Bozsik Máté, Gyökér András és Losonczi Júlia különdíjas terve a badacsonyi pályázaton

Az MMA által a Badacsonyi Kulturális és Turisztikai Központ fejlesztésére 2021-ben kiírt pályázaton Bozsik Máté, Gyökér András és Losonczi Júlia terve nyerte el a BBTF különdíját. A kijelölt területtel szomszédos Eszterházy-borászat védett épületeit kreatívan felhasználó, ezáltal a beépítést minimalizáló koncepciót a tervezők mutatják be. 

A kultúrtáj, mint kiállítótér

A pályázat célja egy olyan épület létesítése, mely alkalmas a térség földtani kialakulásának, helytörténeti és művészeti értékeinek, szőlőművelésének és borászatának, gasztronómiájának, kézműves múltjának bemutatására, illetve rendezvények, konferenciák, időszakos kiállítások, filmvetítések befogadására, mindemellett orvosolja a mindennapos igényekből származó problémákat is, mint a biciklis pihenő vagy a parkolóhelyek hiányának megoldása.

A tervezés kezdeténél alapvetésünk volt, hogy a helyi értékeket, kultúrát, a gazdag múltat és rétegződéseit ne a környezetéből kiragadva, hanem a környezetével együtt – tehát magát a kultúrtájat – mutassuk be. Hol is lehetne a Badacsony földtani kialakulását jobban megismerni, mint a bazaltorgonáknál, szőlőművelésének és borászatának múltját jobban megérteni, mint egy szőlőskertben és présházban, történeti és művészeti értékeit jobban bemutatni, mint egy műemléki házban?

Meglévő értékek gondozása

A badacsonyi térségben több olyan kiemelkedő épület is található, melyek méltatlan állapotban, kihasználatlanul állnak. A Római úton található például Emődy Attila 1959-ben épült Szőlőskert étterme, ami a topográfia mintázatára reflektálva a szintvonalakra párhuzamos beépítéssel idomul a tájhoz. Az épület évek óta elhagyatott, állaga folyamatosan romlik, jelenleg eladó.

A tervezési terület szomszédja az 1407/1 helyrajzi számú telek, ahol szintén található egy elhagyatott, üresen álló épület. A barokk jegyeket mutató pincegazdasági épület feltehetően a XIX. század elején épült. Az 1850-es években készült kataszteri térkép már a ma is látható, udvaros elrendezést mutatja. Az együttes a XIX. századtól a második világháborúig az Eszterházy család borgazdasága volt, majd az ’50-es évek államosítását követően a Badacsonyvidéki Pincegazdaság palackozóüzemeként és igazgatóságaként üzemelt. Az udvart övező kosáríves árkádsort ekkor elfalazták, az udvart raktárakkal építették be, majd később a Balaton felőli irányból további ipari épületekkel takarták el. A jelenleg műemléki védettség alatt álló épület így jellegzetes badacsonyi karakterét, egykori birtokközponti jellegét nagyrészt elvesztette.

Átépítés, továbbépítés

Bár a tervezési területen kívülre esik, az újonnan felmerült funkcionális igények elhelyezésére a terv az egykori Eszterházy gazdasági épület hasznosítását és bővítését javasolja. Az épület eredeti és átépítési tervrajzait sikerült felkutatnunk, ennek segítségével pedig rekonstruálnunk az épületet. A főépület pinceszintjében két nagyméretű dongaboltozatos terem, és néhány kisebb, szintén boltozott tér található. A földszinten az épület udvar felőli oldala eredetileg tornácos kialakítású volt, helyiségei borított gerendás födéműek, illetve csehboltozatosak. Az épületegyüttes beépítése, elhelyezkedése és adottságai ideálisak az új funkció befogadására.

A XX. század második felében épült, építészeti értéket nem képviselő bővítményeket, illetve a déli oldalon található csarnokot elbontjuk, visszaállítva ezzel a XIX. századi beépítést és felszabadítva az épület belső udvarát, az előtte lévő teret és magát a műemléki épületet. Az így létrejött beépítést egy melléképülettel egészítjük ki, amit a 02/20-as helyrajzi számú telken telepítünk, és ami – a korábbi épülettel ellentétben – már nem zavarja a kilátást a belső udvarból. Az új épület egy tető, ami „úszik" a szőlősorokon és kijelöl egy helyet a szőlőskert közepén; befejezi a beépítést, bekeretezi a látványt a Balaton felé.

Tehermentesítés

A tervezési terület a főút és a Római út közti terület „sűrűjében" található. A 02/25 és 02/27 helyrajzi számú, összesen 60.000 m² nagyságú lejtős terület üressége lélegzetvételhez juttatja a hegyoldalt, és kitekintést nyújt a Balatonra a Római úton közlekedőknek. Ez a „hiány" számunkra fontos érték, ezekre a telkekre épületet nem tervezünk, itt visszaállítjuk a XX. századi állapotot és használatot: a szőlőművelést. Cél a Római útról történő megérkezés élményének erősítése, ezért itt nem jelenik meg magas elem; se épített, se természeti. Ezen a ponton elénk tárul a balatoni panoráma, a domboldal „felnyílik", a szőlősorok „lefolynak" a főútig. A területet – a zsák-helyzetek elkerülése és a bejárhatóság érdekében – a kialakult úthálózatba illesztjük, így több – a szintvonalakkal párhuzamos – út is megjelenik a főút és a Római út között.

