A világűrtől egy graffiti macskáig - Ránki Júlia laudációja az Év Tájépítésze 2013 gálán

"Már nem titokzatos a tájépítész szerepe és személye és talán a kertésszel sem keverik össze az anyagföldiek Gábor Pétert, aki ha kiül a felújított Pozsonyi úton egy kávéra, rögtön kap ötletet az arra járóktól, na meg kritikát is: tanúsítom, hogy angyalzöldi türelemmel bírja." - Ránki Júlia, az Év Tájépítésze 2013 díjkiosztó gálán a FUGA-ban.

Tisztelt Zsűri, tisztelt jelöltek, vendégek, kollégák!

Az öveket kérem becsatolni, helyezkedjenek el kényelmesen. Nagy távot fogunk megtenni: a világűrből indulunk és egy graffiti macskánál landolunk a következő percekben. Az a macska egy közösségé. Az Országbíró lakótelepen graffitisek festették föl, teljesen szabadon az erre szánt betonfalra. Gábor Péter pályázatának ez a fesztáv adja a szépségét és újszerűségét, és bizonyítja társadalmi hatásosságát. A címe is ezt fejezi ki: Léptékváltások.

Három nagyon különböző feladatról van szó: egy  kutatás, egy stratégia fejlesztés és egy konkrét szabadtér-építészeti projekt azt bizonyítja, hogy minden kutatás annyit ér, amennyit hasznosítanak belőle, minden stratégia annyit, amennyit a döntéshozók figyelembe vesznek belőle és minden közterület felújítási terv annyit, amennyi megvalósul belőle – ahogyan Gábor Péter pályázatában is olvassuk, igaz, ott részben kérdésként.

A Kutatás.  Azt, hogy műholdak fényképezik a földet, mindannyian tudjuk. Mint ahogyan azt is, hogy  a zöld növényzet hűti a felhevült várost és lakóit, hiszen ezt a bőrünkön érezzük. Ezt a két tudást azonban Gábor Péternek és társainak sikerült először fővárosi szinten számokkal, egyenletekkel és grafikonokkal kimutatnia, és ezek alapján intézkedési javaslatokat megfogalmaznia. Gábor Péter Budapest és agglomerációja vonatkozásában méteres pontossággal megállapította az 1990 és 2005 közötti zöldfelületi borítottság változást.  Ezzel bebizonyították a zöldfelületek „légkondicionáló" szerepét a városi hősziget mérséklésében. Ez az újdonság egyben a hagyományos tájépítészeti értékek mellett érvel, a városi zöldfelületi rendszerek jelentőségét igazolja. Megállapításainak érvényességét nemzetközi eredmények is bizonyítják: a European Environmental Agency átvette a kutatási eredményeket 2012-ben és Budapest Városfejlesztési Koncepciója is hivatkozott rá 2011-ben, amikor a helyzetelemzés során felhasználta.

És most leereszkedünk az űrből … üdvözöljük a Tisztelt Zsűrit és valamennyi jelenlévőt AngyalZÖLD ön! Számomra egyáltalán nem kétséges, hogy az imént ismertetett úttörő jelentőségű kutatási eredmények is szerepet játszottak Gábor Péter pályázatának következő fejezetében, amelynek neve:

A Zöldhálózati stratégia. Jelöltünk ismét élen jár a szakmájában, mert a XIII. kerület közhasználatú rekreációs területeinek fejlesztési és fenntartási programja Magyarország első zöldhálózat fejlesztési stratégiája.

2010-ben készült, 2011-2014-re szól, és nemcsak fejlesztésre, hanem fenntartásra is gondol. „Mi a véleménye?" – kérdezi a honlap, ami az AngyalZÖLD irodája, társalgója, kertje, sajtóközpontja. Itt olvashatóak a XIII. kerület zöldfelületi és környezetvédelmi programjai, elképzelései. Az a cél, hogy vegyen részt benne, aki a kerületben él, dolgozik, civilként, vagy akár vállalkozóként.

A XIII. kerületben minden van, ami jó a zöldüléshez. Szaknyelven: két zöldhálózati tengely van: a Duna, és a Rákos patak. Ehhez számos közpark, közkert, lakótelepi terület, zöldsétányok hálózata kapcsolódik. A megismételt közvélemény kutatások azt bizonyítják, hogy a polgárok értékelik a ezeknek a köztereknek a fejlesztését. A bonus a saját aktivitásra hívó pályázatok sora: zöldüljön erkély, homlokzat, saját kert, és ebbe most már a vendéglátó teraszok is beszállhatnak.  Ami azt illeti, nem lennék meglepve, ha másutt is átvennék ezt az interaktív módszert, amely az egész környezetgazdálkodást megcélozza.

