Budapest Szíve ötletpályázat - zsűriszövegek

Összefoglaló jelentés és Ajánlások a kiíró számára

 A pályázat eredménye

A BUDAPEST SZÍVE TERVPÁLYÁZAT

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSE

1. A Belváros karakterének megőrizve megújuló fejlesztése, a közterületek, közösségi terek rendszere:

A tervpályázat programja nem határozta meg a lehetséges beavatkozások időtávlatát, illetve nem korlátozta azok költségigényét (ez ötletpályázatnál elfogadható gyakorlat): így a benyújtott pályaművek rendkívül széles sávban „szórnak", mind javaslataik ötletgazdagságát, mind műszaki-pénzügyi megvalósíthatóságukat és realitásukat tekintve. Több pályamű megelégszik a jelenlegi állapot szimpla konzerválásával vagy legfeljebb kisebb jelentőségű javító beavatkozásokat javasol, emellett számos pályamű - mai szemmel nézve -  futurisztikus, a belátható jövőt tekintve nem realizálható, de érdekes, új ötleteket vet fel.

A pályázók zöme átvette a Belváros szabályozási tervének javaslatait (többnyire az anyagban megtalálható nem véglegesített, nem kötelező elemeket is), ezeket általában továbbgondolva, továbbfejlesztve.

A pályaművek többségükben az alábbi fő gondolatokat vetik fel elemezéseikben és javaslataikban:

A Belváros városközponti szerepének, rangjának megfelelő „használata" érdekében elsődleges feladat kell legyen a térség további forgalom-csillapítása, a gyalogos-, kerékpáros- és tömegközlekedés elsőbbségének biztosításával, az átmenő forgalom lehetőség szerint teljes vagy legalább radikális visszaszorítása mellett.

A meglévő gyalogoszóna fejlesztése kívánatos: a Váci utcán túl legalább még egy végigmenő észak–déli irányú gyalogos vagy csillapított útvonallal – a pályaművek ennek vonalaként – a már korábban megfogalmazódott várostengely felelevenítéseként - a Kecskeméti utca – Petőfi Sándor utca – Bécsi utca vonalat javasolják -, valamint a meglévő hálózat kiegészítését további, Dunához levezető, a Duna-partot bekapcsoló „csápokkal".

A Belváros északi és déli területeit a Kossuth Lajos utca jelenlegi járműforgalma gyakorlatilag elvágja egymástól: ezért a Kossuth Lajos utca forgalomcsillapítása szükséges. A javaslatok ezt a célt nagyon különböző módon közelítik: több pályamű a teljes utcát gyalogosítaná, van, amelyik befedné. Más pályaművek a felszín alá vezetnék a – csökkentett - átmenő forgalmat, a felszínen csupán (a gyalogosokon kívül) a helyi célforgalom, illetve a parkolás maradna.

A pályaművek jelentős része újszerű gondolatokat fogalmaz meg a pesti és budai városrészek forgalmi kapcsolataira. Ezek közös jellemzője, hogy a meglévő hidakon csökkentik a gépkocsi-kapacitásokat, növelik a tömegközlekedést – szinte kizárólagosan villamossal megoldva – és növelik – esetenként új gyalogos híddal  – a gyalogos átkelés lehetőségét. Van pályamű, amelyik kábelvasutat javasol, több pályamű – a Lánchíd mellett a Szabadság hídon, sőt, az Erzsébet hídon is jelentősen növelné a gyalogos közlekedés felületeit a járműves forgalom radikális visszaszorításával.

Kevés pályamű foglalkozik azonban azzal a követelménnyel, hogy az így kieső kapacitásokat valahol pótolni kell. Egyes pályaművek ezt közúti alagutakkal javasolják megoldani. Ugyancsak a Belváros átmenő forgalomtól való tehermentesítését és a Duna és a Belváros közötti kapcsolat erősítését jelenti a rakparti út szint alatti vezetése. Ezt (a már kiérlelt) koncepciót a pályaművek különböző formában, továbbfejlesztve, gazdagítva átveszik, a felszínen a célforgalmat és a parkolást meghagyva, a Bíráló Bizottság szerint helyesen. Több pályamű jelentős forgalmi csomópontokat, vagy nagyobb mennyiségű parkolót helyezne föld alá a Duna-part térségében.

