A város biodiverzitásának megőrzése – A WeCare architecture és Taraba Judit közös terve a Tata Szíve pályázaton
"Tata joggal lehet büszke a biodiverzitás magyar fővárosa címre. Fontosnak tartjuk, hogy ez a napjainkban szerencsére egyre nagyobb figyelmet kapó fogalom az általunk kialakított koncepcióban is teret kapjon" - fogalmazták meg az alkotók az országos tervpályázatra beadott munkájuk kapcsán.
A lehető legtöbb zöldfelület, a burkolt felületek csak szükséges mennyisége, helyi növényfajok, vadvirágok sokfélesége mind fontos elemei a Tata Szíve című pályázatra beadott tervünknek.
Városépítészeti koncepció
Koncepciónkkal szeretnénk elérni, hogy a tervezési terület, Tata Szíve hozzájáruljon a város biodiverzitásának megőrzéséhez, és segítse az ide látogatók szemléletformálását. Mindemellett pedig a környéken élők mindennapi találkozóhelyévé is váljon. Egy élettel teli, vonzó tér legyen, mely akadálymentes és barátságos.
Tata számos zöldfelülettel rendelkezik, ezek azonban nem alkotnak egységes rendszert. A tervezési területtől északra elhelyezkedő, újonnan beépített területek egyre jobban elzárják egymástól az északi és az Öreg-tavat körbeölelő, délre fekvő nagyobb zöldfelületeket. Annak érdekében, hogy Tata megőrizhesse a kiemelkedő biológiai fajgazdagságát, fontos ezeknek a kapcsolatoknak a megteremtése. Városépítészeti koncepciónkban javasoljuk ennek az észak-déli zöldfelületi összeköttetésnek a megteremtését az Által-ér mellett.
Ennek a zöldfelületi összeköttetésnek a déli kezdő eleme Tata Szíve. Tervünk lényegében fokozatos átmenetet képez a sűrűn használt városi tér és az újonnan tervezett, nyugodt zöld összekötő terület között. Kettős térszerkezetet javasolunk, egy park és egy városi tér ötvözetét. Ahol a terület az Által-érhez közelebbi, keleti oldala erdő jellegű kialakítást kap és a kapcsolódó funkciók lehetővé teszik az elvonulást, a természet és a kultúra nyugodt élvezetét. Míg a sokszínű, változatos növényültetés hozzájárul ahhoz, hogy a városban is megtalálható állatok is jól érezzék magukat. A terület nyugati oldala ezzel szemben egy városi tér jellegét ölti, melyet alapvetően a Szabadidőközpont által szervezett szabadtéri programok töltenek meg élettel. Emellett ehhez a területhez kapcsolódik az étterem és egy kisebb kávézó is.
Tájépítészeti koncepciónkban arra törekszünk, hogy többféle zöldfelület kerüljön kialakításra, mely fokozza a fajgazdagságot, és sokféle élőhelyet, táplálékot teremt a városban is előforduló állatoknak (mint például sündisznóknak, mókusoknak, pillangóknak, különböző madárfajoknak, rovaroknak, hüllőknek). Ezek alapján több, növényzetében és használati módjában is eltérő területi egységet terveztünk: az Erdő, a Liget és Mező különböző fenntartást igényelnek, más és más karakterűek, így különböző állatfajoknak jelentenek lakóhelyet.
A természet és a városi környezet harmóniája nemcsak az állatoknak jó, hanem az emberek számára is számos pozitív hozadékkal rendelkezik. A legtöbb ember szívesebben tölti az idejét zöld környezetben, ugyanis az csökkenti a stresszt, az egészségnek is jót tesz az itt eltöltött idő. Továbbá a fák árnyas lombkoronája természetes módon árnyékolja a homlokzatokat is, alattuk pedig sokkal hűvösebb van a nyári melegben. A nagyméretű burkolt felületek miatt kialakuló városi hőszigetek hatása ezért így csökkenthető.
