Az Örvény: az ncmmnt tervei az Építészet Ligete pályázaton

2021-ben írtak ki pályázatot a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ új épületére. Az ncmmnt örvénylő, lapirintusszerű tervét, mely megvételben részesült, a tervezők mutatják be. 

Koncepció

A liget térnyitásként funkcionál a városszövetben. Nemcsak múzeum, de közösségi funkciók, közösségépítő rendezvények színtereként is működő komplexum jön létre a területen, különböző tájépítészeti elemekkel, labirintusszerű, átközlekedésre alkalmas térszövetet kialakítva, így akár hosszabb időtöltésre is alkalmas lehet.

A terv koncepciójában a ligetszerűségre fókuszál, a meglévő zöldterületek legnagyobb arányban való megtartásával, az értékes fák megőrzésével és újak telepítésével. Nem került tervezésre hivalkodóan kiemelkedő épített tömeg, inkább a terepbe simuló, abból felnyíló, visszafogott építészeti gesztus jelöli a múzeum bejáratát.

Az építészeti múzeum, mint funkció, kevésbé értelmezhető a hagyományos múzeumi definíciókkal, hiszen a tárgy, amit ez a képzőművészeti ág létrehoz, helyhez kötött, nem mozdítható vagy kiállítható. Ennek ellenére a területen bemutathatók különböző textúrájú építőanyagok, vagy akár olyan installációk is, melyek más helyszínen, akár építőtáborok keretében készültek. Ezeknek a szükséges műhely- és kültéri bemutatóterei helyet kaptak a koncepcióban. Ezek mellett a jelenlegi, modern múzeumi igényeknek való megfelelés is fontos szempont volt, mind környezetpszichológiai, mind a látogatói élmény szempontjából, továbbá a múzeumot, mint funkciót, vonzóbbá akartuk tenni a látogatók, szakmán kívül állók számára is. Az elmélyülést és a kiállítandó elemekre való fókuszálást segíti a koncepció és az épület földalatti, örvényszerű lehúzó hatása.

Telepítés, beépítés

Az alapfelvetés szerint a lehető legkevesebb felszíni épület kialakítására törekedtünk, inkább nyitott teret hagyva az épületek között, ami a ligetszerűség megtartása miatt volt fontos. A felszín feletti beépítés és elhelyezés a szabályozási terv szerint meglehetősen korlátozott volt, ezért a tervezett épülettömeg csak egy része nyílik fel a területen, ettől délre pedig már csak felszín alatti beépítés volt lehetséges, mely sokkal több lehetőséget biztosított a rejtett épületkapcsolatok kialakítására, ezzel behálózva a terepszint alatti területet.

Ezen túl fontos szempont volt a víz, mint téralkotó elem megjelenítése, mely hangsúlyos része volt a tájépítészeti előtanulmánynak a kiadott pályázati anyagban. A zöldfelületek megtartásában az értékes fák megőrzése elengedhetetlen volt, ezért nem építettük be a Városligeti fasorból a két szanatórium épület között feltáruló ösvényt, ez csak burkolt felülettel vezeti a látogatókat a fókuszhoz, a múzeum bejáratához. A területet körbe lehet járni, felfedezni, helyet találni benne, amit különböző tájépítészeti elemek segítségével erősítettünk fel a tervben, a fákat használtuk természetes árnyékolásra a padok és ülőfelületek környékén. A városi szövetbe egy teljesen nyitott, kerítésekkel nem határolt parkos ligettel kapcsolódunk, ahol a terület tengelyei vezetnek a múzeum főépületébe, a körüljárhatóságot pedig különböző járófelületek biztosítják.

Mindkét utca felől egyértelműen feltárul a bejárat a látogatók számára: a Városligeti fasori szanatóriumok között egy ösvény jelöli ki a bejáratot a múzeumba; a Bajza utca felől pedig egy -1. szintre vezető rámpa szívja be a látogatókat, és vezet már direkten a múzeum bejáratához.