A Kiskörút szerepét a pályaművek többsége átértékeli. A jelenlegi forgalom kapacitását többnyire megtartva, erőteljesen csökkentenék a Belváros irányába lehetséges járműves mozgásokat –  helyesen. A pályaművek a gyalogos forgalom felületeinek növelésével, a körút-szakaszok fásításával, kerékpárutakkal tennék barátságosabbá, „komfortosabbá" az útvonalat. Több pályamű komolyan foglalkozik a csomópontok átépítésével, esetenként különszintű, máshol körforgalmú kialakításokat javasolva. Egy pályamű javaslatot tesz a Körút – József Attila utca – rakparti utak igénybevételével az óramutató járásával ellentétes irányú körforgalomra. Ezek a felvetések általában részletesen kidolgozott helyszínrajzi tervekkel alátámasztottak.

A tömegközlekedés fejlesztésére a pályaművek többsége jelentős figyelmet szán. A tervekben döntően a kötöttpályás hálózat fejlesztését javasolják a pályázók. Villamosvonal jelenik meg több pályázatban az Erzsébet hídon és a Kossuth Lajos utcában. A Kiskörúti villamost a pályázók jelentős része továbbvezeti a Nyugati tér irányában. Van olyan pályamű, amely a Kecskeméti - Károlyi Mihály - Petőfi Sándor - Október 6. utcák vonalán új villamosvonalat vezet, míg egy a Millenniumi földalattit vezetné tovább déli irányban a Váci utcán a Vámház térig. A 2-es villamost a pályaművek túlnyomó többsége meghagyja a Duna-parton.

Néhány pályamű ma futurisztikusnak ítélhető ötletet hoz: (magasvasút, kötélpálya).

A terület belső feltárására a pályázók számtalan, részletesen kidolgozott rész-javaslatot hoztak. Ezek általános jellemzői a közvetlen járműves megközelítés további, differenciált szűkítése, a szint alatti parkolás lehetőségek szerint koncentrált, de összességében nem jelentős kapacitásokat eredményező bővítése, a tisztán gyalogos felületek és a vegyes használatú útvonalak arányának növelése. A mértéket tekintve a pályaművek különböző javaslatokat tesznek, a szélsőségeket is megengedve (például  a Belváros csaknem teljes körű gyalogosítása).  A forgalomcsillapítás a megfelelő arányok megtartása mellett eredményes.

Fontosnak tartjuk a Duna-part megközelítési irányaiban a gyalogos felületek bővülését, a járműforgalom itteni visszaszorítása mellett. A belső feltárást tekintve a hurokutas megoldások támogathatók, a zsákszerű megoldásokkal szemben. Több pályamű jelentősebb szint alatti feltárást építene ki, ezek realitása tovább vizsgálandó.

A járműparkolás megoldásában a pályaművek jelentősen különböző javaslatot hoznak. Általában megállapítható, hogy – kevés kivételtől eltekintve - nagyságrendi bővítést eredményező javaslat nem található. A Bíráló Bizottság véleménye szerint ez így helyes, mert nem kívánatos a személygépjárművel történő megközelítés általános komfortjának növelésével, vonzóvá tételével növelni a hálózat terhelését. Ugyancsak visszafogottak a pályaművek javaslatai a szint alatti parkolás tekintetében is, ezeket viszont – helyesen – a belépési pontok környezetében koncentráltabban, illetve a területen belül kisebb egységekben, szétszórtan, a teresedéseket jól kihasználva oldják meg. A pályaművek többsége a belső utakról nagyrészt áthelyezi a parkolást a főhálózati elemek – Kiskörút, Kossuth Lajos utca – elvett forgalmi sávjai helyére telepített leálló, parkoló sávokba, ez azonban nem elégséges.

