Csernyus Lőrinc kapta idén az MMA Nagydíját

Az indoklás szerint az elismerést "a dubaji világkiállításra létrehozott kiemelkedő jelentőségű épületéért és az elmúlt két évben az építőművészet területén végzett művészetelméleti, valamint közösségépítő munkájáért" vehette át. 

A Magyar Művészeti Akadémia közgyűlésén, a Pesti Vigadóban számos elismerést osztottak ki október 12-én, többek között az MMA Nagydíját is, amelyet idén Csernyus Lőrinc építésznek ítéltek "a dubaji világkiállításra létrehozott kiemelkedő jelentőségű épületéért és az elmúlt két évben az építőművészet területén végzett művészetelméleti, valamint közösségépítő munkájáért" - olvasható a köztestület honlapján. 

Ahogy a laudációban írják, az Ybl Miklós-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Makovecz Imre tanítványaként "újító módon viszi tovább mestere építészeti és szellemi örökségét. Egész munkássága a magyar építő hagyomány és építészeti ornamentika természetes és modern tovább művelésének kiemelkedő példája. Csernyus Lőrinc nem tipikus műegyetemi építészmérnök, sokkal inkább építő, művész, közösségfejlesztő, kutató és kalandor. Kerüli a hagyományos megoldásokat az élet minden területén, ettől lesznek sajátosak épületlényei is. Gyakran kerül kapcsolatba tipizált tervek alapján megépített házakkal, de egyedi gondolataival átváltoztatja azokat egy közösség szájíze szerint."

Felelevenítik, hogy részt vett Makovecz Imre "Visegrádi táborain", majd csatlakozott mestere irodájához, a Makonához, ahol a tervezési munkák elsősorban a kistelepülések revitalizációjára irányultak. A későbbiekben következett a Kós Károly Egyesülés és az önálló irodaként Turi Attilával és Siklósi József építészekkel 1990-ben megalapított Triskell. Számtalan családi házat is tervezett az organikus építészet jegyében, emellett több városban és településen tevékenykedett főépítészként, többek között Makón és Csengerben, melynek idén díszpolgára is lett. Ugyancsak idén vehette át a Főépítészi Életműdíjat. Jelentős középületi munkái között találjuk például a Herendi Porcelán Manufaktúra bejárati épületét, a Bonyhádi Városházát, a Budapesti Waldorf iskolát, a Makói Általános Iskolát, a csengeri Makovecz Imre Általános Iskolát, a csengeri művelődési házat és a makói tanuszodát. 2011 óta a Makovecz Imre Alapítvány Kuratóriumának tagja, építészeti és társadalmi tevékenysége mellett oktat is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szerves Építészet tantárgyának keretében.

A most adományozott díj egyik apropója a 2021-ben megrendezett dubaji világkiállítás magyar pavilonjának tervezése, amelyről azt írják: "a magyar organikus építészet aktuális érvényességét mutatta föl a világ előtt. Az innovatív faszerkezetű épület az ökologikus építéstechnika példamutató alkotása. Pavilonja az első faszerkezetes épület volt nemcsak a világkiállításon, hanem az egész Perzsa-öböl menti régióban. Tizenhét magyar ács állította össze, akik hónapokon keresztül dolgoztak az építésén, ennek során egyetlen csepp vizet sem használtak fel, így kapcsolódva az expó egyik fő témájához, a fenntarthatósághoz. Az épület gondolati ívét a makoveczi szellemiség alkotja, egy olyan kettős rétegű szerkezet, amely egy belső kupolából és az azt körülvevő külső burokból áll. Az Aqua Roots of Hungary (’Magyarország vízi gyökerei’) névre keresztelt épület az egyik leglátogatottabb volt a világkiállításon, az újságírók pedig az expó 15 legizgalmasabbja közé választották."

A közgyűlés ugyanezen a gyűlésen döntött arról is, hogy postumus honoris causa címet adományoznak Hajnóczi Gyula építész számára.