A paksi téglagyár revitalizációja – Laki Benjámin Breuer Marcell-díjas diplomaterve

Laki Benjámin diplomamunkájával a paksi téglagyár revitalizációjára tesz javaslatot. Célja többek között a téglagyár építészeti emlékének részbeni megőrzése, a terület integrálása a város életébe, illetve egy közösség formáló, alternatív lakhatási forma megteremtése.

A fenntarthatóság napjaink megkerülhetetlen kérdésévé vált. Leendő építészként úgy gondolom, egy projekt szabad helyszínválasztása szorosan összefügg az említett témakörrel, melynek talán egyik kulcsfontosságú kérdése: új vagy újrahasznosított?

Helyszínválasztás

Diplomamunkám helyszínéül a szülővárosomban található paksi téglagyárat választottam. A terület a város északi peremén, a 6-os főút mentén helyezkedik el, mint Paks lehetséges északi kapuja több potenciált is rejt magában. A gyár közel 120 éves működése után 2009-ben hosszú agonizálás után zárt be, azóta pedig üresen áll.

Témaválasztás

Fontosnak tartottam, hogy olyan témakört válasszak, amely személyes érintettségemen túl lehetséges választ adhat egy társadalmi problémára is. Végül így jutottam el a lakhatási válság kérdéséhez, amit jómagam frissdiplomásként is érzékelek, mennyire nehéz és anyagiakban megterhelő manapság a megfelelő lakhatás megteremtése. Az albérletek magas ára és a lakásvásárlás nehézségei mind aktuális problémák. A két opció mellett több otthonteremtései lehetőségről is beszélhetünk, mint például cohousing, önkormányzati bérlakások vagy fecskeházak. Ezek fellelhető száma és minősége sem kínál reális esélyt a megfelelő lakhatás megteremtésére.¹

A választásom végül a fecskeház programra esett, amely azon hátrányos szociális helyzetben lévő fiataloknak szól, akik 35 év alattiak és nem rendelkezndek önálló ingatlannal. Az 5 évre szóló pályázat egyetlen kikötése, hogy lakás-előtakarékosságot kell fizetni, melyet 5 év után az illető kézhez kap. Az albérletekkel szemben itt havi 10-15 ezer forintos költségteherről beszélünk.

Építészeti felmérés, értékek meghatározása

A projekt első lépése a gyár és környezetének felmérése volt. Műszaki dokumentációk hiányában a gyárat manuálisan, lézeres távolságmérő eszközzel és mérőszalaggal mértem fel. A felmérés a földszinten található Hoffmann-féle körkemencét, a határoló szerkezetet és az északi, illetve déli oromfalat érintette.

A projekt következő szakasza az értékek meghatározása volt. Ehhez kapcsolódóan már az első pillanatban volt egy vízióm, ami a terület letisztítására fókuszál, ezzel tájba illesztve az egyetlen domináns tömeget, a kemencét. A bontási törmelék adta nagymennyiségű kisméretű tégla a terv során újra hasznosításra kerül kültéri járófelületeknél illetve a kemence új padlószerkezeténél.

Funkció program

A funkció programot három irányból közelítettem meg: kedvező lakhatás, közösségteremtés és értékőrzés. Ezek mindegyike a téglagyár egy adott részterületére fókuszál, azonban a közösségteremtés központi szerepet kap a kialakított programban.

Amíg a ringen egy privát fecskeház kialakítását javaslom, addig a kemence keleti csatornáját publikus kemencegalériává alakítottam. Ez északon a műszárítók helyére tervezett kávézóba torkollik.

A gyárak egyik legmeghatározóbb eleme a gyárkémény, melyet állapota miatt elbontásra ítéltem. Ehhez kapcsolódóan egy kimozdított szimbólumra adok javaslatot kilátó formájában.

A gyár északi területén, a téglaszárító kellerek helyére elkerített, parcellásított közösségi kertet terveztem.

Az így kialakult program nem csak egy fecskeháznak ad otthont, de valamelyest kulturális és agrár decentralizálása is a városnak.

Kávézó

A kávézó belső magja a széles tömege miatt nagymértékben árnyékolt. A tér benapozásának orvosolására három oldalról függönyfal adja a határoló szerkezetet. A déli oldalon egy teljes felületű beépített szekrény és a mögötte lévő könnyűszerkezetes fal biztosítja a kemence és a kávézó között az épületszerkezeti és épületfizikai határ kialakítását.

A terv meghatározó anyaga a fa lett, ami a kávézó terében is megmutatkozik. A tervben találkozhatunk vele a fő tartószerkezeteknél, a falaknál, nyílászáróknál, falburkolatoknál és belsőépítészei elemeknél is. A kemencegaléria bejáratát egy anyagában és színében idegen boltíves elem pozícionálja.

Kemence

A kemencét funkciójában szétválasztottam, amíg a nyugati csatornában gépészeti helyiség, fecskelakás tárolók, mosdó, személyzeti helyiségek kaptak helyet, addig a keleti traktusban az értékőrzést biztosító kemencegalériát alakítottam ki.

