Alkotóház az erdő szélén – iparművészek otthona a Pilisben

A faipari alkotóműhely-manufaktúra elsősorban a Pilis erdőgazdálkodására, annak hasznosítható melléktermékeire támaszkodva, a látogatókat a famegmunkálás világába vezeti be, legyen szó gyermekekről, családokról, csoportokról. Az alkotóházban a látogatók a famegmunkálásnak különböző módszereit és eszközeit első kézből tapasztalhatják meg. Sárközy Bálint diplomamunkája.

Témaismertetés

A diplomaterv témája egy olyan alkotóház, amely egyaránt szolgál közösségi műhelyként, találkozóhelyként - és műteremként a létesítményt vezető iparművész számára.

A tervezett funkció emellett a település jelenlegi közösségi terei mellett egy új, a helyiek számára is hasznos találkozóhelyként, turisztikai potenciálként szolgál. A jelenlegi alvóváros kialakult funkcióhiányára, a folyamatos ingázás kényszerére kínál megoldást.

Helyszín

A tervezett alkotóház funkció indokolta a helyszínválasztást - a Pilisszentkereszt központjához közeli, azonban közvetlenül erdővel határolt és turistautak kiindulásául szolgáló déli lejtésű, a település határán fekvő területet.

A tereplejtés jelentős. A telek egyfelől a lakóövezet és meglévő beépítési struktúra, másrészt a közvetlenül határos természeti környezet határán fekszik.

A telepítési koncepció, így a táj, és kilátás irányában nyitott, a lakóövezet felé zárt struktúrájú épületet eredményezett.
A területre a település központja felől felvezető utca legtetején jelenik meg az épület utcai homlokzata egyfajta jelzőpontként az ide érkezőknek. A tereplejtésből adódóan a műhely faszárító épülettömege mindkét szintjén terepszinten megközelíthető.

Geometriai alapvetések
Az épület formálására a helyi adottságok, az épített környezet, a tájolás és a funkció összhangja a kezdetektől kihatottak. A műterem és alkotótér funkciók állandó, és nem túlzó – intenzív megvilágítást igényelnek - így a megnyitások északi irányban, illetve fedett nyitott terek védelmében tervezettek.
Az épület északi határoló fala a helyi népi építészetet követve, védelmet nyújtó minimális megnyitással rendelkező kőfal. A déli oldal nyitott tornácát vertikális falécezés határolja, védve az épületet a túlzott felmelegedés ellen, és kellemes klímát biztosítva a hozzá kapcsolódó fedett-nyitott alkotótér számára is.

Tervezési alapvetések
Az épület funkciójából adódóan a tömegformálás lineáris irányultságú - a famegmunkálás linearitása - az átmeneti terek és alkotóterek egymásba kapcsolódását igényelte. A műhely a közösségi alkotótértől szeparáltan, a lakóövezetek felől minél rejtettebben, a déli lejtő irányában nyitott. Az itt történő munkálatok – a nagyoló darabolás, a csiszolás, nagyobb elemek felületkezelése - mind olyan munkafolyamatok, a melyek végzése az alkotótértől és a műteremtől is elkülönítve ideális.

A lejtésből adódóan, a műhelyszint felett kapott helyet a faszárító - fatároló padlás – melynek északi fala - a fa száradását elősegítendő – teljesen zárt, míg az többi égtáj felé nyitott. Ezáltal egy nyitott, közvetlen napsugárzástól védett padlástér alakult ki, mely a másik épületrész felől terepszinten megközelíthető.

A faanyagok betárolása - a műhely és alkotóterek közötti mozgatása mind a természetes tereplejtés, mind az épületformálás által biztosított.
Az épületegyüttes fő tömegében helyezkedik el a recepció, az előtér, a vizesblokk - mely felett egy galériaszint található - a kiállított munkák számára. Az alkotótér teljes üvegfala eltolható, ezáltal a műterem és hozzá kapcsolódó műteremlakás és az alkotótér között létrejött fedett-nyitott tér teljesen átjárhatóvá, az aktuális használathoz alakíthatóvá teszi az épületet.
A tervezett funkcióból adódóan egyszerre maximálisan 30-40 fő tartózkodik az épületben. Számukra biztosított mosdóhelyiségek kerültek kialakításra. Az épületben mozgáskorlátozott mosdó is helyet kapott, minden közösségi helyiség megközelítése biztosított.

Az épület környezetében a természetes tereplejtés megőrzése fontos szempont volt, mind a használat, megközelíthetőség, mind a természet megóvása érdekében. A műterem egybenyitható a közösségi terekkel, a lakófunkció azonban elválasztható, az erdő felé tájolt. A közösségi terek ezáltal különülnek el a privát terektől. A műteremlakás az iparművész számára nem csupán ideiglenes tartózkodásra alkalmas, akár teljes értékű lakásként is használható egy kisebb család számára. A műterem és alkotótér funkciók állandó, és nem túlzó - intenzív megvilágítást igényelnek - így a megnyitások északi irányban, illetve fedett nyitott terek védelmében tervezettek. A déli tornác vertikális lécezése biztosít árnyékot a külső tereknek, az épület átszellőzése ezáltal is biztosított.

