?>
Forrás: Eke Dániel
?>
Forrás: Eke Dániel
?>
Forrás: Eke Dániel
?>
Forrás: Eke Dániel
?>
Forrás: Eke Dániel
?>
Forrás: Eke Dániel
?>
Forrás: Eke Dániel
?>
Forrás: Eke Dániel
?>
Forrás: Eke Dániel
?>
Forrás: Eke Dániel
?>
Forrás: Eke Dániel
1/11

Forrás: Eke Dániel

Forrás: Eke Dániel

Forrás: Eke Dániel

Forrás: Eke Dániel

Forrás: Eke Dániel

Forrás: Eke Dániel

Forrás: Eke Dániel

Forrás: Eke Dániel

Forrás: Eke Dániel

Forrás: Eke Dániel

Forrás: Eke Dániel

A négy torony és az ötödik - Millenáris Széllkapu ötletpályázat
Épülettervek

A négy torony és az ötödik - Millenáris Széllkapu ötletpályázat

2014.05.19. 11:46

Projektinfó

Tervezés éve:
2014

Stáblista

Tervezők: Bene Tamás, Eke Dániel, Hüttl Sarolta, Járay Janka, Soltész Judit

A fiatal építészek által készített pályamunka kulcseleme a Ganz csarnokból megmaradó négy-, valamint a Melegpörgetőből megmaradó ötödik "torony", amelyek befogadják a parkba illesztett funkciókat. Bemutatjuk a megvételt nyert tervet.

Az örökség és a folytatása 

A Minisztérium épülete és a D épület nagy részének lebontásával megnyílik a "szélkapu". A felszabaduló terület egészén park alakítható ki, ami a környék lakóinak sport és szabadidős tevékenységeit a szomszédos teniszpályákkal, jégpályákkal, sportpályákkal, valamint a Millenáris Parkkal együtt szolgálja ki, ezáltal az eddig kihasználatlan területet bevonhatjuk a város életébe.
A Ganz épületek fizikális örökségeit: a nagy tereket, a magasságokat, az épületekben rejlő rengeteg anyagot értékként fogadtuk el, s ezt alapul véve alakítottuk a tervünket.

Forrás: Eke Dániel
6/11
Forrás: Eke Dániel

A nagy burkolt teret tágas parkká alakítottuk, a nagy magasságot kihasználtuk arra, hogy a városi forgatagból kiszakadva különleges téri helyzetekbe kerülhessünk, a rengeteg anyagot pedig beépítettük, ahol lehetett épített formájában használtuk fel.

A terv két fő eleme a gyárépületekből megtartott négy, s az ötödik nagy torony, belsejükben az épített környezetet igénylő funkciókkal és az őket körbefonó tisztásokkal teli, hullámzó nagy park. A tisztásokkal szabdalt, hol besűrűsödő, hol kiritkuló burjánzó kert oldja fel a tornyok megdöbbentő méretű csarnokot idéző szerkezetét, elrejti vagy megmutatja lábukat, így az egykori csarnok megtartott részei egyedül fentről vagy messziről válnak vizuális egységgé, jellé. 

Forrás: Eke Dániel
2/11
Forrás: Eke Dániel

A négy torony és az ötödik
A parkban elhelyezett funkciókat befogadó épületeket a meglévő elemekre építettük. Az új funkció befogadására megtartottuk a Melegpörgető épületének beton tömegét, és a D csarnok épület egyben értelmezhető egységeit, a 4 üvegtetős állást, a négy tornyot és az ötödiket.
A sporthoz és kultúrához köthető funkciók ezekbe a tornyokba, eltérő magasságokba kerülnek. A négy torony különböző mértékben feltöltődik födémekkel, változó méretű, lebegő szabadtéri placcokkal, sportpályákkal, mászófallal, uszodával, kávézóval, kilátóval és kiállítótérrel.

