A RAG Építészműhely megvételt nyert terve a Ranolder-iskola pályázatán

A RAG Építészműhely pályaműve három sarkalatos pontra támaszkodik: átjárható, egymáshoz kapcsolódó udvarok, zöldfelületek és közterek rendszerének megteremtésére; a területre jellemző építészeti karakter megőrzésére és újraértelmezésére; valamint az intézményi kontinuitás fenntartására.

Elmélyedés

Tervezési terület
Keszthely városközponti karakterét a történeti városmag és a körülötte elterülő, jellemzően kisvárosias jellegű beépítés határozza meg. A telekbeépítések általánosságban zártsorúak, ezáltal biztosítva a terület történeti jellegének kontinuitását. A belvárosi szövetben az épületek zárt, kisvárosi beépítésű, szabálytalan alakú zárványos tömböket alkotnak. Általánosságban csak a telkek egyik oldala beépített, de találhatók két vagy több oldalról körbeépített udvaros beépítések is. A tervezési koncepciók szempontjából fontos, hogy több helyen is előfordulnak bejárható, átjárható udvarok, melyek egyedi hangulatot kölcsönöznek a belvárosnak, különleges feltárulásoknak lehetőséget biztosítva. Koncepciónk első fő állítása az összevont és igény szerint beépített telek felnyitott, átjárható udvaros használata.

Épületkarakter
A városközponti szövet épületei jellemzően megőrizték történeti jellegüket. A városszövetet szabálytalan vonalvezetésű utcák sora alkotja, ezek formáját, vonalvezetését veszik fel az épületek. A legjellemzőbb karakterek az egy-két szintes polgári házak, melyek zártan vagy hézagosan zártan alkotják az utcai térfalakat. A mellékutcákban a nyitások alacsonyan helyezkednek el, de a reprezentatív Kossuth Lajos utcai épületek építészetét főként a századforduló eklektikus stílusjegyei jellemzik, emellett romantizáló és klasszicista épületeket is találhatunk. Koncepciónk másik fontos állítása a területre jellemző építészeti karakter megőrzése, egyben újraértelmezése: a viselkedés meghatározása.

Közterületek és zöldfelületek
A település jellegét tekintve fontos, hogy közterületei a Balaton-part mellett és a városközpontban találhatóak. A város északi-déli főtengelye a Kossuth Lajos utca, mely sétálóutcává vált. A Fő tér a forgalmi rendjének átrendeződésével és a régészeti romok részbeni megmutatásával a történeti gyökerekhez méltó arculatot kapott.

Zöldfelületek szempontjából a történeti szabálytalan utcák és telkek városszerkezete miatt nem jöttek létre nagyobb egybefüggő zöldfelületi rendszerek. A koncepció következő állítása ebből következett: egy olyan egybefüggő zöldfelületi rendszert, parkosítást kívántunk létrehozni, amely nemcsak az oktatási intézményt és a hozzákapcsolódó funkciókat szolgálná ki a területen, hanem szervesen és nyitottan kapcsolódna az utcai köztér/közpark infrastruktúrához.

Az építészeti koncepciónk három alapállítása

• átjárható kapcsoló udvarok zöldfelületek és közterek
• a területre jellemző építészeti karakter megőrzése, újraértelmezése: a viselkedés meghatározása
• intézményi kontinuitás

Számos beépítési kialakítás megvizsgálása során bebizonyosodott, hogy a helyes beépítési magatartás csak ezek mentén alakítható ki. A helyes narratíva itt egy fenntartható, gazdaságos, zöldfelületekhez kapcsolt, egységes intézményrendszer kialakítása volt, a természetes és épített környezet értékeinek megőrzése által. A városi központ karakterének átjárható, udvaros szellemisége, az alacsony homlokzatmagasságú beépítés, a történeti jellemző anyaghasználat és az intenzív zöldterület igénye együttesen formálta a tervünket. Kerültük a túlzó és önző építésztervezői attitűd jellemzőit, koncepciónk próbál minél kevesebbet harsogni, „kiabálni". Nem tisztán az illeszkedés vezérelt minket, hanem egyfajta viselkedés a meglévő épületekkel együtt. A különböző történeti és építészeti korokból az épületekre rárakodott rétegek olyan heterogén állapotot hordoznak magukon jelenleg, melyhez csak egy letisztult, azt túlharsogni nem kívánó magatartást, viselkedésmódót tudtunk elképzelni.