A Belvárosban jelentős közterület-bővítést – a lehetőségek korlátait helyesen felmérve – a pályázók általában nem javasolnak. Három pályamű egy teljes tömb bontása árán teret hoz létre az Új Városháza előtt. Azon túlmenően, hogy a bontásra javasolt tömbben számos védett épület található, a Váci utcának éppen ez az egyik legegységesebb szakasza: ezért, illetve a középkori városszerkezet védelme miatt a javaslat nem támogatható.

Több pályamű tesz javaslatot a Szervita téri templom kiszabadítására, a Szervita tér újabb beépítéseinek – Matáv-épület, irodaház, parkolóház – bontására és/vagy átépítésére. A templom kiszabadítása jó gondolat. Ugyancsak támogatható az irodaház és a parkolóház átépítése.

A pályaművek közül sok tartalmaz javaslatot a Roosevelt tér szálloda előtti útpályájának megszüntetésére: a javaslat támogatható.

A közlekedés-szakmai javaslatokat áttekintve – azokat a pályaműveket részesíthetők előnyben, amelyek minél jobban megközelítik, vagy tartalmazzák a következő főbb prioritásokat:

• az átmenő forgalomtól minél inkább tehermentesítik a Belvárost (ennek érdekében a Kossuth Lajos utca forgalmát kéreg alatt vezetik át az Erzsébet hídtól, és az alsó rakpart közúti átmenő forgalmát is felszín alatt vezetik, visszaadva ezáltal a Duna-partot a turistáknak és a lakóknak;

• a belépő forgalomtól a lehető legjobban megkímélik a belvárost (ezért a határvonalakon parkolóházakkal/mélygarázsokkal „megfogják" a forgalmat és a villamos-közlekedést a Bajcsy-Zsilinszky úton tovább vezetik a Nyugati térig. A gépjármű forgalom kéreg alatt vezetése itt nem bizonyult szükségesnek;

• megfontolandó az a javaslat, amely a Millenniumi Földalatti vonalát meghosszabbítva a Belvároson keresztül eléri a 4-es Metró vonalát a Fővám térnél vagy átvezetésre kerül Budára;

• a közterületeket mentesíti a parkoló járművektől (ideértve a helyi lakosok járműveit is, megfelelően telepített mélygarázsok és parkolóházak építésével);

• a motorizáció növekedése ellenére, a közúti járműforgalom terhelés-csökkentési lehetőségeit kihasználva új tereket, összefüggő gyalogos hálózatot hoznak létre a Belváros határvonalain belül, szerves kapcsolatban a szomszédos városi területekkel.

2. Közterületek, közösségi terek

A Városháza-tömb beépítésén kívül a térségben jelentősebb új építéssel a tervek zöme nem számol – helyesen. Egy terv a Főpolgármesteri Hivatalt áthelyezné a Pesti Barnabás utca – Piarista köz tömbbe: a javaslat a Piarista épület bontása és a Contra Aquincum romterületre való ráépülés miatt elhibázott.

Egyes pályaművek új épületeket, építményeket helyeznének el az Erzsébet téri „Gödör" helyén, az Erzsébet téren, Deák téren a térfalak lezárása, gazdagítása érdekében – Bár ez a lehetőség nem kizárt - a jelen pályázatok nem meggyőzőek e tekintetben. A városháza tömb térfalának kialakulása szükségtelenné teszi az Erzsébet téren épített térfal megjelenését.

Néhány pályaműben újszerű ötletek jelennek meg, amelyek a Belváros arculatát gazdagítani törekszenek: kilátótornyok, fénypontok-fényjátékok, közterületi alkotások, térszobrok, utcabútorok, burkolatban, falakon megjelenő képzőművészeti alkotások. Ezeket a gondolatgazdag ötleteket érdemes továbbgondolni azzal a megjegyzéssel, hogy azok a megoldások, amelyek további zavaró hatásokat hoznának (mint például a fényszennyezés növekedése), nem kívánatosak.

A Duna-part „plázsjellegű" kialakítása a világörökség területén nem kívánatos, az ötletet a Bíráló Bizottság elfogadhatatlannak tartja.

