Épületek/Középület

Az új oslói operaház

1/23

Az oslói Operaház

Az Oslo-fjordról nézve

a gyalogos hídról nézve

közeledve a bejárathoz

a pályaudvar felől

előlről

oldalról

oldalsó gyalográmpa

zsinórpadlás (a jéghegy csúcsa)

a zsinórpad fémburkolata (Braille-írásos) csatlakozik a térburkolathoz

felső rámpa részlete

vakvezető vonal

előcsarnok

folyosó

rendezvény az előcsarnokban

előcsarnok

részlet

előcsarnok

előcsarnok

előcsarnok

?>
Az oslói  Operaház
?>
Az Oslo-fjordról nézve
?>
a gyalogos hídról nézve
?>
közeledve a bejárathoz
?>
a pályaudvar felől
?>
előlről
?>
oldalról
?>
oldalsó gyalográmpa
?>
?>
zsinórpadlás (a jéghegy csúcsa)
?>
a zsinórpad fémburkolata (Braille-írásos) csatlakozik a térburkolathoz
?>
?>
felső rámpa részlete
?>
vakvezető vonal
?>
előcsarnok
?>
folyosó
?>
rendezvény az előcsarnokban
?>
előcsarnok
?>
részlet
?>
előcsarnok
?>
előcsarnok
?>
előcsarnok
?>
1/23

Az oslói Operaház

Az Oslo-fjordról nézve

a gyalogos hídról nézve

közeledve a bejárathoz

a pályaudvar felől

előlről

oldalról

oldalsó gyalográmpa

zsinórpadlás (a jéghegy csúcsa)

a zsinórpad fémburkolata (Braille-írásos) csatlakozik a térburkolathoz

felső rámpa részlete

vakvezető vonal

előcsarnok

folyosó

rendezvény az előcsarnokban

előcsarnok

részlet

előcsarnok

előcsarnok

előcsarnok

Az új oslói operaház
Épületek/Középület

Az új oslói operaház

2008.07.15. 08:35

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Snøhetta AS

Földrajzi hely:
Osló, Svédország

Vélemények:
1

A tengerparton, Osló városában, elkészült a Norvég Opera új épülete.leírás Kováts András építész fotóival

Az idén átadott új operaház Oslóban a Bjørvika-félszigeten, az Oslo-fjorddal szemközt épült fel. A 2000. évi nemzetközi tervpályázaton nyertes Snøhetta tervezőiroda épülete nemcsak a norvég kultúra egyik szimbóluma lesz, de a terület városi fejlesztésének kiindulópontja is.

Az oslói  Operaház
1/23
Az oslói Operaház

A terv koncepciója három fő elemen alapszik, ezek: a "hullámfal", a "gyár" és a "szőnyeg".

A "hullámfal"
Norvégiában az opera és a balett viszonylag új művészeti terület, melyet nagyban befolyásol a nemzetközi művészeti élet. Az épületnek helyet adó félsziget annak az öbölnek a része, amely a történelem folyamán a világ más országaival való találkozópontként funkcionált. A föld és a víz találkozása itt éppen ezért valós és szimbolikus "küszöb" is egyben.

A "gyár"
Az operaház előadásai teljes egészében az épületben, ebben a racionálisan megtervezett "gyárban" jönnek létre. A "gyár" funkcionális és flexibilis; tervei a használók tervezési folyamat során végigjárt igényei szerint alakultak úgy, hogy az épület funkcionalitása javult, míg az építészeti kialakítás változatlan maradt.

A "szőnyeg"
Pályázati feltétel volt, hogy az új épület monumentális legyen és minőségi építészetet képviseljen. A tervezők a monumentalitás eléréséhez az operaházat a legszélesebb rétegek számára is nyitottnak tervezték. Megoldásukban az épület tetején vízszintes és lejtős felületekből összeálló "kiterített szőnyeget" hoztak létre, amely a városkép részévé vált. A monumentalitás tehát nem vertikális, hanem horizontális gesztus eredménye lett.