A tervezéskor fontos szempont volt a helyi, hagyományos építőanyagok használata – a helyi - pilisi mészkő és a területen szintén, a hegyvidékből adódóan régóta használt fémlemezfedés. Ezeket az anyagokat a fa természetességével és mindig változatos színével egészíti ki. Az épület tömegformálása, anyaghasználata a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével alakult. A nyeregtetős tömegek közül a nyitott padlás asszimetrikus tetőszerkezetével a másik épülettömeg megnyitásai harmonizálnak.

Az épület határoló falai mészkő burkolatot kaptak. A tornác felé nyitott fal pedig faszerkezetű, a tetőszerkezettel együtt átszellőztetett kialakítású. Az épület belső tereiben így a hővédelem és a nagy hőtároló tömegek következményeként közel állandó hőmérséklet tartható.

Épületszerkezeti leírás
Az épület határoló falai 15 cm vastag vasbeton falak, melyek 15 cm hőszigetelést kapnak. A hőszigetelő réteg elé, egy betonacél hálóval megerősített háttérkiöntéssel készített rakott, mélyfugás mészkő falazat készül. A betonacél háló a hőszigetelésen keresztül raszteresen a tartó szerkezethez visszafogatott. A visszafogatást szolgáló egyedi acélfülek műanyag dűbeleken, és hőhídmentesítő alátét lemezeken keresztül kapcsolódnak a tartószerkezethez - a szerkezet hőhidasságát csökkentve, minimalizálva. A faszerkezetű, védettebb helyzetű falak, és a tetőszerkezet is befújt cellulóz hőszigeteléssel készül. Mind a faszerkezetű határoló falak, mind a tetőszerkezetek átszellőztetett légréteggel kerülnek kialakításra, amely a nyári hővédelem szempontjából fontos tervezési alapvetés volt. A déli tornác, átmeneti tér árnyékoló szerepe is ezt a koncepciót követi. A fa tetőszerkezetek részben - a metszeteken és részletrajzokon jelölt módon - ragasztott fatartókból, míg a megszokott keresztmetszetek tömör faanyagból készülnek. A fakapcsolatok szeglemezes kialakításúak, melyek a belső térben is megjelennek, a keresztben futó kakasülő, és torokgerenda és szarufák kapcsolatánál.

A tetőszerkezet megtámasztását, a végfalak mellett, a taréjszelemen tengelyében elhelyezett fa oszlopok biztosítják. A szaruzat 1m-es kiosztással készül. A nyílászárók fa anyagúak, három rétegű hőszigetelő üvegezéssel készülnek. A fedett-nyitott tér, és az alkotótér, illetve műterem egybenyitását biztosítandó - a nyílászárók alsó szegmensei harmonikaszerűen eltolhatók, míg a felső szegmensek fix kialakításúak. A többi nyílászáró szerkezet hagyományos nyíló, illetve fix kivitelű. A belső födémek faszerkezetűek. A válaszfalak 10 cm-es gipszkarton falak, ásványgyapot kitöltéssel. A faszerkezetű falak belső burkolata rétegelt lemez, mögötte 2 réteg gipszrost lap, amely tűzvédelmi megfontolásokból került a rétegrendbe. A vasbeton szerkezetű falak belső oldali vakolattal, simítással, és fehér festéssel készülnek. A tetőszerkezetek a könnyűszerkezetes falakhoz hasonlatosan rétegelt lemez belső burkolatot kapnak. A padlóburkolatok túlnyomórészt fa burkolatok, a vizeshelyiségekben készül kerámia lapburkolat. A műhelyben és átmeneti terekben pedig simított beton burkolat kerül kialakításra. A külső beton felületek csúszásmentességét a helyi, a falazatok anyagát is képező kő őrlemény, mint adalékanyag biztosítja.

Energetikai koncepció
A funkcióból adódóan a fa megmunkálása során keletkező faforgács, faapríték hasznosítása, a környező faipari tevékenységekből származó fa -hulladékokkal együtt képes kiszolgálni az épület fűtését és használati melegvíz igényét egy faapríték kazán segítségével. A déli tájolású lejtő lehetővé tette a déli tetőfelületek teljes, árnyékmentes hasznosítását napelem cellák telepítésével a teljes felületen.

Megújuló energia hasznosítás
A megújuló és alternatív energiák alkalmazása, a fa megmunkálásából származó hulladékok - a faapríték hasznosítása szolgáltak az energetikai koncepció alapjául.