Több pályamű részletesen foglalkozik a pesti városfalmaradványok minél teljesebb bemutatásának gondolatával: a városfal helyének a lakóépületek belsőudvaraiban való feltárását, bemutatását, az így kialakuló helyek „folytonos" végigjárhatóságát is felvetve. Mások a közterületeken jelzésszerűen mutatnák meg a városfal helyét.  A folytonosság hangsúlyozása fontos, ezért ezek a javaslatok továbbgondolásra érdemesek.

3. A kiemelt terület

Az Erzsébet tér - Károly körút – Városház-tömb téregyüttesének városépítészeti kialakítására a pályaművek számos, elveikben is különböző megoldási javaslatot hoztak. Az egyes tervek részletes elemzésének és a javaslatok összevetésének tapasztalatai az alábbiak szerint összegezhetők:

A terület, a Városháza tömbje, a Madách tér és közvetlen környezete egyben a Főváros egyik legfontosabb „sűrűsödési pontja", központi helye - valóban „A Város Szíve". Tömegközlekedési átszálló és érkezési pont, jelentős kiterjedésű közintézmény és kereskedelmi zóna „előtere". Mai állapotában rendezetlen, szervetlen és szervezetlen térsor,
amit jelentős járműforgalom terhel, ahol rendkívüli sűrűségű a gyalogosforgalom.

A térsor átformálásának lehetséges főbb céljai – a pályamunkákból leszűrhető tanulságok alapján – az alábbiak szerint határozhatók meg:

• a közterületek zavaros „összességének" átalakítása, áttekinthető, végigjárható és élhető terek összefüggő együttesévé;
• a felszíni közterületeken a gyalogos felületek növelése, az átkelési zónákban a gyalogos elsőbbség biztosítása;
• a térsor „szervezett" kialakítása, terepsíkjainak, burkolatainak, növényzetének, makro- és mikro-architektúrájának átgondolt, a városi térhasználat különböző funkcióit szolgáló megformálása;
• a hiányzó térfalak létrehozása építészeti, kertépítészeti eszközökkel olymódon, hogy azok a meglévőkkel együtt jól „értelmezhető", magas esztétikai minőségű, a térhasználatot segítő környezetet adjanak;
• a meglévő értékek – épületek, növényzet, térépítészeti -, képzőművészeti alkotások integrálása.

A tervek összességükben két fő irányultságát emelik ki a térsornak: az Erzsébet tér – Károly körút északnyugat-délkeleti, és a Madách tér – Városháza tér – Párizsi utca északkelet-délnyugat irányú térsorát. E két térsor különböző, eltérő felfogású kezelése a tervek esszenciális lényege – a (szélesen értelmezett) építészeti eszköztárat a pályázók ennek kiemelésére mozgósítják.

A Madách tér a Belváros egyik - lényeges - belépési pontja, kapuzata, a legutóbbi időkben fokozatosan vesztett korábbi kiemelt státuszából. Mára kapuként megtervezett szerepe ugyan jelentős maradt, de nem nagyobb, mint a Fővám téri, Kecskeméti utcai, Astoria, Király utcai vagy Andrássy úti kapuzatoké. A tervek jelentős hányada ezt az irányt igyekszik kiemelni, hangsúlyozni minden lehetséges eszközzel. Ennek következményei: a gyalogosok külön szintű átvezetése, a hangsúlyozottan tengelyes szerkesztés, vagy éppen a tengelynek azzal párhuzamos épülettel való kiemelése, a Városháza tömbjének átmetszése e tengely által.

A tervek másik, szintén jelentős hányada a Károly körút szerepét igyekszik hangsúlyozni: ezzel jár a körút Belváros felőli gyalogos felületeinek szélesítése, gazdagítása, a forgalom csillapítása, fasorok telepítése, a villamospályák, útpályák aszimmetrikus áthelyezése a Madách házak oldalára.

Néhány terv mindkét irányt egyenrangúként igyekszik hangsúlyozni: ez a törekvés – a benyújtott terveken legalábbis - nem vezet pozitív módon értékelhető eredményre.

