A szigetvári piac újratervezése – Lengyel Tamás diplomaterve

Lengyel Tamás a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán készült diplomamunkájában Szigetvár belvárosi piacát gondolja újra. A terv egy modern piacépület kidolgozásán túl a környező városszövet revitalizációjára is javaslatokat tesz.

A történelmi emlékekkel büszkélkedő Baranya megyei kisváros a megyeszékhelytől, Pécstől 35 km-re, az ország déli határsávján található, az országhatártól szintén kb. 35-km távolságban. Történelmi emlékeit Zrínyi Miklósnak köszönheti, aki a török elleni küzdelem során hősi halált halt a végvárrendszer védelme során. Területe, ami a kezdetekben szigetszerűen emelkedett ki a környék lápos területéből közel 2000 éve lakott. A XV.-századra a kor értelmezése szerint már várossá fejlődött. É-D tengelyű, falakkal körülvett, hármas várrendszeréből a legészakibb pozíciójú vár maradt fenn. Az előváros falai eltűntek, nyomvonalai viszont a mai napig fellelhetők a városszerkezetben.

A település fejlődése változó ütemű volt, a XIX. században élénkült fel. Eleinte a keleti, majd a nyugati városrész alakult ki, nőtt hozzá az óvároshoz. A később létrejött szerkezetek jól felismerhetők tervezett utcahálózatukról. A felgyorsult növekedést a kisváros könnyű- és élelmiszeripari fejlődése eredményezte, a település mai napig meghatározó üzeme a konzervgyár. A közelmúlt másik sokat emlegetett iparága a cipőkészítés volt. A cipőgyár – mely mára elvesztette korábbi jelentőségét – barnamezős területként ékelődik a belvárosba.

A várost jellemzően mezőgazdasági művelés alatt álló területek határolják, de számottevő a zártkertes művelésben nyilvántartott „hétvégitelkes" övezet is. Szigetvár domborzati viszonyait tekintve a zselici dombság déli lankái és az Ormánság síkságának határán fekszik, meghatározó vízfolyása az Almás patak, mely a település kialakulása óta csörgedezik a városon keresztül.

Témaválasztás:

Diplomatervem témaválasztása során a városi piacot, és annak környezetét kívántam újratervezni. A helyszín jelenlegi állapotát tekintve remek alapot nyújtott a megismert tervezési elvek, megszerzett tudás „gyakorlati" alkalmazására. Tervemben egy egységes, és hívogató felületet kívántam teremteni a kistermelők számára, hogy termékeiket piacra vigyék, ezzel is motiválva a helyi kistermelést, és a kiskereskedelem szociális kapcsolatépítő szerepét.

Jól ismerve a területet – szigetvári kötődéseim révén – aktuális tervezési feladatként kezeltem a helyszínt, és a piacon túl kiterjesztettem a revitalizálandó belvároshoz közeli felületet, melyhez közvetlenül kapcsolódik a helyi és távolsági autóbusz-állomás, a vasúti megállóval, és egy jelenleg városi tulajdonban lévő, alulhasznosított, elvadult felület, melynek kihasználatlansága pazarló.

A helyszín

A városi piac mai állapota rendezetlen képet nyújt, felülete „balkáni" megjelenésű, zavaros. Egy nagyobb méretű tető alatt lévő árusító felülettel bír, amely a korábbi fedett, oldalról nyitott szín „bezárásából" jött létre. Az épülethez a lekerített telek területen belül egyéb barkácsolt árusítófelületek „ragadtak", különböző kialakítással és anyaghasználattal, fokozva a zűrzavart. A piac területének mai rendezetlen állapotához a korábban egységes telekterület felosztása is hozzájárult, mely során a létrejött kisebb telkeken pavilonszerű épületek létesültek eltérő tömegformálással és megjelenéssel. A kapcsolódó önkormányzati területre jelenleg hátsókertek néznek, állapota elhanyagolt. A Kossuth Lajos tér zártsorúan beépített épületeihez csatlakozó hátsókerti melléképületek határolják, melyek leromlott állapotúak, kihasználatlanok.