A parkolót a tervezési terület főúthoz közeli pontjába helyeztük el, így nem terheljük a Római út amúgy is erős gyalogos és biciklis forgalmát. A parkolóban nem jelennek meg építmények, az árnyékolást – mind a parkolóban, mind az épülethez vezető úton – a meglévő fák által és újak telepítésével oldjuk meg. A Muskotály utca Római út felőli szakaszánál, a műemléki ház előtti teresedésnél alakítjuk ki a biciklis pontot, fák, biciklis tárolók és pihenő helyek telepítésével.

Szabad használat

Az új melléképület két funkcionális magból áll, közte egy „kifeszített", üres tér, melyet szabadon lehet használni rendezvényekre, konferenciákra, vagy akár termelői piacra is. Emellett gazdasági épületként is üzemel, hiszen szüretkor présházzá és szüreti fesztiválok helyszínévé alakul. Fontos szempont a négyévszakos használat biztosítása, ezért az amúgy oldalt nyitott, fedett, szabadon használható tér, az elhúzható üvegfalainak köszönhetően télen bezárható.

A műemléki épület belső udvara szintén egy többcélú, három oldalról határolt, a lejtő felé nyitott tér. Az itt található padozat felveszi a feltételezett terepviszonyok vonalvezetését, egy lelátót formálva a Balaton felé, így ösztönözve a különböző használatok kialakulását. Itt filmvetítések, előadások, koncertek is tarthatók, háttérben a balatoni panorámával.

Funkcionális rétegződések

A műemléki épület új funkcióval való felruházása, az emiatt szükséges építészeti módosítások, a beépítés új épületszárnnyal való kiegészítése mind az épület történetét írják tovább, új – funkcionális és értelmezési – rétegeket hozva létre. A javasolt létesítmény – tudatosan – különböző jellegű használatokat hivatott egyszerre befogadni. Ennek egyrészt a folyamatos, négy évszakos kihasználtság, másrészt pedig az eltérő funkciók közti kölcsönhatás kialakítása a célja:

• A szőlőműveléssel, szürettel járó mezőgazdasági tevékenységet az új épület és közvetlen környezete látja el.
• A szükséges irodahelyiségek a műemléki épület Muskotály utca felőli szárnyában alakíthatók ki.
• A kulturális központ funkciójával járó turisztikai használatot az egész épületegyüttes szolgálja: a műemléki épületben található kiállítóterek, a kávézó, a rendezvénytermek, illetve az új melléképület multifunkcionális tere.
• Cél mindemellett a helyi lakók, közösségek megszólítása is.

Az új melléképület egy termelői piac, a műemléki épület – iroda és rendezvény tereivel – pedig a helyi szervezetek eseményeinek színtere kíván lenni.

Környezeti hatások

A műemléki értékek bemutatásán és a kultúrtáj védelmén túl, az ökológiai szempontok is fontosak voltak a koncepció megalkotásánál. A meglévő épület hasznosítása a gazdasági szempontok mellett, az építkezéssel járó káros környezeti hatásokat is csökkenti, hiszen kialakítása kevesebb erőforrás bevonásával jár. Hasonló szemlélet mentén helyeztük el az új épületszárnyat, amit nem zöldterületen, hanem a jelenleg aszfaltozott parkoló helyén, a 02/20-as helyrajzi számú telken telepítettünk, közvetlenül a Muskotály utca mellett. Az épület kialakításához az elbontott csarnok épületszerkezetei hasznosítva lennének, mint például a nagy fesztávok áthidalására alkalmas rácsostartó szerkezetek.

Távlati kép

A tervezési helyszínt határoló Római út és Muskotály utca a Badacsonyi közlekedés két fontos, történeti szempontból is meghatározó útvonala. Előbbi már a római kortól kezdve a Balatont észak felől kerülő főútvonal része volt, míg a rá merőleges Muskotály utca egészen a XIX. század végéig a „régi fa kikötőhöz", vagy „régi töltéshez" vezetett, mely a mai hajóállomás elődjeként ekkoriban az egyetlen badacsonyi kikötő volt.

Ha hosszútávú fejlesztésekben gondolkodunk, a tervezett beavatkozás csak egy állomás. A folytatásban, a koncepcióra felfűzve további értékes, elhagyatott épületek felújításával lehetne erősíteni a badacsonyi térségre jellemző útvonalakra épülő turizmust. Ilyen újabb pont lehetne a már említett Római úti Szőlőskert étterem, vagy – hosszabb távon – a Muskotály utca végén található kikötő (jelenleg kemping) újragondolása, így hangsúlyozva a fent említett tengelyek szerepét.

Részlet a bírálóbizottság értékeléséből:
"Dicséret illeti a pályázót, amiért gondosan feltárta a tágabb helyszín történeti, településszerkezeti és táji adottságait, valamint kellő mértékben felkutatta a tervezési helyszín szomszédságában található volt Esterházy-borászat védett épületének történetét.
A kiírástól eltérően nem a tervezési területen helyezi el a megvalósítandó programot befogadó épületet, épületegyüttest, hanem a szomszéd telken lévő Esterházy-borászat védett épületeiben. A merész javaslat elnyerte a bíráló bizottság szimpátiáját, mert szerves építészeti gondolkodásra vall, amennyiben örökségvédelmi és tájvédelmi szempontok mellett ökológiai és gazdaságossági vonatkozásban is reális megoldás alapjául szolgálhatna."

Bozsik Máté, Gyökér András, Losonczi Júlia

Szerk.: Paár Eszter Szilvia