A Bíráló Bizottság megítélése szerint a Károly körúti térsor erősítése tűnik indokoltabbnak. A Madách téren átvezetett irány erejét nem csupán a (korábban sugárútként elképzelt) Madách sétány jelentőségének csökkenése gyengíti, hanem az a tény is, hogy a térségben meglévő, jelentős (gyalogos) forgalmat generáló tömegközlekedési csomópontok, a bevezető utak - Andrássy út, Bajcsy-Zsilinszky út, Rákóczi út – „kapuzatai" is e tengely mentén helyezkednek el. Ezért előnyösebb megoldást hoznak azok a pályaművek, amelyek ezt a tengelyt erősítik és gazdagítják.

 A forgalom jelentős csillapításával, a gyalogos előnyének biztosítása mellett – a szintbeli gyalogos átvezetés is megfelelő megoldás lehet – minden egyéb (a ráfordítások lehetőségével adódó) mérnöki többlet a tér komfortját növeli, de nem nélkülözhetetlen szükségszerűség.

A Károly körúti tengely „gyenge pontja" a Deák téri evangélikus templom melletti sávja, ahol a gyalogos felület beszűkül. Így a pályaművekben számos javaslat látható a hiányzó gyalogos felület bővítésére a Parókia épülettömbjén keresztül, vagy a Sütő utca irányából, a felszínen, illetve pinceszinten. E javaslatok a felvetés szintjén értékelendőek, azonban megvalósíthatóságuk elemzése a pályázat bírálatának keretein belül nem lehetséges. A parókia épületének bontása hibás javaslat. Kézenfekvő a Károly körút forgalmi sávjai számának csökkentésével és a körút vonalvezetésének korrekciójával nyerhető gyalogos járdabővítés.

A Madách téri „tengely" Városháza tömbjén való átvezetésére, és továbbvezetésére a Duna felé szintén számos változat látható. A pályaművek többsége a Városháza déli udvarát használja fel átvezetésre (hiszen ez esik egy egyenesbe a Párizsi utca – Madách tér iránnyal) mások a két udvart közel egyenrangúan kezelik. A déli udvar kiemelt gyalogosforgalmi kezelésé felvethető de ennek következménye nem lehet a Városháza épületegyüttesének e cél hangsúlyozását szolgáló erőszakos átalakítása.

A tervek között javaslat található a Főposta épületének bontására egy itteni, a Városháza főhomlokzata előtti tér létrehozása érdekében. A Főposta épülete műemléki védettséget élvez. Ezen túlmenően az itt kialakítani javasolt főtér ellentétes a Belváros Károly körút irányába történő kiterjesztésének szándékával. A Duna irányú mozgások továbbvezetése az épület udvarának, illetve földszintjének megnyitásával építészetileg elképzelhető az épület bontása nélkül.


4. A Városháza tömbje és környezete

A Városháza tömbjének hiányzó beépítésére a pályaművek összessége rendkívül gazdag kínálatot ad. A tervek jelentős része a Károly körút beépítési vonalát valamiképpen – legalább jelzésszerűen – visszaállítja, míg más tervek a Madách téri házak adta térfalat is felhasználva egységesen „komponált", változatos térformát hoznak létre.

A tervezendő épületegyüttes tegye lehetővé a Károly körúti gyalogos mozgások bevezetését az udvarba.

Az épületegyüttes programját illetően azok a javaslatok előnyösek, amelyek az épületek alsó (egy-két) szintjét, esetleg (legalább részben) az első pinceszintet közfunkciók számára, lehetőség szerint kulturált, minőségi program-kínálattal hasznosítanák, és a befektetési célú területeket ezek fölött alakítják ki.

A javaslatok zöme e tekintetben mértéktartó – a riasztóan túlépített megaszerkezetek, vagy a mall-szerű bevásárló-szórakoztató központok ezen a helyen nemkívánatosak.

Néhány pályamű javaslat ad a meglévő Városháza épületének részleges vagy teljes funkcióváltására – akár új városháza épület létrehozásával is. A földszintek minél teljesebb mértékben nyílt, közcélú használata támogatható, a teljes funkcióváltás megfontolásra és továbbgondolásra érdemes ötlet.

