A XIII. kerületi Klapka szolgáltatóház és környéke - a Lukács és Vikár Építészstúdió terve

@pesti civil: A lakótelepi 30 méter az akkori panel-daruemelési magasságból következett és a korabeli tűzrendészet szerint eddig volt középmagas egy lakóház idevonatkozó (enyhébb) szabályozással. Akkor most alkalmazkodjunk ehhez és sohasem ér véget a szocializmus ! felkiáltással helyezzünk el egy szál szegfűt a Csángó utcai lakótelepen?

@FenyvesiHK: Az a 30 méter azért volt elvileg ennyi, mert eddig ért fel akkoriban a legmagasabb tűzoltólétra, hogy egy esetleges tizedik emeleti tűzet is elolthassanak. Mellesleg ez a 30 méter egy misztikus szám, mert pont ilyen magasan van a magasabb belvárosi bérházak és paloták tetőszintje is. Sőt igazából ez volt az alap, mert később a 60-as, a 70-es és 80-as években épült 10 szintes paneleket is zömmel ehhez mérten építették. Kivételt képez ez alól a minden lakótelep súlypontjában elhelyezett pár darab 15-16 emeletes tehát 45-50 méter magas lakótorony. Ezek alkotják jelenleg a pesti "skyline"-t, mert ezek lógnak ki a város 30 méteres világvárosi tetőszintjéből. Mellesleg Párizsban is 30 méter a határ. Bár ott nem a lakótelepek, hanem a Montparnasse torony nevű borzalom miatt hozták ezt a rendeletet. Higgye el jó ez a 30 méter a Hungária körúton belül, mert ha legalább az épületek stílusa nem egységes, legalább a magasságuk legyen az. A külvárosban meg jöjjön aminek jönnie kell mint pl. a csepeli felhőkarcolók és angyalföldi toronyházak. Persze csak kiváló minőségben, kinézetben és megfelelő közlekedést ráépítve. Üdv: egy pesti civil.

@pesti civil: (nem: a párizsi magassági korlátozásokban csak a 30-as szám nem szerepel, ;-) a belvárosban a jellemző a 25, kijjebb lesz magasabb. A korlátozásokhoz pedig a Montparnasse-nak semmi köze - hacsak az nem hogy születésekor fütyült rá. Ezen a térképen láthatóak a párizsi magassági korlátozások, 18 méter és 180 méter közötti értékekkel.)

@pesti civil: Sajnos manapság nem divat térfalakat ábrázolni, hanem marad a forgatható madárperspektíva. Csakhogy én nem vagyok sasmadár de még veréb sem, így kénytelen vagyok földközelből szemlélni az épített környezetemet. Az átlagos emberi test- és szemlélési magasságot figyelembe véve minden másképp néz ki alulról. Ez a terv nagyon becsületesen teljesíti ezt az emberi léptékű láthatóságot. Nekem személy szerint a lakótelepi egységes magasság mindig is hasbaakasztós volt mert: kiatakarja a természeti és a közelében lévő épített környezetet egyaránt, de mégsem városias (védő jellegű) alatta járva pedig kifejezetten fenyegető tud lenni ez a magasság a lakótelepi utcákon sétálva és ezen még a fák is alig enyhítenek, amelyek jó, ha a harmadik emeletig felnőnek. A tűzoltólétra mellett tessék nyugodtan elhinni nekem, hogy a korabeli darupálya + daru + gémkinyúlás maximális kihasználhatósága teremtette ezt a 30 métert. A harcmezőről ismerem a témát. Más országokban,pl. a németeknél a panelos lakótelepek humanizálása során éppen ezt az egységes agyrém magasságot bontották meg sikerrel és máris emberibb lett az egész. Mindezeket átgondolva szerintem mindig a konkrét helyszín adottságaitól függ, hogy az éppen alkalmazott épületmagasság jó vagy nem jó, ott és akkor, illeszkedik vagy sem, illetve új pályát tűz ki és akkor a következőkben hozzá kell majd alkalmazkodni.

@mB: Igaza van elnézést kérek. Nem tom hol olvastam már ezt a 30 méteres párizsi korlátozást. Valószínűleg a megengedett 18, 25, 31 és 37 méterek átlagát néztem. Még egyszer bocsánat. Azért arra kíváncsi lennék, hogy ahol megengedik a 180 méteres magasságot a 13.kerületben (a párizsi Angyalföldön) ott vajon mit építenek? Tudja valaki?

@FenyvesiHK: Igen a térfalak nekem is hiányoznak és sajnos vagy szerencsére én is földön járok. Ha térfalról van szó, akkor nekem mindig a Rákóczi úton az Astoria és a Blaha Lujza Tér közötti erzsébetvárosi házak alkotta impozáns térfal ugrik be. A józsefvárosi oldalon is lehetne ugyanilyen "térfalhatás" csak a Rókus kórház épülete megtöri ezt az élményt. A panellakó telepekkel igazából nem is az a baj hogy egységes magasságúak, hanem az, hogy házak kinézete monoton, tehát unalmas hatást kelt. Ezernyi ugyanolyan alakú ablak, ezernyi egyforma erkély, unalom, sivárság és falantszer a köbön. A panelek sohasem lesznek igazi városi elemek, mert nem követik a már korábban kialakult város szerkezetet és utcahálózatot, hanem azt fellazítva, megtörve, tönkretéve, szalagosan és véletlenszerűnek tűnően állnak egymással különböző szögeket bezárva. Véleményem szerint a panelekhez nem szabad igazodni, mert a panel egy ideiglenes városképi elem. Szerencsére némelyek bontása már 5-10 éven belül megkezdődhet és akkor ki lehet alakítani a normális sakktábla szerkezetű utcahálózatot is (legalább is itt Budapesten, főleg a Hungária körúton belül) amit a panelek megtörtek. A 30 méter meg lehet 25, sőt 35 méter is. Nem kell pontosan 3 ezer centinek lenni. Lehet, sőt kötelező játszani a magasságokkal, de akkor a házak és a homlokzatok se legyenek szigorúak és monotonok. Merjünk kreatívnak lenni és erre az épületre dobjunk rá még legalább két szintet. :-)

@sponcsak: Talán félreértette a "keretes ablak" kifejezést. Mert én nem az ablaktalan irodák mellett érveltem...