Épülettervek/Hallgatói terv

Borvízfürdő a Szent Anna téren – Domokos Kázmér diplomamunkája

1/30

-2. emelet, alaprajz.

-1. emelet, alaprajz.

Földszinti alaprajz.

1:500, helyszínrajz.

AA metszet.

BB metszet.

CC metszet.

DD metszet.

EE metszet.

FF metszet.

Keleti homlokzat.

Nyugati homlokzat.

Agyag makett.

Makettfotó.

Makettfotó.

Bejárat, látványterv.

Belső udvar, látványterv.

Fő látványterv.

Langyos szint, látványterv.

Meleg szint, látványterv.

Axonometria.

Térkép.

Fürdés rendje.

Fürdő szerkezete.

Kiáramlás és beáramlás.

Forráspavilon, fotó.

Forráspavilon, fotó.

Forráspavilon, fotó.

Forráspavilon, tető.

Tető koncepció.

?>
-2. emelet, alaprajz.
?>
-1. emelet, alaprajz.
?>
Földszinti alaprajz.
?>
1:500, helyszínrajz.
?>
AA metszet.
?>
BB metszet.
?>
CC metszet.
?>
DD metszet.
?>
EE metszet.
?>
FF metszet.
?>
Keleti homlokzat.
?>
Nyugati homlokzat.
?>
Agyag makett.
?>
Makettfotó.
?>
Makettfotó.
?>
Bejárat, látványterv.
?>
Belső udvar, látványterv.
?>
Fő látványterv.
?>
Langyos szint, látványterv.
?>
Meleg szint, látványterv.
?>
Axonometria.
?>
Térkép.
?>
Fürdés rendje.
?>
Fürdő szerkezete.
?>
Kiáramlás és beáramlás.
?>
Forráspavilon, fotó.
?>
Forráspavilon, fotó.
?>
Forráspavilon, fotó.
?>
Forráspavilon, tető.
?>
Tető koncepció.
1/30

-2. emelet, alaprajz.

-1. emelet, alaprajz.

Földszinti alaprajz.

1:500, helyszínrajz.

AA metszet.

BB metszet.

CC metszet.

DD metszet.

EE metszet.

FF metszet.

Keleti homlokzat.

Nyugati homlokzat.

Agyag makett.

Makettfotó.

Makettfotó.

Bejárat, látványterv.

Belső udvar, látványterv.

Fő látványterv.

Langyos szint, látványterv.

Meleg szint, látványterv.

Axonometria.

Térkép.

Fürdés rendje.

Fürdő szerkezete.

Kiáramlás és beáramlás.

Forráspavilon, fotó.

Forráspavilon, fotó.

Forráspavilon, fotó.

Forráspavilon, tető.

Tető koncepció.

Borvízfürdő a Szent Anna téren – Domokos Kázmér diplomamunkája
Épülettervek/Hallgatói terv

Borvízfürdő a Szent Anna téren – Domokos Kázmér diplomamunkája

2023.09.24. 09:39
MÉD

Projektinfó

Borvízfürdő a Szent Anna téren

Tervezés éve:
2023

Stáblista

Mestermunka témavezető: Göde András
Mestermunka konzulens: Guba Sándor
Diplomatárgy konzulens: Guba Sándor
Szakdolgozat konzulens: Haba Péter

Dosszié:

MÉD:

Domokos Kázmér diplomamunkájában Tusnádfürdő egykori jellegzetes településképi karakterét kívánja rehabilitálni, a mesterséges és a természeti környezet közötti, anyagfolytonosságra törekvő építészeti hozzáállással, precízen kidolgozott hátteret biztosítva a fürdőzés elmélyült és mozgalmas rítusainak.

 

Szent Anna tér
A Szent Anna tér Tusnádfürdő központjában található; a fürdőváros sétálóutcájának déli végpontját alkotja, ahonnan az út  tovább haladva túraútvonallá alakul és a Szent Anna kráter tóhoz vezet ki. A jelenlegi teret három épület homlokzata definiálja. A Tusnád Hotel hátsó homlokzata, a balneológiai kezelőközpont főhomlokzata és vele szemben, a fürdő helyszínéül szolgáló, 4-es számú kantin használatlan épülete, ami egy, az 1890-es években épült és 1914-ben leégett gyógycsarnok megmaradt pincéjére épült az 1950-es években.

Makettfotó.
15/30
Makettfotó.

