Budapest Szíve ötletpályázat - Földalatti Beszélgetések

Időpont: 2006. április 6., csütörtök 18 óra
Téma: Budapest Szíve építészeti és városépítészeti ötletpályázat

Helyszín: A Műcsarnok Előadóterme, Hősök tere, Budapest

Tervüket bemutatják:
I. díjas, 9. sorszámú pályamű szerzői,
Koszorú Lajos, Golda János, Mohácsi Sándor,
Madzin Attila
II. díjas, 20. sorszámú pályamű szerzői,
Kapitány József, Kerekes György
II. díjas, 33. sorszámú pályamű szerzői,
Sári István, Károlyi István és Szász Zoltán
III. díjas, 15. sorszámú pályamű szerzői,
Kovács Csaba vezető tervező, Ásztai Bálint, Bakó Attila, Barcza Dániel, Bartha István, Cseh Kálmán, Cselovszki Zoltán, Ferkai András, Göbölyös Kristóf, Kelecsényi Gergely társtervezők
Megvétel rangsorolás nélkül, 40. sorszámú pályamű szerzői,
Kalmár László, Zsuffa Zsolt, Kovács Zoltán

A zsűrit képviseli:
Dr. Schneller István
Dr. Fiala István
Puhl Antal DLA
Reimholz Péter DLA

Moderátor:
Szemerey Samu

Kapcsolódó oldalak:
A pályazat eredménye

Részletek az Összefoglaló jelentésből
1. A Belváros karakterének megőrizve megújuló fejlesztése, a közterületek, közösségi terek rendszere:
A tervpályázat programja nem határozta meg a lehetséges beavatkozások időtávlatát, illetve nem korlátozta azok költségigényét (ez ötletpályázatnál elfogadható): így a benyújtott pályaművek rendkívül széles sávban „szórnak", mind javaslataik ötletgazdagságát, mind műszaki-pénzügyi megvalósíthatóságukat és realitásukat tekintve. Több pályamű megelégszik a jelenlegi állapot szimpla konzerválásával vagy legfeljebb kisebb jelentőségű javító beavatkozásokat javasol, emellett számos pályamű - mai szemmel nézve -  futurisztikus, a belátható jövőt tekintve nem realizálható, de érdekes, új ötleteket vet fel.
A Belváros városközponti szerepének, rangjának megfelelő „használata" érdekében elsődleges feladat kell legyen a térség további forgalom-csillapítása, a gyalogos-, kerékpáros- és tömegközlekedés elsőbbségének biztosításával, az átmenő forgalom lehetőség szerint teljes vagy legalább radikális visszaszorítása mellett.
A meglévő gyalogoszóna fejlesztése kívánatos: a Váci utcán túl legalább még egy végigmenő észak–déli irányú gyalogos vagy csillapított útvonallal – a pályaművek ennek vonalaként – a már korábban megfogalmazódott várostengely felelevenítéseként - a Kecskeméti utca – Petőfi Sándor utca – Bécsi utca vonalat javasolják -, valamint a meglévő hálózat kiegészítését további, Dunához levezető, a Duna-partot bekapcsoló „csápokkal".

2. Közterületek, közösségi terek
A Városháza-tömb beépítésén kívül a térségben jelentősebb új építéssel a tervek zöme nem számol – helyesen. Egy terv a Főpolgármesteri Hivatalt áthelyezné a Pesti Barnabás utca – Piarista köz tömbbe: a javaslat a Piarista épület bontása és a Contra Aquincum romterületre való ráépülés miatt elhibázott.
Egyes pályaművek új épületeket, építményeket helyeznének el az Erzsébet téri „Gödör" helyén, az Erzsébet téren, Deák téren a térfalak lezárása, gazdagítása érdekében – Bár ez a lehetőség nem kizárt - a jelen pályázatok nem meggyőzőek e tekintetben. A városháza tömb térfalának kialakulása szükségtelenné teszi az Erzsébet téren épített térfal megjelenését.
Néhány pályaműben újszerű ötletek jelennek meg, amelyek a Belváros arculatát gazdagítani törekszenek: kilátótornyok, fénypontok-fényjátékok, közterületi alkotások, térszobrok, utcabútorok, burkolatban, falakon megjelenő képzőművészeti alkotások. Ezeket a gondolatgazdag ötleteket érdemes továbbgondolni azzal a megjegyzéssel, hogy azok a megoldások, amelyek további zavaró hatásokat hoznának (mint például a fényszennyezés növekedése), nem kívánatosak.

