A Tengerszem ébredése – Egy 1950-es években épült étterem és lakóépület új élete

Igenis van arra példa, hogy a szocializmus időszakából származó épületeket méltó funkcióval, a teljes lebontás nélkül keltik életre. Annak, aki sokat járt arra – csakúgy, mint nekünk szerkesztőknek –sokszor felmerülhetett a gondolat, hogy az Üllői úti Tengerszem hengeres épülete jobb sorsot érdemelne. Most megkaptuk: a KAAVA csapata három régi rendelő bemutatását közli az Építészfórumon, melyből az első a studio stisze tervezőivel, valamint  az Objekt Tájépítész Irodával közösen jegyzett Tengerszem. 

Mindenben van érték, csak meg kell találni – benne. Amit érdemes, meg kell menteni – belőle. Ez a két állítás igaz arra a három, 50-60-as években létesített rendelő épületre is, melyeket volt lehetőségünk kiemelni az elhanyagolt múltból a jelenbe:

Tengerszem rendelő
Az elmúlt évtizedekben az Üllői úton sokszor elhaladtam a körépület előtt. A kocsiból kitekintve csak egy-egy röpke pillanat volt, de mindig felhívta a figyelmem a szigorú hasábok közül kiugró köralak. Mi lehet ez? Anno nem ismertem a történetét, hogy régen presszóként működött, csak azt láttam, hogy jó lenne valamit kezdeni vele és a környezetével is...  Aztán a sors úgy hozta, hogy néhány éve elkezdhettünk vele foglalkozni. Az elkészült épületet ebben a cikkben Alkér Katalin DLA írása mutatja be.

A Pongrác úti rendelő
Lakótelep mellett, szemközt vasúti felüljáróval, kietlen környezetben. A rendelő épület nem volt bizalomgerjesztő első ránézésre: barna falpanel, itt-ott kicserélt fehér műanyag hőszigetelő ablak. Új bejáratokkal kellett átszervezni a funkciókat, hőszigetelni az épületet. Rendben. De mitől lesz más az érzet? Az elkészült épületet Sághegyi Adél Laura mutatja be hamarosan.

Kerepesi rendelő
Egy tízemeletes lakótelep tövében, régi földszintes szolgáltatóházak között bújik meg a rendelő épülete. A Kerepesi út felől a forgalom zaját domb próbálja csillapítani. Szomszédja egy templomnak is. Acél vázszerkezet, trapézlemez fedés, vékony falak, használatra alig tűnik alkalmasnak, de nem reménytelen. Nagyobb beavatkozás szükséges, mégpedig a bontás. A megtartott vasbeton pinceszintre mint jó alap, épül rá az új szerkezet, az új rendelő. Itt több lehetőség nyílik a játékra a szigorú rendszeren belül.Az elkészült épületet Terbe Rita DLA írása mutatja majd be.

Mészáros Erzsébet felelős tervező

                                                                                ***

Közel 30 éves mélyálomból tért vissza a hajdani Tengerszem étterem, az Üllői úti lakótelep kétes hírű bisztrója – és bizton állíthatjuk: frissebb, mint valaha! Annál is inkább figyelemre méltó ez a másodvirágzás orvosi rendelő képében, mert semmiféle előjel nem utalt rá: nem került műemléki védettség alá az Ybl-díjas Zöldy Emil szocreál épületegyüttese, ugyanakkor nem is bontották le, hogy teljesen újat, nagyobbat építsenek a helyére. A hányatott sorsú önkormányzati bérlemény felújítása azért vált mégiscsak halaszthatatlanná és kapott forrást, mert a Gyárdűlő városnegyedben rohamosan nőnek ki a földből korunk lakótelepei, melyek az alapellátás bővítését: 10 000 főt ellátó új gyerek- és felnőtt háziorvosi rendelő létesítését tették szükségessé. Ez a végtelenül racionális mozgatórugó vezetett a hétköznapi csodához Kőbányán, melyben nem elhanyagolható az építész és tájépítész tervezők szerepe sem, akik egy ízig-vérig mai középületet hoztak létre, miközben az eredeti épület szépségét is előcsalogatták és az egész lakótelep megfakult fényét emelték.

Az Üllői út északi oldalán Kőbánya Gyárdűlő városrészéhez tartozik az ún. tiszti lakótelep, mely 1955 és 1960 között épült Zöldy Emil tervei szerint. A fővárosban egyre erősödő lakásínség orvoslásán kívül feladata volt Nagy-Budapest létrejötte után a városmag és a peremkerületek között valamiféle városépítészeti kapcsolat megteremtése. Az épületegyüttesen jól megfigyelhetők a szocreál stílus jellemzői, mint a tengelyes-szimmetrikus térsorok, kő-műkő díszítőelemek. (Az Üllői út szemközti oldalán, a Ferencvároshoz tartozó, hatalmas József Attila-lakótelep már a szocreált hamarosan felváltó modernizmus jegyében épült.) A sok száz lakás ellátására orvosi rendelő, különféle üzletek, valamint a Szárnyas utcai lakóépület kör alakú részében egy étterem is létesült, mely Tengerszem néven vált fogalommá.