Építészeti formálás, anyaghasználat

A tervezett főépület tömege a környezettől eltérő, kihúzott gyűrű a földszinti részen, mely egy egyszerű gesztus a zöldterület felnyitására. A terepből való kiemelés reagál a beépítési vonalakra, ahol már nem beépíthető a terület, ott csak járófelületként folytatódik az épülettömeg. A kör és spirál motívum az elmélyülést és bevonzást jelképezi, mint egy örvény, amivel egyre elmélyülhetünk a bemutatott témában. Az üveg födém feletti víztükör egy állandó mozgalmas, de mégis nyugtató térélményt biztosít a múzeum terepszint alatti közös tereiben, ami figyelemfelkeltő, már a -1. szinten, ezzel is akár még inkább motiválva a látogatókat a múzeumba való belépésre.

Az új épület anyagában nyersbeton felületekkel készül, melyek színezést kapnak kiöntés előtt, ezért ezek a ligetben megjelenő tájépítészeti elemekkel azonos anyagú és textúrájú, de eltérő színárnyalatú elemekként jelennek meg a fehértől a feketéig. A tervezési koncepció fontos része volt a 6-7-es épület homlokzatának kezelése, ahol egy, az épület homlokzatára szerelt külső közlekedő erkélyrendszerrel az épületnek kültéri funkciót, valamint külső, az épületbe való bejutás nélküli "kilátó" funkciót is adtunk, ahol az épület tetejére felsétálva egy publikus rooftop étterem várja a látogatókat.
Erre az erkélyrendszerre sodronyokra futtatott zöldhomlokzatot terveztünk, melyet üvegfalak szakítanak meg helyenként, így direkt bevilágítást biztosítanak az irodáknak és lakótereknek.

Térkapcsolatok, belső kialakítás

A főépület földszintjén találhatók a közönségforgalmi terek, úgy, mint egy fedett-nyitott rendezvénytér, pihenővel, a víztükörre és a parkos részre nyíló kilátással, valamint egy ideiglenes kiállítótér, és egy múzeumi bolt. A főépület -1. szintjére jutva a Városligeti fasor ösvényéről lejutunk egy nem temperált, ideiglenes, ingyenes kiállítótérbe, ahol bemutatható az építészeti múzeum tematikája és egy kis ízelítővel a látogatókat be lehet csalogatni a múzeumtérbe is. Ebből a helyiségből nagy üvegfelületen keresztül megfigyelhető a látványraktárakban történő munkavégzés is. Tovább haladva jutunk el a temperált előtérbe, ahol ruhatár, porta és biztonsági helyiség található jegyváltás előtt. Ennek a térnek az előterébe vezet le közvetlenül a rámpa a Bajza utcáról, ahol eldöntheti a látogató, hogy belép-e a jegyvásárlási területre, vagy felfedezi-e a kültéri Space Box építőudvart, vagy a teraszos kávézóban pihen meg. Ezek a területek ingyenesen és szabadon megtekinthetők és használhatók.

A múzeumi jegyváltást követően egy impozáns térbe lépünk, ahol az üvegfödémen keresztül a víz fényjátéka tölti meg a monokróm teret. A nagy előtér funkcionálhat kiállítótérként, valamint innen közelíthetők meg a látványraktárak betekintő-folyosói is. A 6-7. épület publikus funkciói a földszinten a könyvtár, olvasóterem és kávézó, valamint külső megközelítéssel a tetőteraszon elhelyezett rooftop éttermek, amik az egész területre kilátást nyújtanak. A -1. szintje az épületnek összekapcsolásra került a háttérraktárak felől is, dolgozói megközelítéssel és opcionális raktárhelyiség bővítésekkel. A nem publikus funkciók közül ebbe az épületbe kerültek a co-working és bérirodák, valamint a szállás funkció, és az ezekhez kapcsolódó, privát tetőteraszok.

A szanatóriumi épületek alkalmasak a vezetéssel, logisztikával és adminisztrációval kapcsolatos, valamint kutatói feladatok ellátására, nincs bennük publikus funkció, csak az itt dolgozók használják az épületeket. A két épület összekapcsolásra került a -1. szinten egy raktár bővítéssel, valamint az új látványraktár részek kapcsolódnak a látogatói kiállítóterekhez, valamint a B szantóriumban végzett kutatói munkához.

ncmmnt

Szerk.: Paár Eszter Szilvia