Hosszútávú területfejlesztés

A fejlesztési folyamatot ütemekben kívántam felépíteni, melynek első és legfontosabb lépése a piacterület rendezése. Második ütemben a kihasználatlan területtel, és annak lehetőségeivel foglalkoztam, koncepció szinten. Majd harmadik lépésben a közösségi közlekedés felületei kerültek górcső alá, pusztán koncepcionális tervezési léptékben.

A prioritásában legfontosabb piacterület a tervezési folyamat kezdetén – a város lehetőségeit is szem előtt tartva – részletes vizsgálaton esett át. Kerestem, hogy esetlegesen mi az, ami menthető lehet a jelenlegi állapotból. Azonban annak rendezetlensége miatt elvetésre került a meglévőhöz való igazodás. A bővítés nem látszott járható útnak, így az új piac tervezése a terület teljes „letakarításával" folytatódott, és a szétdarabolt telek újra egyesítésével.

Tervezés

A kialakult terület határai váltak a tömegformálás alapjává, ami egy erős V alakú alaprajz vonalait vázolta fel, észak-déli tengelyű, a déli autóbusz-állomás felé nyíló szárakkal. A kereskedelmi funkció működéséhez szükséges feladatok ellátása (árufeltöltés, vevőforgalom) ezzel az elrendezéssel volt a legoptimálisabban biztosítható. Az alaprajzi rendszerből, valamint téri szükségletekből következően bazilikás rendszert választottam a csarnok tömegformájaként. Megvizsgálásra került a paviloncsoportos árusítótér lehetősége is, azonban fenntarthatósága, az egységek külön-külön energia- és vízellátási körülményességei miatt elvetésre került.

A piac állandó árusító felülete végül a V alaprajz szárainak egymás mellé sorolt egységeivel alakult ki, melyek a közlekedés szempontjából szükséges mértékben kerültek megszakításra, és a szárak által közbezárt felület vált a szabad asztalos árusítófelületté. A csarnokszerkezet kialakítása miatt a szabad asztalos árusítás is védelem alá került. Az alaprajzi formálás nyit a terület közelében lévő lakóövezetek irányába, és zár a közvetlen szomszédságában lévő oktatási intézmény felé, hogy azt ne zavarja, így a nyugati oldalra került a fő feltöltési szervizút. A tölcsér formájú alaprajz, mely az északi irány felé szűkül, a tervezett második ütem területe felé nyit, mely egy új kerékpáros és gyalogos közlekedési vonalat hozna létre a főtérrel, és a már meglévő nyugati városrészen kiépített kerékpárúthoz tudna csatlakozni. A terület további hasznosítása a belvárosi parkolási nehézségekre is megoldást kínál új, nagy méretű parkolófelület létrehozásával.

A jelenleg zártsorú utcai homlokzat épületei léptékükben, szintszámukban újratervezésre kerültek, max. 2 szint + tetőtér magasságú épületekkel, és vegyes funkciókkal, mint szolgáltatás, lakás, irodák, üzletek, stb. A tervezett parkoló területen lehetőség biztosítható S.U.D. létrehozására, a nyugati vonala mentén, ugyanis annak terepviszonyai jelenleg is mélyebb fekvést mutatnak, és a villámzáporok okozta probléma kezelésére is megoldást nyújthatna. A végső, harmadik ütem az autóbusz-állomás melletti meglévő zöldfelület rendezésére és jobb minőségű megjelenésére terjedt ki, továbbá az állomás keleti térfalát kívánta kezelni, mely jelenleg kissé zavaros képet nyújt az érkezőknek. A térfal kialakítása kisebb, zártsorúra tervezett épületek kialakítására tesz javaslatot, melyekben vendéglátás, és egyéb kereskedelmi szolgáltatások valósulhatnának meg.

Lengyel Tamás

Szerk.: Winkler Márk