Új fejezet nyílt Tengerszem történetében, amikor Mészáros Erzsébet (KAAVA) és Szepesi János (studio stisze), valamint velük együttműködésben az Objekt Tájépítész Iroda megbízást kaptak Kőbánya Önkormányzatától egy 10 000 főt ellátó felnőtt és gyermek háziorvosi rendelő kialakítására a kör alakú szárnyban, valamint a főépület földszintjének a felében. A kormányzati és önkormányzati forrásból megvalósuló beruházás keretében feladatuk volt továbbá az épületgépészeti és elektromos rendszerek korszerűsítése, a társasház homlokzatának egységes felújítása, valamint a környezet rendezése is. A kötött program és költségkeret rengeteg megoldandó feladatot rótt a tervezőkre, ugyanakkor szűk mozgásteret is hagyott mindez nekik: talán éppen ennek köszönhető, hogy egyfajta egészséges racionalitás lengi át a tereket. Az átalakítás olyan természetesnek hat, mintha az épület magában hordozta volna azokat a lehetőségeket, melyeket a tervezők lefordítottak a ma nyelvére, műszaki megoldásaira.

Láthattuk, hogy lakóépület és vendéglátóegység együttélése a régmúltban sem ment felhőtlenül és ez az egészségügyi intézmény esetében sem ígérkezett zökkenőmentesnek. Kulcsfontosságú volt ezért a lakók és a betegek által használt útvonalak, kiváltképp a bejáratok egyértelmű szétválasztása. A lakóépület tömegében elhelyezett felnőtt háziorvosi rendelő új bejáratot kapott a nyugati homlokzaton, míg a lakók az ettől távol lévő, az északi homlokzat közepére nyíló lépcsőházat használják. A beteg gyermek rendelő a kör alakú épületszárny földszintéjén, míg az egészséges gyermek rendelő az emeleten kapott helyet, szintén egymástól és a lakóktól jól elszeparált bejáratokkal a kör két oldalán.

Valószínűleg vitán felül áll, hogy az elmúlt 60 év épületgépészeti relikviáinak menniük kellett a nagytakarítás során és sejthetjük, hogy ezek eltüntetése, kiváltása nem kevés munkájába került Mészáros Erzsébetnek és társainak. Ma már a ház nagyvonalú, tiszta terei tárulnak fel előttünk és nyoma sincs a tucatjával kígyózó falon kívüli vezetékeknek, az emeleti lakásokból érkező csatorna ejtőcsöveknek. Radikális építészeti beavatkozást igényelt a kör alaprajzú épületszárny kezelése. Eltüntették a szintmagas üvegfelületeket blokkoló biztonsági rácsokat és megszüntették az emeleti teraszra vezető használaton kívüli kültéri íves karú lépcsőpárt. A körív pillérsorának 2-2 eleme között helyezték el a közel négyzetes egységekbe szervezett gyermek rendelőket, a földszinten és az emeleten egymáshoz képest elforgatottan, melyek kissé kilépnek az üvegfal eredeti kontúrjából. A kör közepén kialakuló térbe került a váró, mely a zárt blokkok közti kisebb téröblökön keresztül kap fényt.

A felújítás az épület homlokzatának egészére kiterjedt, azonban a menthetetlen állapotú földszinti műkő burkolat pótlása már nem fért a szigorú költségvetésbe, így egy sötétebb színárnyalattal idézik meg és választják el a közintézményt a lakóépülettől. Új kompozíciós elemként került a nyugati homlokzatra a felnőtt rendelő portikusza, kibillentve ezzel az eredeti épület tökéletes szimmetriáját. Ez a hozzáépítés határozottan jót tesz a homlokzat tagolásának, a bejárat kijelölésének és talán hívebben tükrözi felemás korunkat is.

Az épülettel együtt környezetét is rendezték az Objekt Tájépítész Iroda tervei mentén: megújultak a burkolt és zöldfelületek, valamint Marton László, ha tetszik „Lány galambbal", avagy „Béke" című szobra is. A külső és belső tér intenzív kapcsolatának koncepciója tehát nem áll meg a zöldfalnál. A rendelő városszövetben betöltött szerepéhez méltó, igényes külső fogadóteret kapott. A Szárnyas utcai lakótelepre amúgy jellemző az úszótelkek dús növényzete és a számos köztéri szobor. Ennek a zöld szövetnek vált ismét hangsúlyos pontjává a rendelő körüli park, benne a Tengerszemmel.

Az átalakításokat, továbbépítéseket nem jegyzi az építészettörténet (ezzel a témával az alábbi sorozatunkban foglalkozunk, a szerk.), holott sokat elárulnak mind az eredeti épület tartalékairól, újjászületési képességéről, mind pedig az utódok érzékenységéről a történeti kontinuitás iránt. Városépítészeti szempontból felbecsülhetetlen érteke van ezeknek az egymásra rakódó rétegeknek, melyekből a lakók identitása, önbecsülése építkezik. A lakótelep és a Tengerszem rendelő szimbiózisában a közösség teremti meg az igényt az intézményre, ami visszatükrözi a saját képét a közösségre. Ilyenformán a rendelő építészeti minősége arról tanúskodik, hogy nemcsak a volt étterem friss és üde, hanem az egész Üllői úti lakótelep magában hordozza a lehetőséget a megújulásra.

Alkér Katalin DLA

Szerk.: Pleskovics Viola