Az Oslo-fjordról nézve
2/23
Az Oslo-fjordról nézve

a gyalogos hídról nézve
3/23
a gyalogos hídról nézve

közeledve a bejárathoz
4/23
közeledve a bejárathoz

 

Az épület tervének szerves része volt az anyagok, és azok súlyának, színének, textúrájának és hőmérsékletének figyelembe vétele. A Snøhetta iroda építészete jellemzően narratív, és épületeikben az anyagok a terek meghatározó elemeiként működnek, azok találkozásán keresztül alakul ki házaik építészete. Az operaház esetében az építészek három alapvető anyagot használtak: a "szőnyeg" fehér kőből, a "hullámfal" fából, a "gyár" pedig fémből készült. A munka során aztán az üveg is meghatározó anyag lett, mellyel a "szőnyeg" alsó oldala láthatóvá válik.

a pályaudvar felől
5/23
a pályaudvar felől

előlről
6/23
előlről

oldalról
7/23
oldalról

oldalsó gyalográmpa
8/23
oldalsó gyalográmpa

9/23

zsinórpadlás (a jéghegy csúcsa)
10/23
zsinórpadlás (a jéghegy csúcsa)

a zsinórpad fémburkolata (Braille-írásos) csatlakozik a térburkolathoz
11/23
a zsinórpad fémburkolata (Braille-írásos) csatlakozik a térburkolathoz

12/23

felső rámpa részlete
13/23
felső rámpa részlete

vakvezető vonal
14/23
vakvezető vonal


 

Az építésziroda épületeiben szívesen dolgozik együtt művészekkel. Az operaház esetében az építészek az épületre utólag függesztett dekorációk elkerülése céljából már a tervpályázati szakaszban is meghívtak művészeket. A "szőnyeg" tetőfelületéhez az olasz La Facciata márványt választották, amely még nedvesen is megőrzi színét és ragyogását. A felület megmunkálását, mintázatát, az árnyjátékot létrehozó kiemeléseket és vágatokat Kristian Blystad, Kalle Grude és Jorunn Sannes művészekkel együtt készítették el. A vízi projekt Monica Bonvicini munkája, míg a fém homlokzatburkolatot Astrid Løvaas és Kirsten Wagle segítségével tervezték meg. Mivel a homlokzatburkolatnak igen időtállónak kell lennie, az esztétikai, tartóssági és alakíthatósági szempontok miatt a nagyon vékony panelekben is legyártható alumíniumot választották burkolatnak. A panelek konvex gömbszegmensekkel és konkáv kúpformákkal nyomott mintázatát a művészek egy régi szövési technikából merítették. A nyolc különféle panel a szögtől, valamint a fény színétől és intenzitásától függően folyamatosan változó hatást kelt. A "hullámfal" és a nagyterem domináló anyaga a tölgy. A "hullámfal" kapcsolódó kúpokból álló komplex organikus geometriája változatos, világos felületet ad.

előcsarnok
15/23
előcsarnok

folyosó
16/23
folyosó

rendezvény az előcsarnokban
17/23
rendezvény az előcsarnokban

előcsarnok
18/23
előcsarnok

részlet
19/23
részlet

előcsarnok
20/23
előcsarnok

előcsarnok
21/23
előcsarnok

előcsarnok
22/23
előcsarnok

 

Az épületbe a legalacsonyabban fekvő tetőszegmens alatt lehet belépni. A fehér előcsarnokban négy szabadonálló, perforált és hátulról megvilágított tömeg áll, melyek burkolatát Olafur Eliasson képzőművész készítette jégkristályok és gleccserek alapján. A nagytermet körülölelő három galériára vezető főlépcső az intimitást sugalló faburkolatos falból bontakozik ki. Az 1370 ülőhelyes klasszikus patkó alakú nagyterem tölgyburkolatait a megfelelően sötét árnyalat elérésére ammóniával kezelték. A zenekari árok három emelő segítségével magasságában és alapterületében is flexibilisen alakítható. A nagyterem világításának fő eleme az ovális mennyezeti tartóról befüggesztett, 800 LED-del fénylő csillár, amelyet szintén maguk az építészek terveztek. A színpadi függönyt az amerikai művész, Pae White készítette az auditórium színeit átvevő alufólia elemek digitális fotóiból, amelyeket az anyagba számítógéppel irányított szövőgépekkel szőttek bele.