Egyes pályaművek tematizált kertek rendszerét alakították ki a Városháza tömbjén belül. A funkciók túlzott gazdagítása a térépítészeti elemek indokolatlan sokaságát, s ezzel a terek felaprózódását eredményezte. A víz jelenléte a tereken kedvező, de a túlzott méretű vízfelületek sok esetben korlátozzák a terek használhatóságát. Azok a pályaművek tekinthetők előremutatónak, amelyek az új beépítés és a régi épületegyüttes között nagyvonalú, egybefüggő teret képeznek, a fórum jellegnek megfelelően lehetőséget adva különböző rendezvények, kulturális események, valamint a hétköznapi élet befogadására.

A Városháza meglévő udvaraiban a meglévő értékes növényzet megőrzése feltétlenül indokolt, az udvarok beépítése vagy lefedése elhibázott gondolat.

A Városháza új főbejárata és a kapcsolódó ügyfélszolgálat kialakításával kapcsolatban azok a javaslatok támogathatóak, amelyek a kiemelt terület térszervezésében egyértelmű rávezetést adnak a Városháza új bejáratára.
A Merlin épületének integrálására több pályamű törekedett. A továbbtervezés során ezt mindenképpen figyelembe kell venni.

Budapest, 2006. március 27.

A Bíráló Bizottság

 

---

Ajánlások a kiíró számára

 

„Budapest Szíve", azaz Budapest belvárosa megújításának kulcsa a rajta átáramló gépkocsiforgalom radikális csökkentése és az ennek révén visszanyerhető gyalogos és vegyes forgalmú területek kiterjesztése és humanizálása. Semmiféle nagy projekt vagy építészeti jel nem tudja ennek megoldását pótolni.

A forgalom csökkentésének, illetve csillapításának egyaránt vannak a területen kívüli és a területen belüli feltételei. Természetszerűleg az új dunai átkelőhelyek, a jelenleg és távlatban épülő körgyűrűk, valamint a nagykapacitású tömegközlekedési eszközök megvalósítása könnyíteni fogja a belváros terhelését, azonban a forgalmat csillapító beavatkozásokkal nem szabad megvárni azok átadását, mivel a jelenlegi lepusztulás – a kedvező részeredmények ellenére – sürgős, illetve azonnali beavatkozást igényel.

A pesti belvárost határoló és átszelő főforgalmi utak jelenleg a Budapesten való áthaladás legkényelmesebb szakaszai és ez által szükségtelen átmenő forgalmat vonzanak magukra. A „Budapest Szíve" városépítészeti pályázat pályaműveinek a részlet megoldásokig terjedő elemzése azt bizonyítja, hogy a forgalmi kapacitások csökkentése, felszíni visszaépítése, illetve külön szinten való átvezetése kombináltan alkalmazandó a területet határoló, illetve átszelő főutakon. Ezek a főforgalmi utak a Kossuth Lajos utca, a Károly körút, valamint a pesti alsó rakpart. A megoldás minden főútvonalon eltérő.

A forgalomcsillapítási javaslatok, közterületrendezési elképzelések és beépítési javaslatok átfogó értékelése alapján levonható az a következtetés, hogy a Károly körút rövidebb vagy hosszabb szakaszon történő lesüllyesztése nem hozza meg a ráfordításokkal arányos eredményt, ezért ennek különszintű átépítése felesleges. Feltétlenül szükséges azonban a forgalmi sávok számának csökkentése és különösen a Deák téri templom – Városház-tömb oldalán a járdafelületek növelése és fasor telepítése. A kiskörúti villamos továbbvezetése és a végállomás áthelyezése. A Károly körút általános keresztmetszeti kialakítása a gyalogos felületek elegendő megnövelését eredményezi.

