Blaubacher Pál, Bönde Tamás János és Samicskov Milán elismerésben részesült terve a badacsonyi pályázaton
A 12Raszter Mérnökiroda fiatal építészeinek célja egy olyan koncepció kidolgozása volt, ami nem hivalkodó, tiszteletben tartja környezetét és a valóságtól sem rugaszkodik el. A pályamunkát a tervezők szavaival mutatjuk be.
Magunkról
Mindannyian friss diplomásként vetettük bele magunkat a pályázat készítésébe, melyet mind témájában, mind pedig a pályázat alapötletében testközelinek éreztünk. Külön öröm számunkra, hogy első közös tervünkkel elismerésben részesültünk. Maga a tervezés a 12Raszter Mérnökiroda falai között valósult meg, ami a legfőbb közös pont számunkra munkahelyünkként. Igyekeztünk a friss, pályakezdő építészeti felfogást alapos kutatómunkával és a helyszín alapos megismerésével kiegészíteni. Mindezen alapelvek mentén egy olyan építészeti koncepció kidolgozása volt a célunk, ami nem hivalkodó, tiszteletben tartja környezetét és a valóságtól sem rugaszkodik el. Talán túlzottan is ragaszkodtunk a pályázati kiírás által meghatározott keretekhez, viszont az egész terv kapcsán az alkalmazkodás volt a legfontosabb alapelv.
Látogatóközpont a hathektároson
A terv a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata által kiírt „Badacsony Kulturális és Turisztikai Központ 2021" című nyílt építészeti tematikájú pályázatra készült. Badacsonytomaj a Balaton-parti városok között kiemelkedő szerepet tölt be. Kedvező fekvése, a Badacsony közelsége, a Badacsony-Fonyód hajóút, a Balaton körüli kerékpárút és legfőképp a borturizmus miatt kedvelt helyszín az ide látogatók számára. A Badacsony domboldala kiváló lehetőséget biztosít a szőlőműveléshez és bortermeléshez, amelynek hagyománya már több száz éve öröklődik generációról generációra.
Sávos városszerkezet
Badacsonytomaj városszerkezete (utcái, épületei, telekfelosztása) sokrétű, szabálytalan és rendezetlen. Ezek a jelzők illenek a 6 hektáros tervezési területre is, kiváltképp a telek formájára. A település látszólagos rendezetlenségében azonban mégis megfigyelhetők bizonyos rendszerek. A hegy körül például jól láthatóan gyűrűsen alakult ki a városszerkezet. Mi 3 főbb gyűrűt emelnénk ki: domboldali sáv, lakó- és üdülő sáv és Balaton-parti sáv. A domboldali sáv a Római úttól északra, egészen a Badacsony tetejéig tart. Ebben a sávban elsődlegesen szőlőtermesztés zajlik, így a terület ritkán beépített, borászatok és turisztikai célpontok találhatóak itt. A Római út és a 71-es főút által közrefogott sávban leginkább lakó- és üdülőházak találhatóak, továbbá kisebb borászatok, vendéglők. Ez a rész sűrűn beépített és rendezetlen. A Balaton-parti sáv az északi parton található településekhez hasonlatos, továbbá itt közlekedik a Badacsony és Fonyód közötti komp, amelynek nagy turisztikai jelentősége van. A part és környezete is rendezetlen, fejlesztése már megkezdődött. A tervezési terület a város elsődleges támadási pontjától, azaz a kikötőtől, a vasútállomástól és a hozzájuk tartozó központtól nem messze található.
Szervezett szétdarabolódás
A város rendezetlen, mégis rendszerezett szövetébe integrálódtunk, így a tervezési területen egyfajta rendezetlen rendezettséget létrehozni. A telek amorf formáját 4 részre osztottuk. Az 1., azaz a Római út felöli terület elsősorban a gyalogos és biciklis fő megközelítési pont. A Római út mentén a lakó- és üdülő sáv épületei az utcafronton helyezkednek el, amíg a domboldali sáv felől az épületek hátra vannak húzva az úttól. Kivételt képez a tervezési területtől keletre, a Kisfaludy S. utca becsatlakozásánál található 2 telek és azok épületei, amelyek visszahúzásra kerülnek az úttól. Ehhez hasonlóan mi sem helyeztünk el épületet az utcafronton, legalábbis az útról tömegben nem láthatót.
A 2. terület a fő funkciókat (látogatóközpont, rendezvénytér, vetítőtér) foglalja magában. A 3 épülethez húzott érintőkör kijelöli számunkra a belső, meghitt teret, amely központi szerepet tölt be. Ez a tér alkalmas az épületek funkcióinak szabadtér felé való bővítésre. Az épületek egységesek, hagyományos anyagokkal és technológiával készülnek, méretükben azonban eltérnek a környező családi házaktól. A homlokzatok vakoltak, amíg a tetők pikkelyes fedést kapnak. A belső terekre szintén a természetes anyagválasztás és a letisztult megjelenés jellemző, a látszó gerendás tetőszerkezet kiemeli a fa használatát. A gépészet minden épület esetében a mosdók feletti tetőtérben kap helyet.
A 3. terület a Muskotály u. mentén található, amely összeköti a Római utat és a 71-es főutat, így ez elsősorban az autós és tömegközlekedéses fő megérkezési pont. Itt a fő funkciókat kiszolgáló autó- és buszparkolók kaptak helyet, valamint a központban található Badacsony Taxinak és a BaBunak is biztosítanánk itt új központi helyet. Így a felszabadult helyeken más, a városközpont fejlesztésének tekintetében értékes funkciók kerülhetnének elhelyezésre, valamint a kulturális és turisztikai központot is a badacsonyi közlekedés szerves részévé tehetnénk. Mindezek mellett egy biciklikölcsönzőt és biciklitárolót is elhelyeztünk ezen a területen.
A 4. területen egy kisebb szabadidőpark kapott helyet, amely akár a közelben lévő Badacsony Campinget is képes kiszolgálni.
Hagyományőrző, mégis korszerű
A pályázat célja, hogy olyan újszerű és fenntartható komplexum alakuljon, ami megfelel a mai elvárásoknak. Ezen alapelvek mentén döntöttünk a meglevő épület újrafelhasználásáról, minél kevesebb burkolt felületről és talajmunkáról. A tervezett épületekkel próbáltunk reflektálni a helyi értékekhez, miközben megvalósításukban modern technológiákat képzeltünk el.
Részlet a bírálóbizottság értékeléséből:
"A telek legnagyobb részét szőlőként tervezik kialakítani, a ´Központ´ szerencsésen nem egy nagyobb épületben, hanem a szőlőterület közepén elhelyezkedő nagyobb majorságként jelenik meg három épülettel, melyek egy ligetes központi térséget fognak közre. Innen indul az izgalmas tanösvény a szőlősorok között, több faszerkezetű, felfedezni való építményt érintve, melyek tanösvény-állomások, pihenők, kilátók és játszóházak szerepét töltik be. A tervezett három épület és az egy megmaradó szőlőfeldolgozó ugyan nagyobb a környék épületeinél, de tömegalakításuk, léptékük mégis a hagyományos építészeti és tájképi karakterbe megfelelően illeszti azokat. A fehér homlokzatok, a nagy oromfalak, a pikkelyes fedés és a faszerkezetek használata, mai hangulatban és naprakész formálással reflektál a történeti építészeti folytonosságra. A felső útról nyíló biciklis pihenő támfalakkal kialakított tájképi építményként megformált, fent nagyobb kilátó teraszt létrehozva."
Blaubacher Pál, Bönde Tamás, Samicskov Milán
Szerk.: Nemes D. Nikolett