A kisebb előadóterem 400 férőhelyes, és opera- és balettelőadásokon kívül könnyűzenei koncerteknek, experimentális performanszoknak és banketteknek is helyet adhat. Az ülőhelyek a multifunkcionális térben számos konfigurációban elhelyezhetők.

Az operaház "hullámfalának" esti megvilágításával az épület karaktere teljesen megváltozik. A belső tér hirtelen homlokzattá válik, amely jól mutatja a külső és a belső tér elválaszthatatlanságát is.

Az épület körüli terület tájtervezését a Snøhetta az operaház körüli utcák kialakításáért is felelős Bjørvika Infrastructure tervezőivel közösen készítette el.

Az operaházat észak-déli irányban egy utca szeli ketté. A díszletműhelyek az épület északi, a fellépőket kiszolgáló terület és az adminisztáció pedig a déli részén található. A nyilvánosság előtt nyitva álló rész és a színpadok a nyugati blokkban, míg az egyszerűbb kialakítású produkciós funkciók keleten kaptak helyet.

fotó: Kováts András, szöveg (szemle): Plótár Fatime


Oslo Opera House, Norvégia

Teljes alapterület: 38.500 m2
Megbízó: Norvég Kulturális és Egyházügyi Minisztérium
Kivitelező: Statsbygg
Építészet: Snøhetta AS
Tájtervezés: Snøhetta AS

Tervpályázat: Craig Dykers, Tarald Lundevall, Kjetil Traedal Thorsen
Építészek: Martin Dietrichson, Ibrahim El Hayawan, Chandani Ratnawira, Harriet Rikheim, Marianne Saetre
Tájtervezők: Snøhetta AS, Ragnhild Momrak
Színháztechnológia: Theatre Projects Consultants Ltd.

Tervezési és kivitelezési szakasz:
Projektmenedzser: Tarald Lundevall
Menedzsment: Sigrun Aunan, Craig Dykers, Simon Ewings
Vezető tervező: Kjetil Traedal Thorsen
Csoportvezetők: Rune Grasdal, Tom Holtmann, Elaine Molinar, Kari Stensrød, Øystein Tveter
Projektteam: Anne-Cecilie Haug, Ibrahim El Hayawan, Tine Hegli, Jette Hopp, Zenul Khan, Frank Kristiansen, Cecilia Landmark, Camilla Moneta, Aase Kari Mortensen, Frank Nodland, Andreas Nygaard, Michael Pedersen, Harriet Rikheim, Margit Tidemann Ruud, Marianne Saetre, Knut Tronstad, Tae Young Yoon
Tájtervező team: Ragnhild Momrak, Andreas Nypan
Belsőépítészek: Bjørg Abø, Christina Sletner

Szerkezettervek: Reinertsen Engineering ANS
Elektromos tervezés: Ingeniør Per Rasmussen AS
Fűtés-szellőzés: Erichsen & Horgen AS
Akusztika: Brekke Strand Akustikk, Arup Acoustic
Színháztechnológia: Theatre Projects Consultants
Színpadtechnika: Theatre Projects Consultants, Rambøll Sverige

Vélemények (1)
csipoficam
2008.07.18.
10:06

Ez olyan minta csokító, csak fordítva. Belül ronda, kívül finom. Egyszerűen nem tudom megérteni, hogy ilyen külső tervezése után hogy jutottak el a belső nyomasztó, űr-dizájn, flinszton és retro világához.

És az az összemetsződés az utolsó képen...

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.