A Kossuth Lajos utca esetében a megnyugtató megoldást a sávok egy részének föld alá helyezése és a gyalogos felületek megnövelése és humanizálása jelentheti. Ennek megvalósításáig is szükséges azonban a forgalmi sávok számának csökkentése, a forgalom egy részének a Kossuth Lajos utcából történő kiszervezése. E nélkül a Belváros szívének tehermentesítése, a közterületek feljavítása, az északi és déli Belváros összekapcsolása megoldhatatlan.
A két városrész összekötésének és a forgalom csökkentésének több pályázatban javasolt igen fontos eleme a (régi-, új) észak-déli Belvárost átszelő csökkentett forgalmú várostengely létrehozása a Kecskeméti utca – Károlyi Mihály utca – Petőfi Sándor utca vonalában a különszintű forgalmi csomópont Ferenciek terei megszüntetésével.
Ennek az új várostengelynek több pályázat kitüntetett szerepet szán. A Kossuth Lajos utcai forgalom csökkentését segíti elő a Károly körút keresztmetszetének fokozatos visszaépítése is.

A harmadik határoló főútvonal, a pesti alsó rakpart különszintű kiépítése az előbbiektől némiképp független elem, de a Belváros és a Duna kapcsolatának erősítését nagymértékben elősegíti.

A fenti radikális forgalomcsillapítás és térfelszín humanizálás nélkül minden belvárosi fejlesztés – akár nagy projekt – csak lokális jelentőséggel bír és további forgalomnövekedést okozhat.

A közlekedési hálózat terhelésének csökkentésével szükséges az egyes belvárosi terek állapotának radikális feljavítása. Ez a folyamat természetesen fokozatosan történhet, azonban a közlekedési elemek további átalakítását csak ennek figyelembevételével lehet elvégezni. Így szükséges a Fővám tér és a Kálvin tér átépítése mellett az Egyetem tér, a Ferenciek tere, a Kamermayer tér és a Szervita tér térsorozatának ütemezett átépítése is. Feltétlenül fontos, hogy ne történjen olyan útfelújítás, amely az ütemezett közterület átalakítással párhuzamos forgalomcsillapításnak ellentmond.

Több pályamű felvetette, az észak-déli tengelyek mellett, új kelet-nyugati – Dunára merőleges – gyalogos főtengelyek kialakítását is. A pályaművek értékeléséből azonban az a következtetés vonható le, hogy a Belváros és a Duna kapcsolatát a már létező fő tengelyek mellett inkább a sok kis utcán végigvezetett „szivárgó rendszerhez" hasonlítható kapcsolat fogja biztosítani, mintsem két vagy három meghatározott főtengely (Párizsi utca – Deák Ferenc utca).

Hasonlóan az előbbiekhez az is bebizonyosodott, hogy az ún. Madách-kapu tengelyében a Városháza tömb irányában nem szükséges nagyobb kapacitású gyalogos tengely indítása illetve kialakítása, a Városháza tömbjében kialakuló agóra jellegű tér az Erzsébet tér – Deák tér – Madách tér – Városháza tér – Astoria – Kálvin tér térsorozat része és igazi szerepe a tömegközlekedési csomópont közelében, de attól elforduló nyugodtabb, jól körülhatárolt térjelleg és nem egy kereszttengely csuklópontjában elfoglalt képe.

A Belvároson belül ezért az ún. kiemelt terület, a Városház-tömb és közvetlen környezete a különböző nagyságú és szerepű, de szövevényes kapcsolatokkal összefűzött terek hálózata kell legyen, ahol az új Városháza tér önálló, a Károly körúttól elhatárolt, de azzal diffúz kapcsolatban lévő térként alakulhat ki.

A Városháza tömbjében lévő tér és belső udvarok a környező Deák tér, Szomory Dezső tér, Kamermayer tér, Szervita tér hálózatában értelmezendők. Nem szükséges hatalmas előtér biztosítása sem a jelenlegi főbejáratok felől (a Posta tömb bontásával, ahogy néhány pályamű javasolta), sem a Károly körút felőli teljes megnyitás, ahogy a jelenlegi helyzetből esetleg következhetne.
A Városház-tömb „befejezése" a Károly körút felőli oldalon a jelenlegi nagy udvar területén jöjjön létre úgy, hogy a Károly körút felől a körút térfalának vonalában új, de több értelemben áttört térfalú legyen.