Vannak, akik neteznek és vannak, akik nem: szájhagyomány mindig volt, lesz is. De nem mindegy, hogy honnan van a sztori, amit a parkban vagy a teraszokon mesélnek az emberek. Az AngyalZÖLD honlapja és facebook csoportja nem legendagyűjtemény, és bár játékos-rajzos a nyitólap, de abszolút komolyan bánnak az adatokkal, dokumentumokkal. A Környezetgazdálkodási Kft-nek készült a stratégia, és a munka folyamán világos lett, hogy a társadalmi részvétel hangsúlyos eleme lehet a terveknek. A módszerek kidolgozása után a kommunikáció a stratégia része lett. Az eredmény nemcsak a civileknél jelentkezik, megvan a szakpolitikai eredmény is: a XIII. kerületi önkormányzat az AngyalZÖLD alapján tervezi évi 1 milliárd forintos környezetgazdálkodási költségvetését. A korszerű kommunikációs eszközök segítségével támogatják a kerületben hagyományosan élő tájépítészeti értékek megőrzését is: kiskert, nagykert, folyó, patak  - lehet együtt gondolkodni róla. Már nem titokzatos a tájépítész szerepe és személye és talán a kertésszel sem keverik össze az anyagföldiek Gábor Pétert, aki ha kiül a felújított Pozsonyi úton egy kávéra, rögtön kap ötletet az arra járóktól, na meg kritikát is: tanúsítom, hogy angyalzöldi türelemmel bírja. Mivel youtube felvétel nem készült róla, lenne egy javaslatom: legközelebb tartsák ott a lakossági fórumot, és közvetítse élőben az AngyalZÖLD.hu. Ez azért is üdvös lenne, mert díj-jelöltünk a stratégia tervezőjéből önkormányzati ember lett…ágazat vezető. Így most itt a lehetőség, hogy megvalósítsa, amit a koncepciójában megfogalmazott.

Ismételten emlékeztetném hallgatóságomat a pályázat címére: Léptékváltások.

Na és akkor a macska – ahogy ígértem, most jön. (Sicc.) A Magyar Urbanisztikai Társaság és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága Közterületmegújítási Nívódíjjal jutalmazta az Országbíró lakótelep komplex közterületi megújítását.

Szabadtér építészet – ez Gábor Péter szóhasználata az Országbíró lakótelep és sétány közterületeinek megújítására.  Az ötlet „csak" annyi volt, hogy a legyen jobb hely az Országbíró lakótelep. Nekiláthatott volna egyedül is Gábor Péter, hiszen ott nőtt föl, ismeri minden zugát-baját. Gondolom, unta volna magányosan csinálni…. ezért inkább 13 tervezőiroda kooperációjával és közösségi részvétellel tervezték: azokkal, akik ott élnek. Az első programalkotó fórumokat épp 3 éve tartották. Ma a parkokat este vigyázó önkéntesek ráköszönnek Péterre, tisztaság van, működik a  közösségi agóra. Mitől jó? Mert számtalan technikai újítást fogalmaztak bele a világítótestek, pihenőkővek és  betonelemek rendszerébe. És még szép is lett a sok levélminta a csobogón és a beton felületeken. Nem ivóvízzel locsolnak, hanem példásan megoldották a talajvízkutas öntözést, és itt látható a pixelbeton első közterületi alkalmazása is. Bár nem lehetett minden lakossági kérésnek helyt adni, de lett közösen használható fitnesz terep egy használaton kívüli udvarból, gazdik számára is vonzó környezetet biztosító kutyafuttató. Sőt, még a graffitisek  is kaptak helyet. A kijelölt falon egy dátum is van: mikortól lehet ismét fújni oda valami jót. De csak oda, a vonalon túl nem. Erre vigyáz most a közösség macskája és föntről a csillagok. És a helyiek is.

Tisztelt Zsűri! A kutató, a kísérletező és a közösségre odafigyelő tájépítész Gábor Pétert ezennel jóindulatukba ajánlom. Nem angyal, de szárnyaljon.