Řevnice-i Általános Iskola bővítése – Az Építész Stúdió győztes pályaműve

Ebben a cikkben nem csupán egy nyertes külföldi pályázati munka építészeti koncepciójáról, de az azt megelőző göröngyös útról, illetve az eredményhirdetést követő, jelenleg is zajló folyamatról is mesélnek az Építész Stúdió tervezői. 

Körülbelül négy éve tart az a nemzetközi utazás, ami most céljához érkezhet. A nemzetközi pályázatokon történő részvétel kezdeti motivációja egy átfogó kép megszerzése volt más országok pályázati rendszerét illetően. Milyen eredményességgel lehet pályázni és mekkora görgethető szellemi tudás keletkezik a folyamat közben a stúdió számára? Abban bíztunk, hogy nemzetközi közegben, olyan inspiráló, szabad, talán tágabb keretrendszerbe szorított építészeti gondolkodásban lehet részünk, ami hatással lehet hazai munkáinkra is. Végső soron pedig valós munkát reméltünk a befektetett energiától.

A pályázás során azonban hamar kiderült, hogy a nemzetközi építészeti pályázatok, sok esetben még zártabb rendszerben működnek, olykor kiszámíthatatlan tényezők által vezéreltek. A lehetséges nyertesek nemcsak országon, hanem tartományon belül keresendők. Néhány pályázat esetében a megszokott kulturális alapvetéseink gátat szabnak az adott feladat kontextusának mélyebb szintű megértéséhez. Számos pályázat során azt tapasztaltuk, hogy a környező országok kultúrköre és építészeti hozzáállása könnyebben értelmezhető számunkra, így ezeknél a projekteknél nagyobb eséllyel találunk releváns választ a felvetett problémára. A pályázatok kiválasztása nem állt meg a témával kapcsolatos szimpátiánál. A keresgélést az idők során, egyre nagyobb viszonylagos tudatosság jellemezte, legyen szó a helyi építészetről, vagy épp a zsűritagok munkásságának megismeréséről

Nagy izgalmak közepette, az elmúlt pár évben több alkalommal közelítettünk a dobogó felé. Csak, hogy párat említsünk:

Végül, úgy tűnik, először Řevnicében fordulhat a vízió valósággá.

Az iskolapályázat sikerről többen úgy értesültünk, hogy éppen csalódottan értékeltük egy szlovén iskola pályázat eredményét és tanulságait, amikor kopogtattak a tárgyaló ajtaján, hogy elvileg megnyertük Řevnicét. Gyorsan visszanyertük a lendületünket és egyúttal fel is pörögtek az események. Pár napra rá, már azon kaptuk magunkat, hogy Csehországban, csupa kedves, nyitott emberrel körülvéve, egy gyönyörűen felújított faszerkezetes, ma már közösségi házként működő, régi széntároló vasúti raktárépületben beszélgetünk az iskola majdani felhasználói közösségével.

Az eredményhirdetést egy nyári, viszonylag eseménytelen időszak követte. Hamarosan kiderült, hogy minden addigi pozitív élmény ellenére, nem olyan egyértelmű, hogy mi házat építünk Řevnicében. 

A pályázati kiírásban megfogalmazott építészeti programhoz nem volt elegendő az iskola építésére szánt összeg, így a szerződéskötés előfeltétele egy méret-, és költségbeli racionalizálás volt. Ebben a folyamatban a pályázaton második és harmadik helyezett cseh iroda szintén részt vett, így egy második körös versenyhelyzet alakult ki, az első kör eredményétől függetlenül. Az aggályok érthetőek voltak, hiszen melyik kisebb település polgármestere, vagy iskola igazgatója szeretne nem hazai építészekkel együtt dolgozni, azonban reméltük, hogy a személyes látogatások egyre inkább hozzájárulnak a bizalom kiépítéséhez, ami végül sikeresnek bizonyult. Az eredményhirdetés utáni időszak elején felvettük a kapcsolatot egy helyi cseh irodával, akikkel közösen, nagy lelkesedéssel vágunk bele a munkába, ami igazán csak most kezdődik.

Végül, szeretnénk bemutatni nyertes pályázati anyagunkat pár sorban.