A Károly körút felőli térfalat így nem célszerű a meglévő kerettel sem összezárni, sem a teljes tömb Károly körút felőli oldalán végigépíteni. Legfontosabb következtetés az, hogy a tömb belsejében létrejövő tér a Deák tér felől nagyméretű megnyitással rendelkezzen. Kisebb mértékben ugyan, de hívogató legyen a Gerlóczy utca felőli sarok is. A Károly körút felé több gyalogos kapcsolattal és vizuálisan is átjárható legyen.

Az így kialakuló tér mérete lehetővé teszi azt, hogy a Merlin Színház megmaradó épületére, a keresztszárny tér felőli homlokzatának átépítése, valamint az oldalszárnyak árkádosítása révén nagyméretű, de mégis élettel teli, összefüggő városi tér jöjjön létre, amely kellő szabadságot ad az emberi használat különböző módjainak.

A pályázatok értékelésénél bebizonyosodott, hogy a tér felületét nem szerencsés süllyesztésekkel, kiemelésekkel, pótlólagos deck-ek beépítésével széttördelni annak ellenére, hogy a városfal  jelzését több pályamű egy szimbolikus várárok kijelzésével, valamint más pályaművek a térfelszín megmozgatásával jelezni kívánták. Különösen helytelennek bizonyultak azok a törekvések, amelyek ezen agóra jellegű teret kiemelt szinten – adott esetben a Károly körúton való átvezetéssel próbálták megoldani. Mindez nem jelenti azt, hogy burkolatváltásokkal, vízfelületekkel, kismértékű szintváltásokkal ne lehessen jelezni a terület múltját, eddigi történetét.

Összefoglalva „Budapest Szíve", azaz a szűkebb értelemben vett Belváros revitalizációja olyan összehangolt cselekvéssort igényel, amelyben egyaránt helye van a forgalom jelentős csillapításának, a gyalogosfelületek kiterjesztésének, a létező közterületek rehabilitációjának, új közterület jellegű terek létrehozásának és kevésszámú új karakteres beépítésnek. Azt azonban látni kell, hogy önmagában mégoly embelmatikus nagy projekt sem hozhat eredményt az előbb említett beavatkozások összehangolt és ütemezett megvalósítása nélkül. Ha ugyanis nem kerül sor az átmenő forgalom átfogó és tudatos ütemenként való csillapítására a város földszintje, intézmény- és bolthálózata nem képes a Belváros nyújtotta előnyökkel élni. Ha nem lesznek tartózkodásra alkalmas, átjárható új terek, ill. ezek összefüggő láncolata nem alakul ki, maga a Városháza Projekt is kevésbé lesz életképes. A „Budapest Szíve" projekt realitása ill. megtérülése is csak ebben az átfogó rendszerben értelmezhető. A Városház-tömb Károly körút felőli oldalának beépítése önmagában nem értelmezhető a gazdaságosság szempontjából, hiszen a feladat itt elsősorban a város új főterének létrehozása, amely a tér földszintjeinek közösségi használatát is jelenti egyben, azaz olyan közösségi létesítmények, kulturális intézmények elhelyezését, amelyek a Vörösmarty tér ma létező központi tér funkcióját, jellegét átveszik, illetve együttműködésüket erősítik. Ez a közösségi hely tudja majd helyzetbe hozni Budapest megújuló Városházáját is, amely így valóban nyitott Városházává válhat. A Városháza fizikai átjárhatóságának biztosítása mellett is célszerű ugyanakkor a két meglévő udvar rehabilitációja, a belső szárnyak bontása, és az udvar intimitásának megőrzése. Erről a térről biztosítani kell a Városháza közfunkcióinak méltó megközelítését.  

Nem volt tárgya a pályázatnak de, néhány pályamű felvetése alapján célszerű megvizsgálni a Városháza hivatalának új elhelyezését a Károly körúti fronton és a régi épületszárnyak részleges vagy teljes funkcióváltását. Mindez a tömb kiemelt területén való beépítésnek lehetőségeire vonatkozó állításokat nem érvényteleníti, hiszen a Belváros térrendszeréhez való kapcsolatrendszer ugyanaz maradhat.

A Bíráló Bizottság

Kapcsolódó oldalak:

A pályazat eredménye