A nagy park
A park kialakításánál a legfőbb szándék egy hullámzó zöld egység létrehozása volt, amely a Margit körútról a Millenárishoz vezet be, miközben közösségi és privát terek, tisztások sorát kínálja fel használatra.

A kert északi felében kialakított szabad, vadvirágos domboldal a melegpörgető épülete és a szemközti torony lába között létrehozott kiülős terasz és a Margit körút felőli gördeszkás placc burkolt felületeivel együtt alkotja a park nagy, nyitott közös használatú nyüzsgő tereit. A burjánzó zöldben felbukkanó különböző méretű és védettségű eldugott tisztások pedig a park elvonulásra, visszahúzódásra alkalmas intim tereiként szolgálnak. Itt jógázni, tornázni, olvasgatni, piknikezni, fetrengeni vagy akár órát tartani lehet. A kert megalkotásánál természetszerű, vadregényes hatás elérésére törekedtünk. A különböző léptékű terek nagy része burkolatlan, ebben a parkban a szabad területeket igazán kertként lehet használni. A négy torony park sűrű, mozgalmas zöldjét keskeny ösvények hálózzák be, csak a környező utcák felől határolják nagyobb burkolt felületek, sétányok.

Forrás: Eke Dániel
6/11
Forrás: Eke Dániel

A növényalkalmazásnál a terület adottságaihoz igazodva főként honos, erdeinkben is előforduló fa és cserje fajokat választottunk, melyek jó alkalmazkodó- és várostűrő képességüknek köszönhetően alkalmasak a jelenleg kopár terület parkosítására. A kertben a nagyobb termetű és szép habitusú kőris, juhar, szil, hárs és gyertyánfákat a virágukkal és termésükkel díszítő kisebb körte és berkenye fajokkal vegyesen telepítettük. A kiválasztott fafajok kiváló társuló képességük folytán vegyesen és változatosan kiültetve harmonikus egységet alkotnak, s viszonylag gyors növekedésük következtében hamar betöltik térhatároló szerepüket.

A park fái a kert nagy részében sűrű mesebeli erdőt képeznek, melyet a tisztások alkotta szövevényes rendszer hálóz be. A zöld sűrűjében egy-egy foltot szabadon hagyva létrejött kisebb-nagyobb tisztások a határoló facsoportoktól függően eltérő védettségűek, egy részük teljesen elszigetelt, máshol nem zárulnak körbe, változatos térszituációkat eredményezve ezzel. Egyes térrészek közepén magányos nagy fa áll, vagy kis tavacska jelenik meg, máshol teljesen szabad zöldfelület tárul elénk, eltérő térélményt nyújtva a tisztások használóinak.

Ezeket a belső, intim tereket hol egységesen körte, berkenye vagy gyertyán fákkal vettük körbe, hol vegyes, laza facsoportokkal határoltuk azokat. A különböző változatok a tavasszal virágba borult körték gyűrűje, a termésével díszítő berkenye kör, vagy a szövevényes ágrendszerű gyertyán koszorú, mely a sokáig le nem hulló levélzetével, akár egész télen falként veszi körbe az eldugott kertrészeket, mind izgalmas, különleges hangulatot kölcsönöznek az egyes tisztásoknak.

A park napos fekvésű felében, a mélygarázs födémszerkezetén löszös termőföld felhordásával dombot alakítottunk ki, melyen vadvirágos fűmagkeverék vetésével, valamint ellenálló, virágzó évelők kiültetésével, zsályával, cickafarkkal és veronikával tarkított virágos rétet hoztunk létre. Ez a szabadon hagyott, nyílt zöldfelület a park fő közös használatú térrésze, találkozópont, ahonnan a park vadregényes képe tárulhat elénk. A domboldal szabad kertmoziként is szolgálna: esténként a melegpörgető hatalmas, tömör falfelületére vetített filmeket lehetne innen élvezni.