A fürdés
A fürdés folyamata igazodik az emberi fiziológiához. A fürdőző semleges érrendszeri állapotban érkezik meg a fürdőbe, majd átöltözés után, a folyamat első lépéseként egy langyos, 30 °C fokos fürdőt vesz, aminek hatására a szervezete belső szervei hűtésének érdekében kiáramoltatja a vért a végtagjaiba. A második állomás egy 35-36 °C fokos meleg vizű fürdő, ami alatt az összes nem létfontosságú vérmennyiség átáramlik a fürdőző végtagjaiba. A fokozatos kiáramlás után a fokozatos visszaáramlás következik, a meleg fürdő után egy újabb langyos vizű fürdő formájában, ahol már a vér elkezd visszaáramlani a belső szervekbe, azok melegítése érdekében. A fürdőzés aktusának utolsó előtti lépése egy 21°C fokos fürdő, aminek hatására a fürdőző szervezete összegyűjtötte az összes lehetséges vért, hogy hőmérsékletüket 37°C fokon tudja tartani. A fürdés utolsó lépése a pihenés, ahol a vendég átmozgatott keringési rendszere normalizálódik. 

Axonometria.
21/30
Axonometria.

A fürdő
A fürdő épülete a mára eltűnőben lévő tusnádfürdői építészetre jellemző módon csatlakozik, mind az épített, mind a természeti környezetéhez. Az épület alsó szintje a hegyoldalt saját anyagaiból, de mesterségesen megformálva egészíti ki, míg a felső szint a hegyoldalon elterülő erdős és városi tereket rendezi egységbe, így a hegyoldal felszínén élő fák és az ember által megmunkált fák alkotják a tereket.

CC metszet.
7/30
CC metszet.

Az épület két nagy szintje két különböző igényt elégít ki. A felső szint a környékre jellemző erdei parasztfürdőket mintázza meg, a nyitott, nagyobb terek lehetőséget adnak a hangosabb, mozgalmasabb fürdésre, a szórakozást és a társalgást szolgálják. Az alsó szint ezzel szemben az elmélyülést és a nyugodt fürdőzést szolgálja.

A nyugodt és mozgalmas felosztás mellett egy másik, a talajban lévő víz hőmérsékletét követő elosztás is meghatározza az épületet. A felszínen a hideg vizek, egy félszinttel lentebb a langyos vizek, míg a legalsó szinten a melegvíz és a meleg terek helyezkednek el.

Bejárat, látványterv.
16/30
Bejárat, látványterv.

Meleg szint, látványterv.
20/30
Meleg szint, látványterv.

Felsőtiszáspataki első forráspavilon
A diplomamunka része egy, a diplomatervet kiegészítő,  Tusnádfürdőn megépített forráspavilon, mely szerkezeti előtanulmányként szolgált a fürdő árnyékoló szerkezetének megtervezéséhez. A medvefigyelmeztető oszlopnak nevezett tanulmány egy fenyőfa struktúráját absztrahálja, törzséből merőlegesen állnak ki ágak, melyekről drapériaszerű nehézséggel omlik le a lombozat/tető. Így az oszlop egy fa absztrakciója, a forráspavilon egy kis csoport fát mintáz meg és a Szent Anna téri fürdő faszerkezete egy erdő tereit kíséreli meg létrehozni.

Forráspavilon, tető.
29/30
Forráspavilon, tető.

A forráspavilon műszaki jellemzői
A pavilon szerkezetének alapjául négy 120 cm hosszú égetett csertölgy rönk szolgál, mely rönkök 70 cm mélyen a földbe vannak ásva, kővel és kaviccsal körbedöngölve.  A rönkök fölső 60 cm-es szakasza görögkereszt alakban be vannak metszve, így a törzseket alkotó négy-négy 7x7 cm-es oszlopokból álló oszlopcsokor a keresztek pengéi közé illeszthetőek. Az oszlopok fölső szakaszukon 7x7 cm-es gerendákat fognak közre, mely gerendák között 63 cm széles bádogszalagok lógnak be a forrás fölé.

Forráspavilon, fotó.
26/30
Forráspavilon, fotó.

A tetőt az előbb említett 6 db bádogszalag alkotja, három rétegben elhelyezve. A legfölső réteg szalagjai egyszer görbült felületként jelennek meg, egymáshoz képest kilencven fokkal elforgatva. Hosszirányukra merőlegesen két irányba vezetik el a rájuk eső vizet. A középső réteg szalagjai párhuzamosak, konoidszerű felületeket formáznak, így a felülről érkező csapadékot és szennyeződést már csak egy-egy irányba, középről kifelé vezetik el. A legalsó réteg a középsőhöz hasonlóan működik, de ahhozképest kilencven fokban elforgatva. Ezzel a megoldással a forrás fölötti 170x170 cm-es terület függőleges vetületében teljes védelmet kap a szennyeződés és a csapadék ellen. Emellett a fák lombozatához hasonló átlátások és fényfoltok figyelhetőek meg a tetőn keresztül.

Domokos Kázmér

 

Szerk.: Borenich Levente

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.