Területalakítási, épületelhelyezési és építészeti koncepció

A tömb beépítését illetően már a tervezési folyamat elején próbáltunk alapállításokat meghatározni. A koncepcionális diskurzusok során három szál mentén tudtunk elindulni a várostörténeti szövetet illetően: beépítettség és sűrűség; épületkarakter; közterület és zöldfelületek kapcsolatrendszerei.

A Ranolder János Római Katolikus Általános Iskola és az egykori Reischl sörház és pálinkafőző területének összevonásának köszönhetően számos beépítési lehetőség körvonalazódott már a kezdetektől fogva. Alapállítás volt a meglévő épületállomány jelentős részének megőrzése, de nem funkció nélküli konzerválása is. Az újrahasznosítás és felújítás egyik fontos tulajdonsága az előregondolkodás. Nem attól leszünk fenntarthatók, hogy gondolkodás nélkül minden épületünket megőrizzük és felújítjuk, hanem hogy szelektálva találjuk meg a megőrzendő értékeket. Mind az Iskolához mind pedig a sörházhoz tartozó rossz állapotú, későbbiekben újrahasznosításra nem alkalmas épülettoldalékoktól megszabadítottuk a meglévő épületállományt. Ezek a kertmozi, az Erzsébet-szárny északi és a sörház délkeleti épület traktusai. A műemléki épület esetén a lebontott épületek korábban csak istálló és állattartó funkcióként voltak jelen. Így fontos területek tudtak kinyílni, például északon az avarkori temető és a Parkmozi területe, míg a tömbbelsőben a két összevont terület eddigi határvonala.

Tipológia/telepítés

Az összevont telkeknek hatásaként a szigorú, zártsorú beépítés oldódni tudott. Lehetőséget adott a terület több oldalról, több módon való feltárására. Karakterében három különböző oldal határozza meg a tömb arculatát. A háromoldalú sarokbeépítés a szövetre nem jellemző, azonban olyan választ nyújt, mely összhangban áll a környező épületekkel. Az új feltárásoknak és kisebb épületbontásoknak köszönhetően az utcai külső tér és az udvari belső tér kapcsolatai biztosítottá válnak, közteres áramló tereket hoznak létre. Az eredeti tengelyes térkapcsolatok elvesztek, a terület az izolációs telekhatárok mentén három részre szakadt szét. Az izolációs szituációt a terep morfológiája tovább erősíti.

A műemléki sörház a Fő utca felől nézve félreeső helyen épült. A sörház erős atmoszférája, izgalmas tetőfelépítményeinek látványa a környező közterületek irányából rejtve marad. A sörház és a sörkert barokk rendszere már régóta nem természetes egységet alkot. A parkmozi területén egyes helyeken megmaradtak az eredeti élővilág hangulatának egyes képviselői, a nagy törzsátmérőjű lombos fák.

A különálló és csatlakozó melléképületek elhasználják a Ranolder-iskola csatlakozó udvarfelületeit, valamint vizuálisan gyengítik az iskola összképét. Egyedül a Kossuth Lajos utca irányából érezhetjük a hajdani zárda épület elegáns, szépen szerkesztett pompáját. Az épület bejárati tere jelenleg nagyvonalú díszudvarként működik, az iskola közösségi életében betöltött használati értéke csekély.

A főépület déli toldalékszárnyának elbontásával a Ranolder-szárny szimmetrikus harmóniáját visszanyeri, és a főutca irányából is feltárja a sörház műemléki épület legváltozatosabb részét.

Az épületek telepítésében a rendeltetésen kívüli  legfőbb szempontunk a rendezett térarányú udvarok, és ezek összekapcsolhatóságának megtalálása volt. Úgy telepítettük az épületeket, hogy a meglévő archaikus épületekkel együtt, közösen alkotott térfalként a létrejövő új közösségi terekkel harmonikus egységet alkossanak.

A terület új tengelyrendszerének megfogalmazásával, a régi vezérvonalak meghosszabbításával az elszigeteléses helyzetek feloldódnak. A Ranolder-iskola szimmetrikus bejárati tengelye meghosszabbítva a szemközti oldalon, kijelöli az új bejárati tér pozícióját. Ezáltal az intézmény legfőbb új közösségi tere egy parkból tárul fel.