3. A kiemelt terület
Az Erzsébet tér - Károly körút – Városház-tömb téregyüttesének városépítészeti kialakítására a pályaművek számos, elveikben is különböző megoldási javaslatot hoztak. Az egyes tervek részletes elemzésének és a javaslatok összevetésének tapasztalatai az alábbiak szerint összegezhetők:
A terület, a Városháza tömbje, a Madách tér és közvetlen környezete egyben a Főváros egyik legfontosabb „sűrűsödési pontja", központi helye - valóban „A Város Szíve". Tömegközlekedési átszálló és érkezési pont, jelentős kiterjedésű közintézmény és kereskedelmi zóna „előtere". Mai állapotában rendezetlen, szervetlen és szervezetlen térsor, amit jelentős járműforgalom terhel, ahol rendkívüli sűrűségű a gyalogosforgalom.
A Madách téri „tengely" Városháza tömbjén való átvezetésére, és továbbvezetésére a Duna felé számos változat látható. A pályaművek többsége a Városháza déli udvarát használja fel átvezetésre (hiszen ez esik egy egyenesbe a Párizsi utca – Madách tér iránnyal) mások a két udvart közel egyenrangúan kezelik. A déli udvar kiemelt gyalogosforgalmi kezelése felvethető de ennek következménye nem lehet a Városháza épületegyüttesének e cél hangsúlyozását szolgáló erőszakos átalakítása.

4. A Városháza tömbje és környezete
A Városháza tömbjének hiányzó beépítésére a pályaművek összessége rendkívül gazdag kínálatot ad. A tervek jelentős része a Károly körút beépítési vonalát valamiképpen – legalább jelzésszerűen – visszaállítja, míg más tervek a Madách téri házak adta térfalat is felhasználva egységesen „komponált", változatos térformát hoznak létre.
A tervezendő épületegyüttes tegye lehetővé a Károly körúti gyalogos mozgások bevezetését az udvarba. Az épületegyüttes programját illetően azok a javaslatok előnyösek, amelyek az épületek alsó (egy-két) szintjét, esetleg (legalább részben) az első pinceszintet közfunkciók számára, lehetőség szerint kulturált, minőségi program-kínálattal hasznosítanák, és a befektetési célú területeket ezek fölött alakítják ki.
A javaslatok zöme e tekintetben mértéktartó – a riasztóan túlépített megaszerkezetek, vagy a mall-szerű bevásárló-szórakoztató központok ezen a helyen nemkívánatosak.
Néhány pályamű javaslatot ad a meglévő Városháza épületének részleges vagy teljes funkcióváltására – akár új városháza épület létrehozásával is. A földszintek minél teljesebb mértékben nyílt, közcélú használata támogatható, a teljes funkcióváltás megfontolásra és továbbgondolásra érdemes ötlet.
Egyes pályaművek tematizált kertek rendszerét alakították ki a Városháza tömbjén belül. A funkciók túlzott gazdagítása a térépítészeti elemek indokolatlan sokaságát, s ezzel a terek felaprózódását eredményezte. A víz jelenléte a tereken kedvező, de a túlzott méretű vízfelületek sok esetben korlátozzák a terek használhatóságát. Azok a pályaművek tekinthetők előremutatónak, amelyek az új beépítés és a régi épületegyüttes között nagyvonalú, egybefüggő teret képeznek, a fórum jellegnek megfelelően lehetőséget adva különböző rendezvények, kulturális események, valamint a hétköznapi élet befogadására.
A Városháza meglévő udvaraiban a meglévő értékes növényzet megőrzése feltétlenül indokolt, az udvarok beépítése vagy lefedése elhibázott gondolat. A Városháza új főbejárata és a kapcsolódó ügyfélszolgálat kialakításával kapcsolatban azok a javaslatok támogathatóak, amelyek a kiemelt terület térszervezésében egyértelmű rávezetést adnak a Városháza új bejáratára.
A Merlin épületének integrálására több pályamű törekedett. A továbbtervezés során ezt mindenképpen figyelembe kell venni.

Budapest, 2006. március 27.                         
Bíráló Bizottság