Adrenalin Spirál, avagy stresszkezelés építészettel – Nyeső Enikő diplomamunkája

Nyeső Enikő a Debreceni Egyetem Műszaki karán védte meg építész MSc diplomáját. Konzulense Keller Ferenc volt, témája az emberi viselkedés, a stresszkezelés és az épített környezet kialakítását hozza kapcsolatba. Diplomájával konkrétan a magasságokba kíván emelni – ami Debrecen sík vidékén nem kis kihívás. 

Bevezetés: Diplomamunkám megalapozásaként szakdolgozatot készítettem, amelyben különböző emberi hangulatállapotok és a környezet összefüggését vizsgáltam, és arra jöttem rá, hogy az emberek körében rengeteg a le nem vezetett, elfojtott feszültség. Ez olyan mindennapi társadalmi probléma világszerte, ami megoldásra vár. A rohanó hétköznapokban egyre nagyobbak az elvárások, egyre többet és többet kell teljesítenünk, az egész napos túltöltöttség és a folyamatos stressz nem enged kikapcsolni és pihenni. A stressz kezelésének két útját vizsgáltam, az egyik út az adrenalin szint növelésére másik pedig az adrenalinszint csökkentésére fókuszál. 

Adrenalin: Az adrenalin termelődése különböző szélsőséges helyzetekhez jól köthető. A vizsgadrukk ismert fogalom mindenki számára. A magasság mélység kontrasztja is ilyen, ez nem új felfedezés. A hangok, fények, színek, hőmérséklet, sőt még a terek is mind olyan környezeti elemek, amelyek befolyásolják az adrenalinszintet. A stresszkezelés mindkét útjára találhatunk nemzetközi példákat. Gregor Schneider például a félem keltésre és az adrenalinszint növelésére készít belső tereket, installációkat. Egy amsterdami iroda dolgozóinak pedig különböző elvonulási, illetve stresszmenetes helyeket terveztek, hogy csak két példát említsek.

Helyszín: Helyszínemnek egy európai ország második legnagyobb városát választottam. Ez az ország Magyarország, a város pedig Debrecen. Az országból hiányoznak a nagy magasságok, a választott városban pedig szinte teljesen sík a terület. Egy felmérés során fény derült arra, hogy az itt lakók vágyakoznak a magasságra. Ez indított el a tervezésben. Olyan helyet kerestem a tervemhez, ami egy magas épület, ahol a szomszédos épületeket és a tágabb környezetet is figyelembevéve, a környezetbe megfelelően illeszthető egy torony. Olyan területre helyeztem el az épület, ahol a társadalmi fenntarthatóság és a közösségi követelmények is kielégíthetők. Debrecen főutcáján, a Nagytemplommal ellenkező irányban, ha a Régi városháza felé indulunk tovább, néhány méterre a belvárostól találjuk a Gambrinus közt: választott tervezési helyszínemet. A terület különlegessége, hogy jármű nélkül gyalogosan, kapualjakon, árkádokon és szűk sikátorszerű folyosókon lehet megközelíteni. A helyszínt a nagyvárosi szituáció is indokolta, mivel a stressz okozta problémák ott koncentrálódnak a legjobban. A torony felépítése önmagából fakad. Az adrenalinszint fokozódása felfogható a vertikalitás megéléseként is. 

Koncepció: Az épületemet a kezdetektől fogva erőteljesen vertikálisnak képzeltem el. A megfelelő épületarány megtalálása volt az alapvető szempont a tervezés során. Az épület lefelé és felfelé szervezése után, a tömeget elvágtam és a felső szakaszt elbillentettem. A billentéssel  bizonytalanságérzést akartam létrehozni. Az épület tömegből egy elemet kiemeltem és egy közlekedőtornyot terveztem mellé, így reagálva a terület közvetlen környezetére. Az egész épületre egy sejtelmes külső burkot húztam. Az alsó tömeg zártabb, a felső tömeg felszabadultabb.

Alapelv: Az épület alapvetően egy kéthéjú torony, aminek a belsejében a funkcionális mag található. A két héj közötti közlekedőben történik az érzelmek, érzékek fokozása és befolyásolása. Továbbá ott történnek a téri játékok is. Többféle program közül választhatunk: a szélsőséges elemek között találunk átmeneti részeket is. A torony lényege, hogy a látogató számára megfelelő rekreációs lehetőséget nyújtson és alkalmazkodjon a különböző igényekhez. A tervezett elemet nevezhetjük „funkciócsőnek" vagy „függőleges labirintusnak", ahol bemegy az input és kijön az output.

Spirál: A torony legfontosabb eleme az útvonal. Az útvonal során különböző elemekkel és az általuk kiváltott hatásokkal történik az adrenalinszint fokozása. Minden belső térhez a hozzá legmegfelelőbb előkészítő útvonal lett tudatosan kialakítva. Ez az útvonal spirálként kering a belső mag körül, felfelé emelkedve a legfelső szinten kiteljesedik hasonlóan, mint az adrenalin. Az útvonal során megjelennek dőlt, szűkülő, sötét, kontrasztos, néhol lebegő térelemek is. Áramló, tükröződő elemeken keresztül jutunk el a belső terekhez. Egy élmény lift alternatív útvonalként szolgál a program zárásaként, a legfelső, lebegő szinten.

Belső: Az épületben található egy anger room, stresszmentes szoba, pihenő terem, virtuális tér, szabadulószoba, adrenalin tér, és egy adrenalin tető. Csoportos és egyéni terek is találhatóak az épületben. A belső terek anyagai, színei, formái mind az adrenalin növelését vagy csökkentését idézik

Külső: Az épület kívülről egy sejtelmes, összemosódó tárgyként jelenik meg. Homogén világos torony, ami expandált lemezburkolattal készült. Egy felhőre hasonlít. Alsó tömege kisebb, mint a felső szakasz. A mozdítás fokozza a látvány bizonytalanságát. Belülről a felső felszabadult szakaszon áttetszővé válik a burkolat, alul ez tömör. Az alsó elem utal a város alap magasságára, amiből a felső résszel a torony kiemelkedik, a város szerkezetéből.

A funkció és a forma meghatározása személyes indíttatású, alapja gyerekkori élményeim. Emlékszem arra, hogy nekem nem volt megfelelő hely a feszültség levezetésére. Emiatt terveztem ezt az eszközt, ami arra szolgál, hogy a hétköznapi stressz levezetésnek két útját bemutassa, támogassa a használó belső nyugalmának kialakulását. Innovatív programként gondolok a felvetésemre, mert a stresszkezelés ebben az országban még nagyon kezdetleges. Erre a problémára követendő példaként szolgálhatna az épület. 

Nyeső Enikő

Szerk.: Somogyi Krisztina