Zöldfelületek; közterek; udvarok
A következő állításunk a telken található zöldterületek, közterek összekapcsolása volt. Tervezési alapelv volt számunkra a zöldfelületek megőrzése, erősítése és összekapcsolása. A régészeti terület értékes parkállomány, vétek lett volna beépíteni, ezért döntöttünk a terület déli beépítésével a multifunkcionális tornateremmel és az uszodával kapcsolatban. A délről határoló zártsorú beépítése alkalmas volt az uszoda épületének rásimításához és a földalatti parkoló felnyitására is. Keleti belső telekhatárhoz észak-déli irányban pedig a tornaterem került. Ezáltal sikerült egy jelentős méretű belső zöld udvart kialakítani a sörház és az új épületek szoros ölelésében, melyek a köztes kültéri sportpályákkal és az új kollégiumi épület előtti parkkal, lépcsősorral vezetett direkt térkapcsolatokat eredményezett. A zöld és közterek áramlásával könnyen értelmezhető, jól használható külső hasznos terek alakulhattak ki. Ebből léptünk tovább a következő alapállításra, a kontinuitáshoz.

Kontinuitás
Az egy intézményrendszerhez való tartozás nem csak üzemeltetési, de fizikálisan létrejövő kapcsolatot is jelentett számunkra. A két újonnan megjelenő, jelentős méretű funkciót, a tornateremet és az uszodaépületet is egy közös, átmeneti tér jellegű közlekedővel kötöttük össze a belső udvarral. A kinyitott dél-keleti tömb helyén pedig híddal kötöttük össze ennek a zsibongó térnek az északi nyúlványát a Ranolder-szárny középfolyosósan osztott közlekedési rendszerével. A Ranolder-szárnyon keresztül az Erzsébet-szárnyba tudunk eljutni, amelynek közlekedésrendszerére az új, karakteres beépítést, az aula kollégiumépületét és az étkezőkonyhát fűztük. Az Aula új épülete a nyitott kertmozi és a park felőli új bejáratként is funkciónál, ezáltal közteret és közparkot is definiál. Így keleten a Ranolder-szárny, északon a Kollégium, dél-keleten az uszoda felől lehetséges fedetten és akadálymentesen használni az intézményrendszert, a belső udvarok szabadáramlásával és a zöldfelületek felé fordulás állandó jellegével. Számunkra ezt jelentette a kontinuitás.

Viselkedés: a területre jellemző építészeti karakter megőrzése, egyben újraértelmezése
A városközponti szövet épületei történeti jellegűek. A legjellemzőbb karakterek az egy-két szintes polgári házak, melyek zártan vagy hézagosan zártan alkotják az utcai térfalakat. A Fő tér felé közeledve növekszik a beépítés sűrűsége, és az épületek szintszáma, s a Fő tér térfalait alkotó beépítés már kacérkodik a nagyvárosias léptékkel is. Jellemzően a kis, mellékutcák általi egy-két szintes beépítést követi a tervünk a nyugatról határoló Deák Ferenc utca felől. Az utcafontra kikerülő uszodaépület, ahogy a tornaterem is talajszint alá süllyesztett, az uszodateret és a küzdőteret illetően. Ennek köszönhetően tud egyszintes beépítésével a Deák Ferenc utcai térfal részéve válni. Közeledve a Főtér vonzáskörzetéhez északról a Sörház utca felől, ahogy maga a Ranolder- és az Erzsébet-iskola szárny is, már nyitott a többszintes beépítés lehetősége. A kollégium épülete ezért képes magasságával belesimulni az intézményi épületek sorába. Nyugatról a Kossuth Lajos utca felől pedig a meglévő épületmagasságot folytatja az új kapuszerű beépítés a zsibongó folytatásával.

Az új épülettömegek anyaghasználata, tektonikai karaktere, nyílászáró rendje és ornamentikája is csak kiegészítésként próbál viselkedni a heterogén építészeti karakter mellett. Jellemző tégla, téglavörös vakolatával, decens, rendezett, szigorú homlokzatával állandó jellegű értéket kíván teremteni, azaz állandóságot.

Funkcionális kialakítás

Ranolder János Római Katolikus Általános Iskola
A program szerint kért tantermes bővítés a Ranolder-szárny, Erzsébet-szárny újraszervezésével kerül kialakításra, a sörház épületének újrahasznosításával. Az Erzsébet-szárnyból kikerülő tornaterem biztosít teret az oktatási és szaktantermi egységek elhelyezésére. A szakkörjellegű foglalkozások, mint ének, zene, tánc, rajz pedig a sörház épületeinek felújított tereiben kapnak helyet. A Ranolder-szárnyban szintenként egységesen, egymás felett alakítottunk ki mosdóhelyiségeket, és a középfolyosós rendszer a híddal kiegészítve tud a tornaterem zsibongójában folytatódni, összekötve az egységes intézményrendszerrel. A Ranolder-szárnyból északi toldaléknak lebontásával és étkező-konyha áthelyezésével is jelentős területek szabadultak fel.

