Anyagok, gondolatok, geometriák - Újabb öt templom a szocializmus éveiből

Márkházán, a Cserhát keleti dombjai között fekvő, 250 lakosú zsákfaluban a 20. század közepéig nem volt templom, a hívek három kilométerre lévő mátaverebélyi Nagyboldogasszony-bazilikába jártak misére. A modern templom építése 1978-ban kezdődött.

Az egykori egyszerű gyülekezeti ház helyére épülő templom tervezője Szabó István volt, az alapanyagokat, és a munkadíjakat a helyi közösség gyűjtése biztosította.

A falak anyaga kő és tégla, amit a lábazat fölött farönkök burkolnak. A templom 1979-es elkészülte után a hatóság tízezer forintos bírságot szabott ki az engedély nélküli építkezés miatt, ez mai viszonyok közt közel egymilliónak felel meg.

A belső tér is jó állapotú, de keveset őriz az eredeti képből. Az évek során nem csak a kárpitok és a padló cserélődött, de fa kazettás álmennyezet is készült, ami a 7 méteres belmagasság csökkentésével a fűtés nehézségét enyhítette.

Az oltár mögötti paraván fakockás felülete az eredeti padlóburkolat anyaga is volt, ami sajnos nem bizonyult időtállónak. Az oltárképen maga a templom is megjelenik.

Kívülről látszik, milyen mértékben csökkentette az álmennyezet a belső tér magasságát. A 2022-ben épült új előtető hamarosan a templom falaihoz illő barna színt kap.

Az oltár és a homlokzat feszületeinek készítőjéről nincs információ, de Szabó István munkássága alapján nem kizárt, hogy az építész saját művei. A kiváló állapotban tartott templom a vasárnap reggeli misék idején tart nyitva.

A világháborúk után újjáéledő Mátraszentimre központjában, 1980 óta áll hazánk legmagasabban fekvő temploma, 786 méterrel a tengerszint felett.

A templom a gyülekezetnek addig helyet adó vályogház helyén épült 1978-80 között. Tervezője, Németh Mária a Mátra hagyományos építőanyagát, a durván faragott andezit köveket választotta a falak építéséhez.

A templom előtt 2007 óta áll Lantos Gyöngyi Szent Imre herceget ábrázoló szobra.

A belső tér az idő nagy részében nyitva áll a látogatók előtt a hétköznap 17 órai misék közti időszakban is.

A nagy méretű oltárképet a kor meghatározó művésze, Kákonyi Asztrik szerzetes festette, akinek hasonló munkái tucatnyi egyházi épületben, és ezekben az időkben épült templomokban megtalálhatók.

A templom 2020-ban állami forrásból alapos gépészeti felújítást kapott, felújított bútorokkal és új nyílászárókkal, így továbbra is kitűnő állapotban van.

Cserépváralja falu kis gyülekezete az iskola egyik termében rendezkedett be, ami az 1950-es évek végére politikailag elfogadhatatlanná vált. A kiköltözésért kapott minimális kárpótlásból, helyben bányászott és talált anyagokból épülhetett új templom.

A továbbra is csupán tanteremnyi méretű épületet helyi mesterek építették, Csaba László úttörő tervei alapján, aki hazánk első modern templomát szerkesztette az eldugott utcába.

A minden korabeli templom építésére vonatkozó kikötés, a torony mellőzése volt, amit az építészek különböző eszközökkel igyekeztek részben pótolni, Cserépváralján magas oromfal épült a harangok számára.

A templom a vasárnap reggeli misék alkalmával nyílik meg, az állapota rövidesen felújítást igényel.

Szigetvár és Barcs között, Nagydobszán 1975-ben épülhetett templom, miután az akkori tervekben a falu jelentős mezőgazdasági központtá fejlesztése körvonalazódott.

A tervező, a később még számost teplomot megálmodó Török Ferenc különösen szűkös erőforrásokkal dolgozott, a templomhoz tartozó plébánia máig nem készült el teljesen. Harangtorony is csak az ezredforduló idején épülhetett.

A homlokzat egyetlen, nagy ablaka eredetileg mintegy 90x30 centiméteres, fekvő üveglapok sokaságából állt, amely a körülötte lévő falazattal együtt az építész bevonása nélkül épült át a harangtorony építésének idején.

Ormánság ritkán lakott vidékének szélén az erős belterületi lámpák alatt is tiszta, csillagos az éjszakai égbolt. A templom a vasárnap délutáni misék idején látogatható.

Budapesten, az újonnan épült kelenföldi lakótelep szélén, egy második világháborús bombatölcsér helyén épült fel a helyi református gyülekezet temploma, ezúttal is közadakozásból, a Márkházi templomot is megrajzoló Szabó István tervei szerint.

A különleges megjelenésű épületről még a mai járókelők közt is az űrhajóteplom megnevezés jelenik meg, és városi ismeretterjesztő sétákon is látogatható. Emellett azonban a gyülekezete is elismeri, vigyáz rá.

A szerkezet és az alaprajz egésze is derékszögű, vagy pontosan 45 fokos szöget bezáró elemekből áll. Az eredeti drótüveg tetőt az ezredforduló után ellenállóbb polikarbonátra cserélték.

A templom kívülről ma már alig látható a körülötte megnőtt fák miatt. Az alumínium bordáslemez külső fal, és a belső lemezelés közt hőszigetelés is készült.

A szószék, és a lábazati falak kívül és belül is sötétkék csempe borítást kaptak.

A falak különleges anyaga a tervező saját találmánya, a három dimenziós térrács, amely a Könnyűipari Szerelő- és Építő Vállalatnál került gyártásba, eredetileg a Budapesti Vásárközpont számára. Később ebből épült a dunaújvárosi református templom is.

A templom téli fűtése itt is nehéz kihívás, de ettől függetlenül jó állapotban van, és várhatóan a közeljövőben sem szorul nagyobb felújításra.