A terület jelenlegi kialakításában túl nagy szerepet kap az autós közlekedés, annak ellenére, hogy a környező főút megfelelő kapacitással bír az átmenő forgalom számára. Ezzel a szemben koncepciókban jelentősen csökkentjük a területen áthaladó, azt kerülőútként használó autósok számát, hiszen az általunk tervezett tér csak célforgalom számára lenne elérhető. Alapvető volt számunkra, hogy a kerékpár- és gyalogos útvonalak tervezésére helyeztük a hangsúlyt, hiszen ezek egészséges és fenntartható közlekedési módok, ezentúl a helyszín Tata kerékpáros úthálózatába is jól beilleszthető. Tervünkben szorgalmazzuk továbbá a tömegközlekedés, így a buszpályaudvar szerepének megerősítését, melyet egy gyalogos tengellyel kötöttünk össze a Tatai Várral.
Építészeti koncepció
A pályázat részét képezi a jelenlegi Magyary Zoltán Művelődési Központ szabadidőközponttá és a rendelőintézet iroda- és szállóépületté alakítása. Az épületek áttervezésénél törekedtünk a minimális szerkezeti beavatkozásokra, így csak a funkcionálisan és vizuálisan legfontosabb épületrészek átépítését javasoltuk.
Az épületek anyaghasználatában is arra törekedtünk, hogy illeszkedjenek a helyi hagyományokhoz, emellett a felhasznált anyagok fenntarthatóak, újrahasznosíthatóak, esztétikusak, alacsony karbantartásúak legyenek. Így esett a választásunk a téglaburkolat alkalmazására a homlokzatokon. Tata XVIII-XIX. századi felvirágoztatója, az Esterházy család az 1800-as években gőztéglagyárat indított Tatán, így az a 19. század utolsó évtizedeiben divatos homlokzati burkolóanyag volt a városban. Emellett a tégla felület nagyon sok izgalmas kialakítási lehetőségek tartogat magában. Ilyen például az odúk homlokzatba való beültetése: a homlokzat otthont adhat madárfajok - fecskefélék, cinegék - sőt rovarok számára is, mint például a méhek, mely fajok mind alapvető szerepet játszanak biodiverzitás szempontjából. Ilyen odúkkal tűzdelt felületet az Iroda- és Szálló épület északnyugati oldalán található kiszolgáló mag homlokzatán terveztünk, ahol nincs szükség ablaknyílásokra, így azok helyett a helyi élővilág lelhet itt otthonra.
A Szabadidőközpont egy nyitott karakterű középület, melynek minimális átalakítását javasoljuk az akadálymentes mozgás megvalósítása érdekében. A meglévő épület eltérő földszinti födémszintjei miatt akadálymentesség szempontjából nem megfelelő sem a látogatók, sem az alkalmazottak számára. Ennek megoldása érdekében a színháztermet megemeltük, és az alatta elhelyezkedő szintkülönbségeket kiegyenlítettük. Ezáltal a külső park és tér is közvetlenebb vizuális és fizikai kapcsolatba kerül a belső rendezvénytérrel. A földszint nagy része rugalmasan használható, így a külső és belső tér akár együtt is működtethető. Ezen felül a színházterem és előterének kiemelt, légies formáját oly módon alakítottuk ki, hogy az a buszpályaudvar felől érkezők nézőpontjából a Vár irányába mutat.
Az Iroda- és Szállóépület visszafogottabb, mivel itt főleg olyan funkciók lettek elhelyezve, ahol a magánszféra jut fontosabb szerephez (szálláshely, irodák). Az épületet oly módon alakítottuk ki, hogy a környezetet érintő földmunkák minimálisak legyenek ezzel is szem előtt tartva, hogy a terv fenntartható módon kivitelezhető és megvalósítható legyen.
Szerk.: Nemes D. Nikolett