A Řevnicei Általános Iskola épületegyüttese több évtizedes folyamat eredményeként jött létre. Az eredeti, falusi iskolaépületet 2015-ben már bővíteték egy új tantermi szárnnyal. A prágai régió a rendszerváltás óta nagyon dinamikusan fejlődik, sokan költöznek ki az agglomerációba, egyre több a gyerek, újabb és újabb tantermekre van szükség. A legújabb elem célja méltóképpen befejezni az iskolatömböt, tiszteletben tartva a meglévő épített örökség adottságait és pótolva a jelenleg hiányzó funkciókat, oktatási tereket. A “harmadik testvér"-t kétarcúság jellemzi. Az épületegyüttes külső kontúrján az új elem, folytatva a meglévő épületek karakterét, racionálisan szerkesztett arcot mutat, amely mögött kompakt alaprajzi struktúra rejtőzik. A belső védett kert irányába ez a szigorú térstruktúra fokozatosan fellazul és egy fedett nyitott térként működő tornácsorban végződik. Az új elem, intenzív kertkapcsolata által összeszövődik a kerttel, a létrehozott fedett nyitott terek pedig megteremtik a közösségi interakciók, találkozások helyeit mindhárom tömb tanulói számára.

Az új bővítés telken belüli pozícióját a belső védett kert növelésének lehetősége határozta meg. Az épület kibújva a meglévő főépület mögül foglalja el végső pozícióját, védősávként működő előkertet hagyva a Leglií utca irányába. A telepítés teret enged a telekbelső értékes faállományának, tömegformálását tekintve törekszik a kert szintjén az épület lábnyomának minimalizálására.

 A diákok fő érkezési iránya a meglévő 2015-ben épület bővítés bejáratának párjaként jelenik meg, tovább erősítve a Školní utca felőli megérkezést. A főbejárati irányok egyértelmű megjelölését az azonos építészeti formavilággal kialakított, a három ház által közrefogott egyszintes fogadóterek biztosítják. Az új épületrész gazdasági bejárata az északi oldalon található. A menzára érkező külső vendégek is ebből az irányból érkeznek, így megfelelő módon szétválik a vendégforgalom. A régi épület belső középfolyosója földszinten áttöri a keleti homlokzatot, így szervesen kapcsolódva az új szárny átvezető aulateréhez.

A közös használatú terek a meglévő szárnyak földszintjével szintben kerülnek elhelyezésre. Az aula időszakos rendezvények alkalmával is könnyen megközelíthető. Innen egy főlépcsőn keresztül érhetjük el a kert szintjén lévő étkezőt. A tantermek szintenként egymás fölött azonos pozícióban, a kedvezőbb reggeli fényviszonyok miatt következetesen a keleti oldalon kapnak helyet. A felső két szinten található művészeti terem és workshop tér szórt fényű megvilágítása északra tájolva biztosított.

Az új épületrész egyik legmeghatározóbb tulajdonsága az intenzív kertkapcsolata, amely kontrasztot képez a meglévő iskola szárnyak zárt viselkedésével. A kert szintjén található étkezőtér fedett nyitott terasszal egészül ki, amely lehetőséget teremt kültéri étkezésre is. A transzparens földszint racionálisan szerkesztett felsőbb szintekkel egészül ki, amelyek lombkoronaszinten kapcsolódnak a természeti környezethez.

A belső világ térszervezésében jelentős szerepet játszik a konkrét funkcionális egységek közötti átmeneti zóna. Míg a tornác a kert előszobájaként értelmezhető, hasonlóképpen a tantermek és a folyosó közötti funkcionális fal átvezeti a diákokat a közösségi terekbe. A belső fal öltözőszekrények mellett padokat, játékokat, mosdót, tárolót, faliújságot is magába foglal. Két oldalról az igényekhez alkalmazkodva működik, oldja az éles fizikai határt.

Az épület függőleges teherhordó szerkezetét vasbeton pillérvázas rendszer biztosítja. A kellő merevítést a lépcső melletti mosdóblokk monolit vasbeton falai képezik. A CLT fa födémek és a belső térelhatároló falak látszó fa felülete meghatározó a belső terekben. A födém alsó síkját a látszó alubordás fa gerendák dominálják. Az acél tornáckiegészítés az épülettől szerkezetileg dilatálva filigrán acél pillérekből és gerendákból épül fel. A külső anyaghasználat egyszerűségre törekszik, erősítve az egységet az egyes épületek között. A homlokzati fal fehér vakolattal készül, amely fehér acélszerkezettel egészül ki. A bejárati pavilon elé kerülő fedett-nyitott várakozótér, a 2015-ös bővítéshez hasonlóan, látszó vasbeton körpillérekkel készül.

építész stúdió