Az Építész Stúdió I. díjas terve a pelhřimovi Szent Anna kápolna revitalizálására kiírt pályázaton

Pelhřimov város lakosai rendkívül gazdag közösségi életet élnek, egész évben változatos fesztiválok, események gazdagítják a város életét. A Szent Anna kápolna és környezetének újragondolásával azt a célt tűzték ki az Építész Stúdió tervezői, hogy ennek a közösségnek adjanak egy olyan új teret, ahol a közösségi élet tovább virágozhat. Olyan megoldást dolgoztak ki, melyet a közösség saját maga megépíthet és gondozhat is.

A kápolna környezete jelenleg nem homogén. Egyik oldalról szántóföld, másikon erdő határolja. Az erdőben a kápolna környezetében egy-két kifejlett fától eltekintve friss ültetésű, csenevész facsoport található. A kápolna történeti képein jól látszik, hogy eredetileg a dombtetőn nem vette körbe erdő, szabadon állt néhány fa társaságában, messziről észrevehetően. A mára köré nőtt erdő beszőtte előtereit, környezetét, megváltoztatva a ház szerepét és jellegét is.

A javaslatunkban a kápolna melletti területet megtisztítjuk a fiatal facsemetéktől. Így kialakul egy tisztás a ház mellett, ami a közös rendezvények helye lesz, hátterében a történeti épülettel. A terület és a kápolna rendezéséhez pedig az itt kitermelt faanyagot használjuk fel helyben. Az egyszerű, könnyen összeállítható szerkezetek közösségi építéssel megvalósíthatók. 

A környezetrendezés kevés, megfontolt, apró gesztusból áll össze, melyek együtt adnak visszafogott keretet a különböző eseményeknek. 

• A templom előterében a terep finom mozgatásával egy ülőmagasságú padot alakítunk ki. Ez kijelöli a város irányából a megérkezés helyét, és hangsúlyozza a kápolna oldalsó bejáratát. A pad a szántó, a város felé tekint vissza, és a templomhoz vezető lépcsőfokok törik csak meg. Az építés módja egyszerű, a földbe ütött karók támasztják meg a letöltött földréteget.
• A templom mögötti tisztás peremén egy 5x5 m területű, vízszintes síkú farakást alakítunk ki. A lejtés irányába vastagabb szálfákat fektetünk felületüket megégetve, közéjük az alsó pontokon erős karókat ütünk be. A karónak töltve állítjuk össze a farakást, alulról karcsúbb szálakkal indulva, felfelé egyre vastagabb rönköket válogatva. A farakást felezett szálakkal zárjuk le, vágott felületüket felfelé fordítva, így a rakás tetején sík padozatot kapunk. A farakás eredménye egy változatosan használható plató. A terepszinttől fokozatosan emelkedik el, eleinte egy fellépésnyivel, az alsó élénél már 80-90 cm körül. A perem így ülő-támaszkodó felületeket alkot. Kisebb csoportok körbeülhetnek, megpihenhetnek a felületén. Különböző előadások és koncertek színpadként használhatják, esküvői szertartások helyszíne lehet.
• A tisztás átellenes oldalán egy kis tűzrakóhelyet építünk. A terepben 20 cm mély, 60x60 cm gödröt ásunk. A peremét a földbe ágyazott kövekkel ékeljük körbe. A tűzrakóhely fölé acélból bográcsállványt készítünk. A tűzrakóhely körül farönkök adnak ülőfelületet. A közeli fák alá kalodát emelünk a tűzifa felhalmozására.
• A kápolna mögötti távolabb eső erdős oldalon, a fenyőfák között árnyékszéket készítünk. Az 1x1 m építmény fedett, alatta egy gödörben természetesen bomlik le a salakanyag. Az illemhely a nagyobb események megrendezhetőségét is segíti.
• A kápolnához vezető út mentén a városban és a mezőn útjelző köveket helyezünk el. A betonból öntött jelzőkövekhez a kivágott vesszőkből készítünk egyedi, rusztikus zsaluzatot. Az 50x50x50 cm kövek az út mentén diszkréten jelzik a kápolna helyét a város irányából, a kirándulóknak pedig ülőhelyet adnak a megpihenéshez.

A kápolna mai formájában is különleges, izgalmas látványt nyújt, hiányzó teteje miatt belépve mesterséges tisztásra emlékeztet. A beavatkozással egyszerre szerettük volna megidézni egykori szépségét és megőrizni az idő karakterét. A romot nyitva hagyjuk, nyílásait nem zárjuk. A rom falaira új tetőt emelünk a kitermelt faanyagot felhasználva, sűrű rúdszerkezetet építve. A kápolna tér talaját laza, szórt felülettel borítjuk. Az eredeti tetőforma csendesített ívét egy két síkból szerkesztett tetőformával idézzük meg. A két tetősík keskeny eltartásával az eredetinél több természetes fényt engedünk a kápolna terébe.

Az újrafedett tér védett hátteret nyújt a kialakított tisztásnak. Terében kisebb események, szertartások és koncertek is csapadéktól védetten megtarthatók. A tér időszakos őrzést nem igénylő kiállítótérként is használható, szabad bejárással. A kápolna így a véletlen látogatók barangolásának és a közösség eseményeinek is varázslatos helyszíne maradhat.

A kapott végeredmény változatosan használható, de egyszerű és könnyen fenntartható terek és publikus bútorok összessége, melyet akár a közösség egységét kihasználva önmaga megépíthet és karban is tarthat.

Ábrahám Tamás, Kenéz Gergely, Pálfy Máté
Építész Stúdió

Szerk.: Hulesch Máté