Aula; kollégium; étkező; konyha
A program igénye szerint felmerülő új főbejárati épület az Erzsébet-szárny nyugati folytatásában, a park felől került elhelyezésre, intenzív zöldterületi kapcsolattal, az új aulával és új étkezővel egyetemben, melynek konyhai kiszolgálója a térszint alá került, Sörház utcai szervíz megközelítéssel. Az épületben kerültek kialakításra az új fogadótér és közösségi galériás terek is, a zárószinteken pedig a kollégiumi és tanári szárny bővítése. Nyolc darab négyágyas szoba van egy-egy szinten, plusz két nevelői összesen, így 64 férőhelyet biztosít a szárny. A pincerészen melegítőkonyha szolgálja ki a parkkal direkt kapcsolatban lévő étkezőszintet.

Reischl Sörház és Pálinkafőző

A Ranolder- és Erzsébet-szárnyból kikerülő szakkörjellegű foglalkozások, mint zene, ének, tánc, rajz mind a többszintes, mára galériás egytérként létező épületszárnyban kapnak helyet, intenzív belsőudvari kapcsolattal. Az északi park felől középtengelybe új bejárat létesülne, melytől nyugatra a konferenciaterem és kiszolgálóhelyiségek sorakoznának. A keleti utcai fronton pedig a Ranolder-szárnyból kikerülő könyvtárfunkció kerülne kialakításra, raktárral, kiszolgáló funkciókkal. Míg a déli sörház életében étkezőként működő, egymagában álló épület vendégszállásként üzemelne az Intézmény vendégei számára.

A két eltérő pinceszint is újrahasznosításra kerülne. Míg a felső pince térszinten klubhelyiségek sorakoznának felfűzve, az alatta lévő pinceszinten a Reischl Vencel féle sörház, pálinkafőző és a Reischl család történetét bemutató kiállítótér kapna helyet.

Uszoda
A tornaterem az uszoda épületével együtt kerül kialakításra a gazdaságosság, fenntarthatóság és ésszerű üzemeltetés érdekében. A Deák Ferenc utca felől történik az uszoda és a mélygarázshoz vezető rámpa megközelítése. A megközelítés egy közös összekötő közlekedőrendszeren, néhol zsibongóra szélesedő részen valósul meg, a közlekedő teljes üveg felületen kapcsolódik a belső, zöld udvari keringőre. Az uszoda terét és a tornaterem küzdőterét is egy szinttel lesüllyesztve alakítottuk ki, ezáltal is csökkentve az új épülettömegek magasságát. A két épület közötti belső, dél-keleti sarkon, a csuklóban helyezkedik el az uszoda öltözője és gépészeti rendszere is, egyik a térszinten, míg az utóbbi a -1. szinten. A fő medence 25 méter hosszú és 15 méter széles, 6 úszópályás kialakítású, emellett egy kisméretű tanmedence is helyet kapott.

Multifunkcionális tornaterem
A tornatermet az uszoda épületével együtt alakítottuk ki a gazdaságosság, fenntarthatóság, ésszerű üzemeltetés érdekében. Az új épületek alatti térszinten, a -2. szinten kapna helyet a telek gépkocsi parkolását megoldó mélygarázs, 87 db férőhellyel. Az öltözője a -1. szinten került elhelyesére, a tornaterem melletti észak-déli irányú zsibongó alatt. A térszintek a -2. szintről egészen a Ranolder-szárnyig akadálymentesen megközelíthetőek.

A multifunkcionális tornaterem a városi rendezvények és a külsős bérlők részére is képes lehetőséget biztosítani, melynek bejárata bizonyos mértékben függetleníthető az iskolai intézménytől. A folyamatos használatot a mélygarázsparkoló és a megfelelő kialakítású öltöző/szociális blokk is biztosítja. A küzdőtér B kategóriás tornaterem paramétereivel rendelkezik, 2-3 osztály egyidejű óra tartása is lehetséges. Ehhez tartozik mobil kialakítású nézőtér, amelyen több mint 500 fő is kiszolgálható kültéri rendezvények esetén is, kosárlabda- és kézilabdapálya felfestéssel is.

Parkolás; térszint alatti mélygarázs
A mélygarázs kialakítása a belsőudvar alatti térszinten történt, amely a Deák Ferenc utcáról tárul fel két rámpa segítségével. A mélygarázs kapacitása 87 db férőhely. Emellett földfelszínen, az előkert megmaradó helyén 15 db férőhely helyezhető el.

RAG Építészműhely

Szerk.: Borenich Levente