A park kapcsolata a várossal
A parkot – a nyugodt tömbbelső érzést megőrzendő – a környező forgalomtól sűrű fatelepítéssel és épített elemekkel védjük, mely a Millenáris Parkra is jellemző. Az új park karakterében mégis eltér a Millenáris parktól, csak finoman illeszkedik hozzá, utak fűzik össze a Fogadó mindkét oldalán a két részt.
A két kert közti forgalmat, a Fény utca egy szakaszán a földfelszín alá vezetjük, így biztosítva a zavartalan átjárást a két parkrész között. Innen nyílik a park egy része alatt kiépített mélygarázs. A 100 férőhelyes parkoló megépülése csökkenti a környék utcáinak telítettségét, így a közterületek használhatóbbá válhatnak.

Forrás: Eke Dániel
10/11
Forrás: Eke Dániel

A Négy torony parkot a Margit körút felől, sugárúti sétány övezi a meglévő ostorfa fasorral, s széles járdával. A park védelmét szolgálja a körúttal párhuzamosan futó, a régi városfallal szemben lévő új fal. A bontott anyagból épített fal park felé eső oldala burkolt, a városi vagányok, biciklisek, gördeszkások, rollerezők területe.

A Négy torony park és a mellette tornyosuló bevásárlóközpont között egyszerű, de széles, nagyvárosi sétány húzódik, mely a Millenáris Park főtengelyébe vezet. A Kisrókus utca felől több kisebb úton lehet a parkba beszűrődni, a finoman sűrűsödő növényzet között.

A területet szórt burkolatú, kevésbé kiépített útrendszer hálózza be, mely feltárja a park szövevényes rendszerét, míg a határoló fő útvonalak, valamint a gördeszkás park és a melegpörgető kiépített környezete szilárd burkolattal veszi körbe a burjánzó kertet. A határoló területek terméskő burkolatának egységét a szabályosan, raszterben telepített virágzó körtefák és gömbkőrisek sora oldja, mely a kávézó teraszán árnyékokoló szereppel bír, míg a forgalmasabb sétányokon a tengelyességre erősít rá.

A kialakítás szempontjai
Meglévő tartószerkezet hasznosítása: a 4 állás, vagyis a 16 oszlop, 8 rácsostartó, a 4 üvegtető és a Melegpőrgető betonmagjának megtartása.

Sport és kultúra funkció: Kosárpálya, focipálya, öltözők, lelátók, falmászó torony, uszoda, műugró torony, kávézó, kiállító és kilátó térrel.

Lebegő hatás elérése: a tornyokban elhelyezkedő funkciók nem érnek le a földre. Az új födémek különböző magasságokban helyezkednek el. A tornyok alatt a park megszakítatlanul hullámzik.

Átlátások, térbeli kapcsolatok: A 4 toronyba két lépcső és egy lift vezet fel. A tornyokat keskeny hidak kötik össze. Az egyik sportpályáról a másikra átlátni. Így válhat lelátóvá a pálya.

A park és a toronylábak kapcsolata: a lábakat különböző módon fonja körbe a park, hol szinte bekebelezve azt, hol megmutatva a nyers elemeket.

Változó terek és felületek: a kávézó alatt burkolt felület, a mászófal körül sűrű növényzet, a kosár és focipálya alatt pedig tisztások találhatóak, egy- egy toronyláb itt előtűnik.

Távolról jel: a négy torony egységes kép a távolból. A tornyok felső szintjeiről az egész környéket belátni a Rózsadombtól az Árkay templomtornyon át a Budai várig.

A park, mint hullámzó zöld egység, melyben nagy szabad közösségi terek és eldugott, intim térrészek váltják egymást Közösségi tér: a nagy domboldal és a burkolt terek + Privát terek: különböző méretű és védettségű tisztások.

Bene Tamás - Eke Dániel - Hüttl Sarolta - Járay Janka - Soltész Judit

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.