A bemutatótér három részre bontható: a Sánc-hegy, a Hoffmann-féle körkemence ismertetése és a paksi téglagyár bemutatása. A tárlat anyagát fotók, tárgyi emlékek és működéstechnológiákat bemutató magyarázó ábrák adják. A galéria végén egy vetítésre, előadásra alkalmas platformot alakítottam ki.

Mivel a kemence időszakos használatra lett tervezve, temperált térként funkcionál, amit az új padlószerkezetben kialakított padlófűtési rendszer biztosít.

Fecskeház

A fecskeház alapja egy feltevésen alapul, miszerint a meglévő falazott pillérek és az azon végig futó új peremgerenda teherbíró képessége elegendő az új épület ráültetéséhez. A fecskeház fő tartószerkezetét rétegragasztott gerendák adják, amik a vasbeton peremgerendákra ülnek, így szabadon hagyva a kemence tömegét. Erre a rácsra épül maga a fecskeház, aminek elsőszámú építőanyaga a rétegragasztott CLT fapanel. A felesleges terhek elkerülése érdekében fontos szempont volt a könnyűszerkezetek és a száraztechnológiák használata is.

A fecskeház szerkezeti raszterét jellemző logikus rendszernek köszönhetően az épület belső térelrendezése tiszta, átlátható alaprajzot eredményez. A fecskeház északi és déli végét egy-egy terasz zárja. Délen a lakóknak kialakított közösségi térbe érkezünk. A teret hangszigetelt válaszfal osztja ketté: közösségi konyha-nappalira továbbá egy közösségi irodára. A közösségi terek és a lakások között egy zsilipszerű funkcióhalmaz kapott helyet, ami magába foglal egy vendégszobát, a szeméttárolót, egy koedukált mosdót és a gépészeti helyiséget. Majd a lakások következnek.

Fecskeház belsőépítészet

A fecskeháznál törekedtem egy egységes, letisztult belsőépítészet kialakításra. Az egyedi bútoroknál rétegelt lemezt alkalmaztam. A rétegelt lemez nagy ellenálló és magas szilárdsággal rendelkező alapanyagot biztosít.  A belső terek homogén fa textúráján kívül a színek használata is kiemelt szerepet kapott. A bútorok negatív elemeinél a rétegelt lemezt felváltja a színes, matt laminált bútorlap. A színek pontszerű, mértékletes használata a térben pozitív pszichológiai hatást gyakorol a komfortérzetünk szempontjából. A terek homogén, középtónusú szürke vinil padlóburkolatot kaptak.

A növények használata a belső terekben kellemesebbé teszi a térben való tartózkodást, növeli a komfortérzetet, csökkenti a stresszt, így azok használata fokozottan ajánlott.

Fecskelakások

A fecskelakások megközelítésére egy középfolyosós rendszert választottam. A magas, keskeny folyosón a lakások bejáratát visszahúzott, negatív felületek jelzik. Ezzel megbontva a tér erős, csőszerű struktúráját. A folyosót a gerincen elhelyezett távvezérelt tetőablakok világítják meg. A tetőablakok biztosítják a lakások és a közösségi terek megfelelő átszellőztetését is.

A lakások alapterülete 25 m², amit egy 10 m²-es galériaszint egészít ki. A belsőépítészet a korábbiakban ismertetett módon alakul. A bejárat mellett teljesfelületű beépített szekrény ad tárolásra alkalmas felületet. A galériára való feljutást egy létra biztosítja, ami a beépített szekrénybe tolható. A galériaszinten a háló található, ezalatt kapott helyet a fürdő és a beépített kiskonyha.

Homlokzatképzés

A fecskeház homlokzatképzésénél indusztriális hatásra törekedtem, ezért a tető és a homlokzatburkolat is trapézlemez burkolatot kapott. A meglévő (kemence) és az új szerkezet (fecskeház) kapcsolatát árnyékfuga jelzi. A vízelvezetést egy egyszerű csüngőeresz biztosítja.

Kilátó és közösségi kert

A kilátót a kémény és az északi feljáró tengelye pozícionálja. Magas, szoborszerű, filigrán kialakítása a kémény tömegét idézi. A kitekintők elhelyezését a merevítések helye határozta meg. Keletre és nyugatra is minden második szinten van nyitás: keleten a Duna irányába, nyugaton a Sánc-hegy felé.

A kellerek elbontásával felszabadított terület alkalmasnak bizonyult egy közösségi kert létrehozására. Végül ehhez kapcsolódóan a kemenceépület folytatásában az első számú tsz. keller egy részét megtartottam, integrálva azt a közösségi kertbe. A tsz. keller egy fedett pihenőnek, tárolóknak, öltözőbódéknak és egy komposztáló WC-nek ad helyet.

¹ JELINEK Csaba (szerk.): Éves jelentés a lakhatási szegénységről - Habitat for Humanity, Budapest, 2019, 39 p., online hozzáférés: https://habitat.hu/sites/lakhatasi-jelentes/

A diplomamunka Breuer Marcell Diplomadíj Master fokozatában részesült. A teljes diplomamunka ezen a linken megtekinthető.

Laki Benjámin

Szerk.: Nemes D. Nikolett